Csillagüzenetek

Az élet teljes tisztítása

2011. feb. 11

Február közepétől kezdve egészen 25-ig egy olyan együttállás-halmaz lesz érzékelhető a csillagos égen, amelynek meghatározó nagyságát talán nem is vagyunk képesek most elménkkel felfogni. Szeretném elmesélni az egészet, amelyet majd ki-ki a maga életében megtalál.

Erről és 2011-ről szóló előadás hanganya, amely a “Tudatos 2011 ? Utazás a csillagos égen, a Megváltás felé” című előadáson hangzott el, most megvásárolható minden érdeklődő számára! Részletek az info@csillagmag.hu címen kaphatók.

Szépen lassan, ahogyan óráról órára lépked a Nap a Vízöntő csillagképbe érve, úgy lesz egyre hangsúlyosabb és erőteljesebb ez  a konstelláció. A legintenzívebb február 20-ról 21-re virradó éjjelen lesz, amikor is a Merkúr, a Mars és a Neptunusz teljesen egzakt módon fognak együtt állni a csillagos égen!

De ez még mindig semmi, mert közben e 3 égitest mellett, picit távolabb, de még bőven hatókörön belül a Chiron kisbolygó és a Nap is ott fog ragyogni: így jön létre egy ÖTÖS együttállás, amely gyógyító ereje fog végigsöpörni lelkünkön és szellemünkön egyaránt.

Ez a gyógyulás maga könnyen lehet, hogy fájdalmas lesz. Olyan régi sebek gyógyításáról beszélünk, amelyek talán évezredek óta bennünk égnek mélyen, messze a tudatunk fényétől, eldugva és eltakarva saját világosságunk elől. Azért tettük ide ezeket a sebeket, mert azt gondoltuk, hogy ha nincsenek a szem előtt, akkor nem is fájnak – ha eltakarjuk, és azt hazudjuk magunknak, hogy minden rendben, akkor talán eltűnnek, elmúlnak és megszűnnek. De elfelejtettük, hogy semmit sem úszhatunk meg, amit magunknak okoztunk, ezért most ezek a régi és mélyre elásott fájdalmak, sebek és hazugságok hatalmas erővel törnek a felszínre. (Mars – Neptunusz – Chiron).

Maga a Chiron itt a kulcs hordozója, amely a bennünk élő, születésünkkel együtt hordozott ősfájdalom szimbóluma. Olyan sebzettség hordozója, amikor mindig a másikban látjuk a fájdalmunk gyökerét, amikor a világot vagy más embert hibáztatunk a minket ért sérelmekért. Ez annak az illúziója, hogy a világban van valami, amiről mi “nem tehetünk” úgymond, amiért mi nem lehetünk felelősek ebben a látszatvilágban, ami mintha tőlünk teljesen függetlenül okozna szenvedést. Lehet ez a párkapcsolat, szülők, a világban eluralkodott gonoszság, az emberi tudatlanság, az szomszéd, a főnök, a kollégák, bármi…

Ezekről azt hisszük, hogy tőlünk függetlenek, nincsen ráhatásunk az innen érkező “fájdalmakra”, problémákra… de Chiron története pontosan azt üzeni nekünk, hogy e látszat mögött ott húzódik a láthatatlan kötelék, a múlt fátyla által elrejtett OK, hogy ezt valójában mi teremtettük, mi hozzuk létre, még akkor is, ha nem látjuk az összefüggést.

S a létrejövő Nap-Chiron együttállás (19-én, este 7 órakor lesz aktív) által képesek vagyunk a Tudatosság fényével meglátni a világban és ÖNMAGUNKBAN azokat a sebeket, amelyekről azt gondoljuk, hogy mások okoztak. És hála a Merkúr-Mars-Neptunusz együttállásnak, most hatalmas tudati gyógyító erővel tudunk ebből kitörni!

