Csillagüzenetek

Aktiválások

2010. dec. 06

Ezen a héten (december 6-12 között) újabb izgalmak várnak ránk. :) Említettem rövid kis írásomban pénteken, hogy ami azon a napon (december 3-án) felbukkant életünkben, azzal feladatunk, dolgunk van – hogy miféle, azt mindenkinek saját magának kell eldönteni. A lényeg, hogy a múlt pénteki nap felszálló Holdcsomópont aktiválása elhozta szellemi szinten a feladatot, hogy valamit FELISMERJÜNK, bentről a FELSZÍNRE hozzunk.

Aki együtt él a csillagos éggel, és nem csak olvassa ezeket az írásokat, hanem megfigyeléseket végez életében, elgondolkodik azon, hogy nála mit hoztak ezek az Égi Események, az sokkal tudatosabb életet élhet! Biztatni szeretnék mindenkit, hogy ne olvasója legyen a csillagmag.hu oldalnak, hanem aktívan vigye be hétköznapjaiba! :)

Említettem már a korábbi írásokban, hogy a mai napon, december 6-án az Uránusz indul el új irányba az égen (azaz hátráló mozgásából előre mozdul újra). Ma még további izgalmak várnak ránk, hiszen ma hajnalban volt aktív a Merkúr-Plútó együttállás, ami által a Szellemiségünkben, gondolatvilágunkban tudtunk RADIKÁLIS és GYÖKERES változást hozni.

Ezért a mai felbukkanó gondolatokra különösen ügyeljünk, mert képesek vagyunk megölni a régit és egy teljesen más gondolati sémába belelépni. Ezért érdemes véghezvinni az itt részletezett elengedés-meditációt:

http://csillagmag.hu/tudatmag/elengedes-hogyan/

– – –

S ha ez még nem lenne elég, szerdán (december 8-án) a Mars belép a bak jegyébe. Ugyan az asztrológiai jegyekkel nem szoktam foglalkozni, mégis ez a hétköznapi életünkben hozhat egyfajta olyan érzetet, hogy nem jutunk egyről a kettőre. Ám VALÓJÁBAN, ha az égre nézünk, akkor azt látjuk, hogy a Mars ezen a héten lép a Nyilas csillagképbe (nem jegybe!), és ezáltal egyben a Tejútra is. A Tejúton járó Mars által pedig szellemi szinten életünkbe most a Tejút csodáit, a millió és millió Nap Fényét hozhatjuk le, ezekkel az erőkkel haladhatunk vissza a Forrás felé. Most különösen felerősödik az az Erő, ami Haza húz minket! Érdemes megragadni ezt az Erőt, és tényleg felemelni a Tudatunkat, meghozni vele a változásokat.

– – –

E héten ráadásul szombaton (december 11-én) fog a Mars együtt állni a felszálló Holdcsomóponttal. Tehát a marsikus minőségeink tekintetében is e héten jön el az ideje annak, hogy Felemeljük erőinket. Erről már nagyon sokat írtam korábbi írásaimban, jobb oldalt mindenki megtalálhatja azokat. Most még egyszer összegezzük:

A felszálló Holdcsomópont által, ahogyan a Mars ezt eléri majd szombaton, figyeljük meg, hogy mivel találkozunk e napon: mikor érezzük azt, hogy valakit le akartunk győzni, valakinek nekimentünk, valakinek “beszóltunk”, valaki vagy valami felé agresszívak voltunk. Minden ilyen megnyilvánulás feladatot hordoz magában, hogy az erőinket Felemeljük, felszínre hozzuk azokat az ösztönöket, amelyek ezeket az indulatokat váltották ki.

Ugyanakkor szintén vegyük észre, hogy ki és mi tör ellenünk szombaton. Ezek az események szintúgy arra hívják fel a figyelmünket, hogy nem jó irányba törünk az erőkkel! Erre különösen figyeljünk, mert az ütközések arra hívják fel a figyelmünket, hogy ideje az irányváltásnak. Az ilyen történések tanítanak bennünket!

Így érkezünk majd el jövő hét 14-hez, amikor is Mars, Plútó, Merkúr és felszálló Holdcsomópont együttállás lesz, aminek előszele már a héten megcsaphat bennünket. Ennek lényege: VÁLTOZÁS. Radikális változás, átalakulás, transzmutáció, kilépés, előrelépés, felfelé törés, kitörés.