A Neptunusz maga az illúziók szimbóluma, az a köd, amivel eltakarjuk magunkban az igazságot – ám a Nap és a Mars tüze most ezt a ködöt képes eloszlatni, és meglátjuk TELJES MAGUNKAT a tükörben. Könnyen lehet, hogy elsőre nem fog tetszeni, amit ott találunk, hiszen éppen azért takartuk le fényes és díszes takarókkal mindent, hogy ne tudjunk róla.

Hogy mik lehetnek ezek? Tipikus a spirituális ego által létrehozott szép és díszes, jól hangzó eszmék, de valójában hatalmas hazugságok. “Én már elértem ezt, és már nem hat rám ez a valami”; “Csak az lehet tiszta, aki nem eszik húst”; “Én már túl vagyok ezen”; “Engem nem zavar semmi”; “Bennem nincs már agresszió”; és így tovább…

Ezekben a napokban az élettől szembe fogjuk kapni a saját hazugságainkat, éppen ezért nagyon érdemes tudatosan figyelni február második felében azt, hogy mit hoz elénk az élet.

A Nap fénye által, a Szeretettel, a központunkból megélve át tudjuk alakítani a megélteket, és ebben lesz “segítségünkre” a Merkúr is, mert így tudati szintre emelve megértjük a lélek dolgait, és a Mars erejével ki tudunk törni a Fénybe, a fájdalmak és szenvedések nélküli létbe. Ez a Beavatás vár ránk, ez lesz a titok, amit felismerve a saját teremtő erőnk birtokába tudunk kerülni…

S mint említettem az elején, ez az egész ötös együttállás a Vízöntő csillagképben játszódik le, tehát a lényegi üzenet a TISZTÍTÁS! A Vízöntő csillagkép itt a tisztító vizét a múltba önti, tehát hangsúlyossá válik a múlt titkainak, a múlt fájdalmainak tisztítása. Lemosni azokat a rétegeket, amelyekkel telepakoltuk életünket, amelyeket magunkra vettünk, és hurcoljuk magunkkal – most eljött a NAGYTAKARÍTÁS IDEJE!

– – –

Az együttállás fölött a Pegazus csillagkép ragyog, annak is orra, az Enif csillag.

Az orr egy különleges érzékszerv, sokszor alábecsüljük, pedig ha belegondolsz, ezzel az érzékszervvel tulajdonképpen a másik ember, vagy egy tárgy fizikai lényével tudsz egyesülni – hiszen itt konkrétan, az illat, a szaganyag a másik ember része, a másik bocsátja ki, amit te belélegzel, azaz a tiéd lesz, egyesülsz vele, így információt hordoz. Ezért egy nagyon fontos érzékelő eszközünk, amivel tudatlanul is rengeteg információt nyerünk a másikból. S hogy ez az együttállás pont a Pegazus orra alatt zajlik mutatja, hogy a világ olyan részére tudunk most ráérzékelni, olyan dolgot tudunk megérezni, kiszagolni, olyan információk birtokába tudunk jutni, amelyek eddig itt voltak a szemünk előtt, de a lényegét nem láttuk. Itt most egy másfajta érzékelésre buzdít a Pegazus – a láthatatlan világra nyíljunk ki, ne azt nézzük, ami az orrunk előtt van :) hanem érzékeljük, hogy mi van mögötte! Egyesüljünk a világgal, és ekkor lehet feloldani a fájdalmat!

– – –

Összegzem röviden, hogy mit jelent ez az öt égitest ebben az együttállásban:

A Merkúr szellemi üzeneteket hordoz, a kommunikációra és a megértésre hívja fel a figyelmet. Arra, hogy felismerd a dolgokat, megértsd azt, ami veled történik ezen időszak alatt. Láss és figyelj.

A Mars által képes vagy legyőzni a régi énedet, kilépni, kitörni a múlt fájdalmaiból. Lépj, haladj, s figyeld, hogy mi sarkad a lábad nyomán – mi az, amit teremtesz? Milyen erőket használsz? Tiszták az erőid?

A Nap lényege itt a központ, a középpontod: szeretetben tudsz cselekedni? A középpontodban vagy? Rálátsz önmagadra, világosságot szeretnél vinni az életedbe? Vagy csak mások szemét szeretnéd elvakítani önnön ragyogásoddal?

A Neptunusz mutatja, hogy mi rejtezik a lelkedben. Képes vagy átélni mindent: megélni az Egységet Önmagaddal és az egész világoddal. Az Unio Mystica, a Minden Egy állapota, de első lépésben a lényeg: egység Önmagammal.

A Chiron megmutatja a fájdalmaidat, és egyben csodálatos gyógyító erőt is (akárcsak a Neptunusz). A fájdalom megélése annyira végletes lehet, hogy már szinte belehal az ember. Erre a gyógyír pedig BELÜL van. Soha sem fog kintről jönni semmi, ami meggyógyít téged: csak Te tudod magad meggyógyítani.

96 hozzászólás

VJUDIT mondta:

Kedves Balázs!
Nagyon jól összefoglaltad írásodban a ránk váró feladatokat, én is úgy érzem, hogy a sebek gyógyításának, a múlt terhei lerakásának van most itt az ideje, de ezt már egy ideje nagyon érzem.. már nem kell cipelnünk magunkkal, ahogy Te is mondod mindig, a karmát hagyjuk már, nem kell ezzel tovább bíbelődni.. Mernünk kell felelősséget vállalni tetteinkért, és tudatában kell lennünk annak a ténynek, hogy a körülöttünk lévő világot, embereket, mindent MI magunk teremtünk.. Már nagyon várom a következő heteket, hogy milyen feladatokat-élethelyzeteket hoznak, és ezeket majd hogyan tudjuk megoldani.. köszönöm írásodat! Szeretettel: Judit

Szende mondta:

Ige(n) :-)

Sunrise mondta:

olvasás után megnéztem az elemzésem, hogy hol is állt a Chiron születésemkor.
Létezik, hogy máris elindult ez a folyamat? Mert csupa olyan dolog jött szembe már egy ideje, ami nagyon egy irányba visz, hogy mi lesz a következő lehetőség rendbe rakni.
Mintha minden mindennel összefüggne. Jé, és tényleg. :-)

Kis torok Katalin mondta:

Koszonom,figyelek…

Csakúgy mondta:

@Sunrise: Úgy hiszem létezik ;)

Képes Anita mondta:

Kedves Balázs!

Nagyon hasznos dolgokat írtál. Erre a tudásra szerintem mindenkinek szüksége van, aki szépen akar túlélni. Olyan intenzív energiák vannak most a levegőben, hogy szerintem mindenki érzi a bőrén, a történésein. Ami megfog az írásaidban, az a tényszerűség, és a szeretet. Érdekes párosítás, de nekem mégis egyenlő a hitelességgel. Köszönöm!

csabi mondta:

Nekem ez a spirituális egó jó pár hete zajlott le vagy akkor kezdődött? Akkor ezek szerint 19 én tetőzik! Bár voltam egy spirituális masszőrnél, aki felvilágosított azzal, bármennyire is hiszem azt hogy csak pozitív válaszokat kapok de benne ott lapulhat a negatív is. :)

Apócka mondta:

Dömdödöm…
Itt az oldalon a vízöntő van feltüntetve, de a Stellarium program azt mutatja, hogy a nap most a Bak jegyben van…
Ki téved?

csabi mondta:

Egy másik válaszra várok, miért úgy teremtettem meg az én világomat, hogy feledékeny legyek vagy nehezen ill. sehogyan se értsem meg a csillagászati számitásokat??? Erre kaptam a választ, ime: az előző életemben túl okos voltam mert megfejtettem egy olyan kódot amivel kapcsolatba kerültem a külvilággal!- na most ez a válasz negatív vagy pozitív?