Tudatos hetet mindenkinek!

26 hozzászólás

Kriszta mondta:

Kedves Balázs!
Hálásan köszönöm az írásaid! Rengeteg támaszt adnak a mindennapokhoz!

A szellemi szintű feladat számomra a megbecsüléssel kapcsolatos. A megbecsülést/elismerést azt emberek általában kapni szeretik. Eddig magam is így láttam pl. a munkában. A hétvégén rájöttem, hogy a megbecsülés sokkal többet jelent ennél. Először megbecsülni nekünk kell, magunkat nap mint nap: hogy embernek születtünk, hogy milyen környezetben élünk, hogy egészségesek vagyunk, milyen értékekkel rendelkezünk, stb. Második szinten ezt a megbecsülést követi, hogy amit szeretnénk (vizualizálunk) előre megbecsüljük és amikor megérkezik, akkor is nagy becsben tartjuk, folyamatosan!
Elérkezett az idő, hogy megszerettem a változást, mert megtaláltam benne az utat a fejlődésre. Köszönöm Nektek!
Szeretettel,
Kriszta

Cinzina mondta:

Én ma a páromat akarom folyton legyőzni, jó kis ego-harc van köztünk…

Győrffi Enikő mondta:

Én is a párkapcsolatban éltem ma meg reggel ezt a harcot!

Ilona mondta:

Kedves Balázs
nagyon szeretem az írásaidat, eddig mindig tökéletesen passzoltak az életemhez
most egészen furcsa, hogy valamiért nem látom a párhuzamokat.. még nem értem, miért
vártam a pénteki dolgot is, de ‘semmi’ nem történt… talán nem figyeltem/figyelek eléggé..
minden esetre köszönöm!

Ritus mondta:

Szia Balázs!
Arra nézve aki dec. 8.-án született mit jelent mélyebben amit írtál?
Ha beavatnál megköszönném!
Ritus

Nikka mondta:

Balázs én őszintén csodállak Téged !!! Fantasztikus, amiket írsz, és a Te írásaid hatására hoztam meg az utóbbi napok döntéseit. Mindent előlről fogok kezdeni, és csak a jót engedem be az életembe. :-) Köszönöm Neked, hogy ismeretlenül is ekkora minőségi változást okoztál csupán csak a gondolataid – írásaid által. Áldjon meg érte a Jóisten !!!! És a barátnőmet is, aki megmutatta nekem a csillagmagot. :-) Olyan energiát érzek magamban, annyi erőt, mint még soha, és jelen helyzetemben mindenki csak csodálkozik, hogyan tudom ennyire tartani magam – de egyszerűen csak magamat tudom ismételni : érzem, hogy minden rendben lesz. Még egyszer köszönöm, Balázs. Írj még nekünk sokáig – nekem napi kötelező a csillagmag. :-)

Larimar mondta:

Szia Nikka!

De jó hallani, hogy ilyen jól vagy!!! Úgy örülök neked.

Hasonlóképpen érzem én is. Valahogy azt hiszem ma sikerült igazán jól a sarkamra állnom és megálljt parancsolnom a gondolataimnak, amik folyton a múltba vittek. Ráadásul könnyebb, mint hittem volna, egészen felszabadultam. :-))))Nekem már nagyon kellett ez a kis Plútó, amolyan kis fenékberúgás volt. Holnap pedig új életévbe lépek, úgyhogy tökéletes az időzítés.

valerie mondta:

Kedves Balazs es a Tobbiek!
Annyira csoda amiket irsz, a szembesitest elvegzed onmagammal es megerosited a haladasi iranyt.En most valoban HAZA erek a szo legtisztabb ertelmeben egy masik kontinenesrol! magam mogott hagyva a ‘melyseges ego tancot’ amit majdhogy ujra folytatni akartam es ereztem a tettem sulyat es meg idoben megallj jelzest adtam- sokkolo Te mindent tudsz!, folszabaditottam sajat lancaimbol, beklyoimbol magam… szinte dobbenetes ahogy leirva latom hogy hogyan tettem a szenvedest, mennyire el voltam ebben… Koszonom tiszta kristalylatasodat tartson meg szeretetben, egeszsegben a Jo Isten Nekunk … Isten aldasa legyen minden gondolatodon!
Vegezetul: Hol a kilepesi pont? Barhol.Mindig van valasztasi lehetosegunk.Nem tudsz hibazni, mert mindig haladsz, fuggetlenul attol, hogy latod vagy nem.
Aldas Mindannyiotokra!