Csillag63 mondta:

Kedves Balázs! Vagy Valaki! Mondjon valamit erre! Én már rég nem hiszem, hogy más az oka a gondjaimnak…fegyelmezetten építettem a hitem, alakítottam át a valóságomat….most anyagi szinten már engem is összeroppantani készül a valóság.Ha az az elkövetkezendő idők hatása, hogy halálosan szenvedünk….én már nem is tudom,mire ez az egész…néha úgy érzem, többet el sem olvasok semmilyen üzenetet. De lehet, hogy csak a 48 évvel van a baj…amit nagyon lehet élvezni, mert nagy a rálátásom a dolgokra…de egyre súlyosabban nehezednek rám ezek a várható időminőségek…nem örülök: úgy érzem, ennyi volt, hova még? Mit kell még tenni?

Csillag63 mondta:

…..hogy kinyögjem a lényeget: Olyan súllyal nehezedik rám az egyéni felelősség az életem iránt…ezt érzem most már soknak…ez már nem is hétköznapi embernek való…Nem menekülök, jelen vagyok, teszem a dolgom…mire számíthatok? Ami illúzió, arról tudom, hogy az…némelyikről gyanítom…ez is rendben…ami lesz, én teremtettem…nem lelkesít ez az egész…vagy adjam meg magam és roppanjak össze? És adjam fel? Engedjem el? Mert illúzió jónak és megbízhatónak és céltudatosnak és következetesnek lenni…mert ki tudja milyen évezredes fájdalmak dolgoznak bennünk és determinálnak…tehetetlennek érzem magam, ha erre gondolok…

csakúgy mondta:

Kedves Csillag,

Én ugyan fiatal vagyok, és sok tekintetben éretlen is és az sem biztos, hogy jók a következtetéseim-érzéseim, de próbálom összeszedni őket valami hasznos egésszé. A leírtak alapján hozzád hasonlóan minden nap úgy érzem magam mint egy kejfeljancsi. Eddig csupa olyan életterület és kapcsolat bombázódott le, amiről azért magam is sejtettem, hogy nem kóser. Aztán most elkezdett a változás olyan területekre is begyűrűzni, amire azt gondoltam, biza helyén van. Év elején hosszú kűnkődés után például rászántam magam a karrierváltásra, költözésre, új barátságok kialakítására, és elkezdtem lépegetni előre, ahogy helyesnek éreztem. Bizony most ezek a területek is zizegnek. Lassan már napi gyakorlat a padlófogás. De ezzel együtt a talpra állás is. Sok területen egy-egy nehézség például nem eltántorított, hanem megerősített. Egy dolog tartja bennem az erőt: a hit. Hiszek istenben és mostmár magamban is egyre jobban, annyira, hogy ne adjam fel. Hogy ne adjak fel semmit, amit igazán szeretek. Akkor sem, ha nehéz. Olyan lehet ez, mint valami próbatétel. Ki mer-e az ember lépni a kényelmes komfortzónából az álmaiért, a vágyaiért. Bízik-e magában. Bízik-e abban, hogy kap segítséget, ha arra szorul. És el tudja-e fogadni, hogy az út esetleg nem úgy vezet, ahogy elképzelte. Sok erőt, kitartást kívánok!

Mátyás Emese mondta:

Ha mindent mi teremtünk, akkor a jó vágyából született igaz szeretetet miért nem lehet megteremteni, itt és most? / hiszen mindenki erre vágyik/ mert ha lehetne,-ez a sok jó ember nem itt tartana.A kis számú eltévelyedettet nem tudjuk befogni, ezért uralkodik rajtunk.Hogy élni tudjunk, belemegyünk a csínybe, egy kicsit, és kényszerpályán.
Fél lábbal itt-és ott.Nekünk mindenhol meg kell felelni.Ott szeretünk, itt nincs miért.Ott élet van, itt nem tudjuk kifizetni.
Egyre több a gyere el az előadásomra, ahol megtudod a TUTIT.Ha messze lakom akkor nekem nem jár a TUTI?
Ha felnézek az Égre örülök a REND-nek.Ha a Földön nézek körül…???Nem tudok fizetni!
Ezért én ingyen segítek.És szetetek, de ez a Földön kevés.Ha rendbe teszem a fogát ez csk egy megoldás, arra a problémára.A többi 100-ezerre nem.A többi problémára is segítséget szeretnének, alázattal.
Segítek de fizess! /garancia nélkül/
Elmegyek,fizetek,meghallgatlak. Mi van ha nem értem? Utánam nyúlsz?
Holnap a bank elveszi a házamat!- válasz- nem lehetsz olyan rossz helyzetben, hiszen a NET-en vagy. De ha már itt vagy holnap megmondom a tutit-de holnap már nem tudon venni.
Én lehet hogy azért vagyok ebben a helyzetben mert a tudásomat, a szeretetemet mindíg adtam, és adom ma is ingyen. / Szerinted is én vagyok a hülye?/ Lehet hogy a híd alá kerülök, de megtettem másokért, a Hitem szerint, INGYEN.
Müködjön a LELKETEK SZABADON, akkor is ha…..?????
Mérlegeljük az információt.Tapasztaljunk, és döntsünk.
Fogjunk össze, a szeretetben.

Mátyás Emese mondta:

CSAK ÚGY!
Feladatal születtél Te is, Próbáld meg CSAK ÚGY mondjuk egyedül, és nem abban a biztonságban amiben most élsz. Vajon megy egyedül is?

Mátyás Emese mondta:

CSILLAG!
Ne csüggedj!Az ítélkezés Istené! A Földi világ megengedi magának az ítélkezés jogát.Ez a hatalom, ami determinál mindnyájunkat.
Üzemeltesd a LELKED, akkor is ha vesztesnek vagy elkönyvelve itt.
ISTEN az igazság!Fél lábbal vagyunk csak itt.
Mélyik lábunkat használjuk?- rajtunk áll!
Érzem benned az eröt, ezért írtam, Neked. Szertettel

Mátyás Emese mondta:

Miért küldesz nekem angol nyelvű üzenetet?
Te nem ismred a MAGYAR NYELV -et?
Balázs! Ha nem elég a Magyar, miért kellene hinnem Neked?
A Magyar nyelv, a Magyar Hit, a MagyarLÉT—Ott van acsillagokban, létezik hogy pont Te nem látod?

Baby mondta:

Szia Balázs!

Kérdeznék valamit: valójában az (is) történhet, hogy most az eddigi életeimben megélt szerepszemélyiségeim által elszenvedett traumák, megoldatlan problémákat…nekem itt most kell felismernem, megoldanom, elengednem???,Mert olyan durva álmaim vannak, amelyek nagyon valósághűek, hogy néha nehéz a jelenlegi életemre koncentrálnom!
Tudnál nekem tanácsot adni, hogy is finomíthatnék ezen az időszakon???

Köszi: Baby

ibolya55 mondta:

Igen add oda,hogy a Bank veszi el vagy katasztrófák egyike!?Nem mindegy !!Én mondok le róla és ez egésszen más érzés.Akkor van egy lépés előnyöm.És az abszolut bízalom :a leggyönyörübb dolgok megszületéséhez , létrejöttéhez ,igen: fájdalom ,szenvedés ,gyötrődés utján jutunk el.Néha birkának érzem magam és már a vágóhídra is elmennék ,hogy a fejem a tőkére tegyem csak legyen vége már.Ezután jön a gondolat én nem birka hanem egy bárány vagyok !Fülembe cseng az igéret :”az utólsó bárány után is utána megyek”-és látom amint a virágos illatos réten ugrándozom boldogan és a farkas fájdalmas tekintettel andalog ,szívében mérhetetlen fájdalom:”őt miért is nem szereti senki”

Kiss Balázs Kunó mondta:

Kedves Apócka!

A stellarium CSILLAGKÉPEKET mutat – a Nap valóban MOST a Bak csillagképben jár (nagybetűvel írjuk a csillagképek neveit).
De, mint ahogy a cikkben írom “Február közepétől kezdve” “óráról órára lépked a Nap a Vízöntő csillagképbe”.
Tehát, mire az együttálláshoz ér, addigra már a Vízöntőben lesz.

Annyi még, hogy a csillagászok által használt határvonala a csillagképeknek sokszor nem mérvadó a csillagbölcselet szempontjából!

Remélem segítettem,
Balázs

Kiss Balázs Kunó mondta:

Kedves Mátyás Emese!

Elképzelésem sincs, hogy mire gondolsz ezzel az angol nyelvű üzenettel. A fenti írás magyarul íródott. :)

Balázs

Csillag63 mondta:

Kedves Emese és Csakúgy!
Köszönöm.:-) Az “Erő” velünk!

engel58 mondta:

Kedves Csillag63!
Sok ponton párhuzamot olvastam írásodban, ami az én életemben is teljesen ugyan így jelen van. Ma jöttem rá, hogy ami történt velem a héten ( és bele is haltam): miért volt.Iszonyúan szenvedek, de be kell látnom azokat a dolgokat amelyektől Balázs írt.Csak vigasztalni szeretnélek: könnyebb lesz feldolgozni, ha a fenti sorok szerint elkezded a nagytakarítást.Tárd fel a múlt fájdalmait, sebeit, hazugságait! Ha nem teszed magadtól, hidd el megkapod a segítséget.Én nem is kértem, de váratlanul hideg zuhanyként megkaptam.
Anyagi szinten már engem is összeroppantott valóság…..
Rám is hatalmas súllyal nehezedik az egyéni felelősség az életem iránt.Állj készen, hagyd lemosni a rétegeket…..
Szeretettel: engel
Ui.: Add meg magad, de ne roppanj össze! Ne add fel,de engedd el.Pontosan az évezredes múlt fájdalmainak tisztítása miatt.

Dévényi Ildi mondta:

Ne küzdj már és bízva bízzál, csak ne magadat el, mert a bolygók lebuktatnak, s az utadra rámutatnak… (OK, tudom, a bolygók “csak” támogatnak a magam előtt való lebukásban… Sikerült “arcra” ejtenem magamat és ezerrel nekiütközni a saját magam alkotta gyönyörűséges FALNAK…)
Ki szeretne velem sikítóversenyt játszani? :-)
Aki igen, álljon a saját kedvenc fala elé, és jó hangosan kezdje… Így legalább gyakorolható az intenzív intuitív idő- és térfüggetlen áthallás is… Eredményhirdetés a dimenzióközi CsillagMag-központban, ahová mindenki akkor vetíti ki jelen lenni kívánó létrészét az általa meghatározott nem létező időben, amikor szeretné.(Bocsi a bepörgésért, csak nagyon szenvedek még…)
(A gyerekek a jövőben nem diavetítő meg televízió által fognak mesét nézni, hanem tudatkivetítéssel? O-) A jövő álláshirdetése: “Tudatát kivetíteni tudó óvónénit keresünk”…)

Ildi

csakúgy mondta:

Kedves Emese,

A történethez hozzá tartozik, hogy évek óta egyedül élek, épp most kellett anyagi okok miatt felmondanom az albit amit már nem tudok fizetni, új nincs és nem kaptam fizetést sem a munkahelyemről mert nem tudják most kifizetni. Biztonság…

Tünci mondta:

Kedves Mindenki!