Nikka mondta:

Szia Larimar !
Jól lettem, mert végül is nekem kellett meghoznom a döntést, bár a párom még mindig itt van, de értésére adtam, mennie kell. Azt mondta, Karácsony után költözik, de csak kényelemből és az anyagiak miatt húzza az időt. Nem baj, egyszer annak is vége lesz. :-) Rajtam Balázs segítette a legtöbbet, olyan irányt mutatott, amiről eddig álmodni se mertem. És tudom, hogy így lesz jó, méghozzá nagyon !!! Utáltam felébredni, mert minden reggel újra át kellett élnem, hogy igaz, a páromnak gyereke lesz – mástól, de most úgy várok minden egyes holnapi napot!!!! :-)Isten áldása legyen mindnyájatokon !!!!

Nikka mondta:

Larimar, az, hogy új életévbe lépsz, annyit jelent, hogy december 7-én születtél ? :-) Ma vagyok 32… És BOLDOG !!!!

tibi mondta:

Tul sok minden foglalkoztat mostanában.Érezni lehet azért a változás szele és igénye megmoccantot belül valamit.Harmadikán egésznap SZaturnuszom égi helyzetén morfondiroztam.Ez volt a vezérfonál elmémben.A “köcsög SZaturnusz”már annyi fájdalmat okozott,de kezdem a világomat ami körülvesz másképp érzékelni.Mivel az IC.m uralkodó bolygója amin pár éven belül átmegy a Plutó ugyérzem most itt van az ideje az alapokat tudatositani.Ha valami nem müködő dolog ősszedől az nem a véletlen műve.Ezt már párszor eljátszotta a “sors”keze velem.Mostmár kezdem sejteni a miérteket. KÖSZI az irásokat tanitásokat.Segitenek megérteni a tranzitokat.Üdv. mindenkinek innen a saját kis Tejutamról.TIBI.

Erika mondta:

Sziasztok!

Az elmúét héten olyan negatív gondolataim és érzelmeim voltak, hogy csak na! A vicces ebben az, hogy semmi sem történt, ami ezt kiválthatta volna. Egyszerűen egyik pillanatról a másikra úgy éreztem, hogy ki kell lépnem egy szituációból, egy helyzetből, és hogy most volt elég. Szerencsére megfontolt vagyok, így semmit sem tettem. Először meg akartam érteni, hogy honnan jön ez az érzés, amikor a fizikai történések pont hogy jó irányt vettek, miért is kéne nekem kilépni egy olyan szituból, amiért évek óta küzdök, és most van rá esély, hogy végre beteljesül amire vágyom??? Egyszerűen nem értettem, hogy mi ez. Tisztító gyakorlatokat csináltam, hogy saját magam belsőjét megtisztítsam a negatív elvárásoktól, érzésektől. Nem használt. Ekkor gondoltam arra először, hogy mi van, ha ezek nem is az én gondolataim, érzéseim, hanem valahonnan jönnek, és valakiét átvettem? Lrdekes módon ez után a felismerés után lassan enyhülni, múlni kezdett a negatív érzés, és tegnap olyan mérhetetlen erőt éreztem magamban, hogy lesöpörtem minden külső hatást magamról. Kijelentettem, hogy ez NEM ÉN VAGYOK, nincs szükségem ezekre a deps gondolatokra, és ELÉG, többet semmi negatív erő sem hathat rám, mert nincs szükségem rá. Azóta helyre állt a belső békém, nyugodt és harmónikus vagyok, boldog, és tudom, hogy minden rendben van. Tele vagyok szeretettel, és nagyon nagyon örülök, hogy nem csináltam semmit elhamarkodottan abban az állapotban. :)

Ezt csak azért írtam le nektek, mert bár legtöbb esetben magunkat kell legyőzni, saját belső dolgainkat, azért lehetnek olyan “legyőzendő” dolgok is, amik nem a sajátunk. Tehát mindenkit arra bíztatok, hogy mielőtt rombolni kezd, először értse meg, gondolja át, mi honnan fakad, és ha tényleg rombolni kell, akkor nyugodtan romboljon. :)

Legyen szép napotok!

Erika

Nikka mondta:

Én most mindent lerombolok, azaz leromboltatok a párommal. Ő nem szeretne elmenni, legalábbis már hónapok óta húzza az időt : majd ekkor megy el, aztán akkor. Most épp majd Karácsony után… Még ezt megvárom, aztán összepakolom a cuccait. Mellettem nem élhet kettős életet, nem vagyunk muzulmánok, hogy két helyen legyen családja. Döntenie kell, de nem akar, mert ez a helyzet neki kényelmes. Szóval rombolok, viszont én imádok építeni, és mint tudjuk : csak az romboljon, aki építeni is tud! :-)

Ritus mondta:

“A Tejúton járó Mars által pedig szellemi szinten életünkbe most a Tejút csodáit, a millió és millió Nap Fényét hozhatjuk le, ezekkel az erőkkel haladhatunk vissza a Forrás felé. Most különösen felerősödik az az Erő, ami Haza húz minket! Érdemes megragadni ezt az Erőt, és tényleg felemelni a Tudatunkat, meghozni vele a változásokat.”
“Szia Balázs!
Arra nézve aki dec. 8.-án született mit jelent mélyebben amit írtál?
Ha beavatnál megköszönném!”

Balázs helyett az Ég avatott be titkokba, felismerésekbe :)

Isten áldása kisérjen minden úton járó Lelket!

Ani mondta:

Kedves Balázs!
14-én változást írsz és átalakulást..stb. Ez egy nagyobb műtétet is jelenthet, ami után átalakul valaki gondolkodása a dolgokról?
Előre is köszönöm a válaszod.
További szép napot! :)
Ani

Ildikó mondta:

Na asszem ezt a 14-ét várom én is de nagyon….elkelne a változás bizonyos dolgokban…

Larimar mondta:

Nikka!

Igen, dec.07-én születtem én is, 39 lettem. Akkor boldog születésnapot utólag is :-)))))))) De jó, eddig nem sok emberrel találkoztam, aki velem egy napon született és mindenki nő :-DDDD

Nikka mondta:

Larimar!
Neked is BOLDOG SZLETÉNAPOT, kis késéssel, de annál nagyobb szeretettel! :-) És Te is úgy érzed, minden megváltozik körülötted? Én most úgy érzem, fenekesül fordul fel az életem, Balázs minden szava, amit a most feltöltött videóban mond, mintha pontosan rólam – nekem szólna. El kell engednem mindent, de lehet, hogy a ” minden ” nem enged el engem…
Készen állok a változásra, és még sosem éreztem magamban annyi erőt és energiát, mint mostanság. Isten áldja a barátnőmet, aki megosztotta velem a Csillagmagot! :-)Csak azt tudom mondani, érzem, hogy minden rendben lesz. Balázs gondolatai rengeteg mindent helyre tettek bennem.
Szép estét / napot mindenkinek, aki ” csillagmagozik ” ! :-)
Nikka

Larimar mondta:

Szia Nikka,

igen, körülöttem is felfordult a világ. Az igaznak és őszintének hitt kapcsolatom már a múlté, de én is bizakodó vagyok és tudom, hogy hamarosan belép az életembe az az ember, aki minden szinten megért és elfogad. Nekem is sokat segítenek ezek az írások, mert látom magamat bennük és a sok kérdésre válaszokat kapok. Ezen az őszön minden kapcsolat, legyen az párkapcsolat, barátság, munkahelyi stb. amely nem őszinte, nem szeretetteljes, az meghal. Bármennyire is fájó.