Mikor lesz már végre jó???
Lesz egyáltalán valaha is jó???
A hosszú, fáradtságos munkánknak láthatjuk valaha is az eredményét????
Minden nap megtanuljuk amit kell, átalakulunk, messzemenő következtetéseket vonunk le mindennapi életünk apró eseményeivel kapcsolatban.
ÉS??
Jutunk egyről a kettőre? Érzi valaki életében a kézzel fogható változást?
Persze, hogy igen. Rettentő reálisan látjuk a bennünket körülvevő világot, okosabbak leszünk a körülöttünk lévő embereknél. Az átlag embereknél. Mert tegyük hozzá az átlag ember nem foglalkozik bolygóállásokkal, karmikus folyamatokkal, életfeladatokkal stb. Ők csak élik kis életüket, nem gondolnak bele, hogy mi miért történt velük, nem keresnek olyan válaszokat, hogy “miért kapom ezeket a dolgokat, mit kell megtanulnom; hogy álljak fel már megint”. Csak éldegélnek és BOLDOGOK. Nincsenek világmegváltó gondolataik, ?bután? élik mindennapjaikat.
Most biztos az fordul meg a fejetekben, hogy mi a dolgok mögé látunk, látjuk/tudjuk a miérteket (vagy legalább is arra törekszünk), tudjuk a válaszokat.
Újra megkérdezem: ÉS?? Tapasztalsz MINŐSÉGI változást az életedben?
Keményen dolgozunk, pakoljuk le magunkról a kakit, átalakítjuk a gondolkodásmódunkat, de csak arra jövünk rá, hogy mennyi harc és küzdés vár még ránk. Próbálunk következetesen élni, nap, mint nap harcokat vívunk saját belsőnkkel (aki akarja nevezze egónak, mert mostanában egyre sűrűbben halljuk, hogy az egó legyőzése…), megjárjuk a pokol mély bugyrait (mert most olyan a bolygók együttállása, hogy rettentő rosszul kell magunkat érezni, hogy azután jobb legyen) és folytathatnám.

Látja valaki az út végén a FÉNY-t??

Félreértés ne essék, nem rosszindulat dolgozik bennem, csak azt tapasztalom, hogy hiába dolgozik az ember nem lesz jobb.

Kedves Mátyás Emese:
?Ha mindent mi teremtünk, akkor a jó vágyából született igaz szeretetet miért nem lehet megteremteni, itt és most? / hiszen mindenki erre vágyik/?

Teljesen igazad van, mindenki erre vágyik!

Biztos ismeritek a következő gondolatot:

Nem elég a jóra vágyni,
a jót akarni kell!
És nem elég akarni,
De tenni, tenni kell:
A jó szándék kevés!

Szerintem mindenki erre törekszik! De ha annyira akarjuk, és ilyen sokat dolgozunk rajta MIÉRT nem kaphatunk belőle? Vagy mikor kaphatunk belőle egy kicsit? Van értelme a küzdésnek, ha minden nap arra, jössz rá, hogy még mindig kapod a sz*rt, és még mindig nem lesz JOBB????

Solar mondta:

Emese,nagyon hasonló életem ez a része.Így ahogy te is ingyen segítettem gyógyítottam. És most anyagi nehézségekkel küzdök,ezek alatt a évek alatt megduplázódtak anyagi terheim. Asztrológus megnézve pár éve képletem azt látta életutam szolgálat.Hát sikerült teljesítenem,de ezzel családomat is csődbe juttatom.Három gyermekem van nem mindegy mit hogyan. és mégse tudtam elküldeni a sok sok embert ki segítségemet várta. De nem tudót vagy akart fizetni.Mások szemébe balek lehetnék és lehet nekik van igazuk. Vagy nekem volt hogy csupán szeretetből emberek felé,mégis ez miatt anyagi csődbe juttattam családom. Itt mi a kiút? Feladom szolgálatom egészbe vagy részben amit leszületésemkor vállaltam. És ezzel megmenthettem rendbestehetem családom anyagi helyzetét. Kedves Balázs mi a helyes út? Hiszen hitem töretlen mégse történik pozitív változás.Most itt tartok hiába emberek felé szeretetteli szolgálat évek óta, ha családom ekkora bajba került e miatt.