Bennem is rengeteg erő van, igazi nyilasok vagyunk :-))))) , az igazság keresői, a fényhozók. ;-))))))))

Nikka mondta:

Ma van dec. 14. – a páromat, aki évek óta csalt és a kapcsolatából jövőre gyerek fog születni ( bár ez nem a párom döntése volt, ami persze, nem mentség ), szóval ma este műtik meg, mert lehet, hogy vakbél-gyulladása van… A nagy átalakulás időszakának kezdete… Nincsenek véletlenek, ugye? Nincs bennem kárörvendés, engem hívott, hogy menjek be hozzá a kórházba. És én mentem… Ilyen HÜLYE volnék? Mit csináljak ?????????? Két kicsi lányunk van…. ” Játsszak ” istent, és próbáljam megbocsátani a megbocsáthatatlant? Balázs, miféle döntést hozhat ilyen helyzetben az ember lánya? A szerelem valóban mindent legyőz? :-(

Melinda mondta:

Szép estét mindenkinek!
Nagyon régóta olvasom ezt az oldalt és a hozzászólásokat és mindig találok érdekes dolgokat. Bár még sosem szóltam hozzá semmihez, mindig csak elolvasom és tanulmányozom az írásokat. Sok olyan ember van aki csak kesereg a baján és mástól vár megoldást. Az itt leírtak utat mutatnak a megoldásra de a bajokat nekünk kell megoldani. Sokat segítettek Balázs útmutatásai, de nekem kellett magamba néznem és megoldanom a gondjaimat.
Vannak emberek akiket sajnálok és együtt érzek velük. Ezek közül egynek szeretnék most egy kis segítséget adni, ha lehet.
Nikka!,

Azt kérdezed, “legyél-e Isten és mindent megbocsáss? A szerelem minden legyőz?”
Lehet, de írásaidból nekem az derül ki, hogy a párod már nem beléd szerelmes. Ha valaki 4 évig ugyanazzal a nővel van együtt és gyereket vállalnak valószínű, hogy akkor ők már egymásba szerelmesek. Nem a párod döntése volt , de azért biztos volt beleszólása mi legyen a gyerekkel, meg hát ő is ott volt amikor “készült”.Neked szólt és mentél. Ha még együtt laktok( mert azt még nem olvastam hogy már elköltözött-e vagy sem), biztosan szüksége volt otthonról valamire(nem derült ki mikor került a kórházba). De honnan tudod hogy most nem a kedvese ül mellette és fogja a kezét, és aggódik érte?!.
Nem kell Istent játszani, megbocsájtani, csak el kell engedni. Hagyni kell hogy had éljék az életüket és át kell lépni az egészen.
Nézz magadba, keresd a hibákat amiket elkövettél és kezdj új életet. Megfogod találni azt aki szeret és viszont szereted.
A gyerekek pedig a világ legalkalmazkodóbb teremtményei és nem lesz velük semmi probléma. Nem ők az elsők és sajnos az utolsók sem akik ezt élik át. Minden a szülőkön múlik, ők hogyan viselkednek. Hidd el tapasztalatból beszélek!
Balázs írásai megmutatják a kiutat, de magunknak kell megtalálnunk merre tovább!

További szép estét: Melinda :)

Kriszti mondta:

Tetszik ez az oldal!

Nikka mondta:

Kedves Melinda !
Köszönöm, hogy segíteni akarsz. :-) Hidd el, tudom, milyen hibákat követtem el – akkora egy sem volt, hogy azt érdemeljem érte, amin most keresztül kell mennem. Én elengedtem a párom, ő nem megy el – ez a helyzet pedig engem teljesen kiborít… Azt mondta, ha jó lenne neki ott, már 4 éve elment volna. A gyereket pedig a nő “hozta össze”, mivel a párom nem védekezik, ő pedig tudta, hogy csak egy gyerekkel tudná megfogni. Ő nem akarta a gyereket, kifizette volna az abortuszt is, de a nője mindenképpen megtartotta. Én nem kívánok senkinek rosszat, csak szánalmasnak tarom, hogy egy nő így fog pasit magának. Persze, a páromnak baromi kényelmes volt ez éveken át: itthon is megkapott mindent, oda pedig mehetett, amikor akart. Szeretném, ha elmenne, és legalább megnyugodnék. Ha boldogok lesznek, ő is megnyugszik, és éljük tovább az életünket külön-külön.
Balázs írásai rengeteget segítettek, így jöttem rá arra is, hogy hiába maradna mellettem, azaz jobban mondva élne velem, nem tudok benne bízni ezek után – akkor meg mit ér az egész? Kikészítette a szüleimet, az egész családomat, és senki nem érti, miért nem dobom ki. Az ő házában élünk, ha most pakolni kezdem a cuccait, a gyerekeink majd azt hiszik, én zavarom el az apjukat, és nem tudják, miért. Nincs jó döntés, de az lenne a legelfogadhatóbb, ha elmenne, és ezt ma meg is mondom neki. Ne maradjon Karácsonyig se, majd jön, ha tud, a lányaihoz.
De egyszerűen nem megy el, és ez már nyár óta húzódik… Közben én folyamatosan arra “kondicionálom” magam, hogy hármasban élek majd a lányokkal, de nem tudom, meddig lehet ezt bírni idegekkel. A párom azt mondta, nem tud dönteni, de muszáj lesz neki, és tényleg az lenne a legjobb, ha elköltözne. Ha kell, beszélni fogok a barátnőjével is, hogy vigye őt el. Ha a kórházból kiengedik, mehet egyenesen hozzá, és jól van. Eddig attól tartott, mit szólnak majd az emberek ahhoz, ami történt. Kiderült a dolog, és senki nem szólt neki semmit… Emiatt már nem kell aggódnia, mégis itt van.
Nem vagyok dühös, nem gyűlölködöm, csak fáj, de nagyon. Tudom, hogy egyszer majd ez a seb is forradássá válik, és tudom, hogy erősebbé tesz, ami most történik velem, csak a miért, az megmarad – és erre a párom se tudott magyarázatot adni.
De sokan állnak mellettem, ismerősök és ismeretlenek is. Hidd el, én őt már rég elengedtem, és nem tudom, ha olyan nagy az a szerelem, minek él még itt?! Ha ő se akarja ezt az egészet velem, és én is megmondtam neki, elmehet, de mégsem teszi, mit csináljak ?
Annyira vártam a dec.14-et. hogy mi lesz az a teljes átalakulás az életemben, amiről Balázs írt… Azt hittem, na, majd aznap elmegy. Erre meg csak még jobban összekuszálódott a helyzet. :-)
A szülői viselkedéssel kapcsolatban: a párom azt mondta, neki rengeteget segít az, hogy én így fogom fel, ahogy, a dolgot – nem hisztiztem, nem veszekedtem, nem kiabáltam, nem sírtam, nem szidtam, a gyerekeknek is mindennap elmondom, mennyire szereti őket az apjuk. Képtelen dönteni – azt mondta nekem valaki, akkor nekem kell helyette, mielőtt engem tönkretesz a helyzet. Ezért megkérem ma, hogy tényleg a nőjéhez menjen haza a kórházból. Remélem, beleegyezik, és végre pont kerül a dolog végére.:-)
Mindenkinek szép napot, és bocsánat, hogy itt teregetem a családi szennyest, de nálam működik a “nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”. :-)
Nikka

Melinda mondta:

Kedves Nikka!

Nagyon örülök, hogy hozzászólásomat nem vetted bántónak, sértőnek, esetleg támadásnak. Mert nem annak szántam!
Hidd el átérzem amin keresztül mész, mert hasonló történt velem is. Én kb fél év elteltével vettem észre a férjemen, hogy valami nem stimmel. Teljesen megváltozott a viselkedése, aztán amikor már nekem is feltűnt, leültettem és nyíltan rákérdeztem. És ő nem tagadott semmit. Elmondta, hogy sajnos ez már nem féléve megy ahogy én gondoltam, és ne haragudjak, de ő így nem tovább nem tud velem élni. Megismerkedett valakivel aki szereti őt és figyel rá és szeretné vele élni az életét. Könyörögtem, sírtam neki ne hagyjon el, mindenkinek jár az utolsó lehetőség, megváltozok próbáljuk meg, beszéljük meg a gondjainkat stb. Addig sírtam még belement, nekünk is van két gyerekünk, most már tudom csak ő miattuk tette.Életem legnyomorultabb egy hónapja következett. Minden nap azon gondolkodtam mit rontottam el?. És szép lassan rájöttem hol hibáztam. Második gyerekünk megszületése után, akaratlanul, de lassan teljesen kizártam őt az életemből. Úgy éreztem ott a két gyerek, a háztartás, a munkám és van egy férjem aki eljár dolgozni, hazaadja a fizetést, játszik a gyerekekkel, van házunk, kocsink, tökéletes minden! De nem beszélgettünk, nem kerestem a társaságát, szokásommá vált, hogy az esti altatásból a gyerek mellett ébredtem reggel. Amikor a férjem közeledni próbált mindig hárítottam valamivel, még vasalnom kell, még mosogatni, reggel korán kelek stb.Aztán már nem közeledett, és amikor észre vettem késő volt. Tudom hogy a testi kapcsolat nem minden, de azoknál a férfiaknál akik nem tudják kifejezni szóban a szeretetüket, és pl egy simogatással vagy egy csókkal tudják kifejezni mit éreznek irántunk, fontos. Az én férjem aki a házasságunk elején minden este odabújt hozzám, kereste mikor érinthet meg, szeretkezésünk minden pillanatát élvezetessé tette, aki nem ment el otthonról úgy hogy ne csókolt volna meg, most már nem jött, nem közeledett, csak el volt magában.
Aztán mire ezekre rájöttem kaptam egy kis időt az élettől, hogy a rendezzem az egészet. Egyetlen egyszer próbált közeledni felém testileg az egy hónap alatt. És abban a pillanatban az jutott eszembe, vajon ugyan így ölelte, csókolta és szerette azt a másik nőt is mint engem?! És akkor rájöttem ez nekünk már nem megy, inkább menjen el, éljünk normálisan külön, mint haraggal egymás mellett. Másnap leültünk a gyerekekkel és szépen elmondtuk nekik hogy apa elmegy mert már nem szeretik egymást anyával. Ezután kb három hónapig padlón voltam. Megszállotja lettem a sorselemzésnek, horoszkópoknak, jóslásoknak. Rengeteg pénzt költöttem ezekre, egész nap a számítógép előtt ültem és kerestem kifog helyettem kimászni ebből a helyzetből.
Aztán egyik nap felhívtak a munkahelyemről, hogy ha nem megyek vissza hamarosan nem lesz munkám, és ez észhez térített. Az évek alatt elhanyagolt testem-lelkem újjászületett. Észrevétlenül lement rólam 20kg, elmentem fodrászhoz, vásároltam új ruhákat és készen álltam minden jóra. Visszamentem dolgozni és amikor egyáltalán nem vártam megérkezett a szerelem is. Most nagyon boldog vagyok. A volt férjemmel nem vagyunk haragban, a gyerekeket engedem hozzá amikor akarnak menni, vagy jön ő hozzájuk. Még mindig az a párja aki miatt elment, vele is beszélő viszonyba vagyok, de nem vagyunk barátnők.
Azért írtam ezt le, hogy hiába van meg az irány merre kell menni, mit kell tenni, mi fog történni, ha mi nem változtatunk vagy lépünk, nem lesz jobb semmi. Balázs írásai megmutatják az utat amit nekünk kell végig járnunk.
Meg egy kívülálló másképp látja a dolgokat mint aki átéli.
Én engedném hogy a párod hazamenjen, gondolom most úgy sem mehet mindjárt dolgozni, ha megműtötték. Szépen leülnék vele és átbeszélném a dolgokat utoljára. Megengedném hogy a karácsonyt még a gyerekekkel töltse, akik biztosan imádják az apjukat és utána szépen leültetném őt a gyerekekkel és közösen elmondanám nekik hogy apa most elköltözik, mert már nem szeretjük egymást, de titeket nagyon szeret és majd jó sokszor jön hozzátok, nem feltétlenül kell egyszerre beavatni őket mindenbe, majd folyamatosan megkapják a részleteket.
Azt mondod, felhívod a barátnőjét és elbeszélgetsz vele. Tedd meg ha ez kell a lelki békédhez. De ha tényleg nagy erőt érzel magadban akkor szervezz egy találkozót mind hármatoknak. Kérdezd meg miért tartotta meg a gyereket ha a párod nem is akarta. Nagy a gyanúm, hogy valamilyen szinten őt is “bepalizták” az évek alatt. Nem biztos hogy így akarja megfogni magának a szerettet férfit.Mert miért pont most a 4 év alatt? Mi van ha neki is ígérgettek sok mindent? De ha mégis így gondolta, megkérdezném miért várt eddig? Nem zavarta hogy a párod veled is volt és vele is? Hogy hozzád is közeledett és hozzá is járt?( bár nem tudom milyen testi-lelki dolgok vannak még köztetek a pároddal, vagy ha nincsenek akkor mióta). Azt mondod a család barátja volt ez a nő, akkor nem ismeretlen, lehet hogy könnyebb vele beszélned. Aztán az is lehet, hogy a párod “két szék közt a pad alá fog esni”.
A beszélgetés sok mindent helyre tehet.
És utána erősnek kell lenned, tovább kell lépned, új életet kezdeni, a gyerekek miatt de legfőbb képen magad miatt!
Meríts erőt Balázs útmutatásaiból, előadásaiból, és tájékoztass hol jársz és merre haladsz!

Az pedig hogy itt “teregeted a szennyest” nem baj, ha neked így könnyebb akkor tedd így!

Miden jót és rengeteg erőt és kitartást kívánok neked!!!

Melinda

Nikka mondta:

Melinda, Te egy oltári klassz nő vagy, köszönöm minden szavad – a történetedet én is aláírhattam volna, ugyanez a sztorink… Írok még majd, de a csöppem elaludt rajtam. :-) Így nehéz gépelni, de mindenképp reagálni akarok a leveledre, és még egyszer köszönöm !!!!

Nikka mondta:

Kedves Melinda !
Jó sokára, de itt vagyok. :-)
Dec. 14-én vakbéllel műtötték a párom. Én jártam be a kórházba hozzá, emiatt mindenki hülyének néz, de meggyőződésem, hogy a harag nem vezet sehová… Mint kiderült, a nője nem tud arról, mennyi fizetnivaló kölcsönünk van – emiatt gyerektartást sem kérek, mert a párom nevén van minden hitel, és ha tartásdíjat fizet, azokat nem tudja … De majd megoldok mindent valahogy, remélem.
Januárban elköltözik, ebben maradtunk, de amikor hazajött a kórházból, már úgy beszélt: ” ha elmegyek…” – hát, itt nincs ha, menjen el. Nagyon sokat gondolkodtam rajta pedig, de nem megy tovább, én nem tudok megbízni benne. Viszont ő azt mondta, ha olyan jó lenne neki “ott”, akkor már 4 éve elment volna. ????????????? Akkor miért volt ez az egész?
De már nem agyalok, a dolgok jó oldalát nézem, és nagyon szeretnék minden pillanatban pozitívan gondolkodni. :-) Megkezdtem azt a nagytakarítást,amiről Balázs is beszélt. Nem hazudok senkinek, semmiben, mindig őszintén elmondok mindent, ez biztos nem mindenkinek jön be, de az már az ő baja. :-) Aki szeret, olyannak fogad el, amilyen vagyok. :-)
Nagyon remélem, hogy várnak még rám szép napok. Ha nem is társsal, a lányaimmal. Nehéz lesz egyedül, de ha ez az Isten akarata, legyen meg. Én mindig párban képzeltem el magam, mert nagyon szerelmes típus vagyok ( ha van ilyen ), de nem tudom, mit hoz majd a Sors vagy az Ég, vagy nevezzem bárminek. Azt hiszem, a nehezén túl vagyok, de persze, biztos lesznek még emiatt nehéz óráim, mégis úgy érzem, minden nehézségen úrrá tudok lenni. Lesz, ahogy lennie kell. :-)
Vannak terveim, tudom, hogy rendben leszek, csak még fáj egy kicsit – de tökéletesen egyetértek a mondással: senki sem érdemli meg a könnyeidet, aki pedig megérdemli, nem fog sírásra késztetni.
Nagyon-nagyon szerettem őt és nehéz feldolgozni, hogy nem vele öregszem meg, de ezt hozta az Élet.
Picibaba írta nekem : szeretetteli hittel, bátran lépjek életem folyójába – és Isten megtanít úszni, ha hagyom magam. Néhanap már lubickolok…. :-)
Szeretettel kívánok Neked itt is áldott, örömteli Karácsonyt !!!
Nikka

Az oldal használatához kérlek fogadd el a cookie-kat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Bezár