Solar mondta:

Még annyit három gyermekemért felelős vagyok. Most akkor mivel teljesítettem felvállalt szolgálatot és ezért kerülvén anyagi bajba. Akkor felelötlen volttam gyermekeim felé mert anyagi bíztonságukat tettem ezzel kockára. Akkor hol itt az igazság és a kiút.Környezetembe ismerőseim fenhangon hirdetik a igaz szeretetett spirituális létüket és mindennek megkérik keményen árát, jó pénzért. Akkor ők teszik jól?

Kata mondta:

Kedves Balázs!

A segítségedet kérem abban,hogy pár hete kaptam hírlevelet az ezüst kolloidról.Szeretnék rendelni abból ,amit Te jánlottál.Hol lehet átvenni?
Köszi előre is :)

Kata

ibolya55 mondta:

O hiszen ez nem a vágóhíd. Ez egy oltár, ahol én vagyok az áldozati bárány ,szememben a bizonyosság “bevégeztetett”.Farkasom megfordul, láss csodát gúnyája, melyet e porondon hordott lefoszlik és nincs más ott csak csodálatos színében szikrázó ibolya.

cejzi mondta:

Köszönöm Balázs!:)

Köszönöm az írásodat ismét,mert segít megfogalmazni, hogy mi is történik velem.Érzem a változást, nagyon is érzem.Teljesen felforgat mindent, de pozitívan fogom fel.Mert szeretem azt aki most vagyok.És örülök a tisztításnak.:)

Cinzina mondta:

Néha igazán érdekes dolgokat olvasok itt.
Szerintem az egót nem legyőzni kell, hanem megteremteni vele és a lélekkel a kapcsolatot, hogy EGYSÉGben tudjanak működni. Mindenki arról beszél hogy az egót le kell győzni mert az rossz és gonosz, pedig ez óriási tévedés. Az ego igenis épp olyan fontos, mint a lélek és a test, nélküle nem lennénk itt! Ha megfelelően tudunk vele bánni, hatalmas segítséget nyújt mindahhoz, hogy megteremtsük magunknak mindazt, amire vágyunk!
A másik, a “tudatlan” emberek sem boldogok, ők éppúgy küzdenek mint mi, csak amíg mi belül, addig ők kívül. Csak ennyi.

Schmidt Károly mondta:

Köszönjük a hírleveledet, mi is figyelünk.
Legyen nagyon szép napod!

ibolya55 mondta:

A fent leírtakat gyorsan összevetettem az “elemzéssel”:fantasztikus!Szülőszoba és Chiron? Szurkolok nekünk!

Ancsi mondta:

Kedves Balázs!
Elolvastam az írást és elsőre azt gondoltam: nekem semmi ilyesmi nincs az életemben! Aztán hirtelen bevillant egy mondat, amit tegnap este egy baráti találkozón valaki az arcomba vágott – hogy finoman fogalmazzak. Olyan kegyetlen mondat volt a múltamra vonatkozólag, hogy csak ma jöttem rá, nekem ez hogy fájt. Remélem, hogy most lehetőséget kapok a sorstól, hogy ezt a terhet lerakjam.
Köszönöm, hogy most már tudatosabb lehetek!

Lady Justice mondta:

Kedves Emese
A szívemből szóltál, teljes egészében, ugyanebbe az iskolába járok én is. Gyógyítás, sorsvezetés, lelki segítség, támasz, barátság, szövetség, szeretet nem tartozik a megfizethető kategóriába, így minden külső próbálkozás elenyészik amely ennek az ellenkezőjét lenne hivatott bizonyítani. Itt nincs közös halmaz.
Igen ám, de az embernek két lába van. Felnéz az égre, és örül, hogy rend van, de közben a számláját nem tudja kifizetni. Akkor máshol kell rendet tennie, a matériában, az anyagi világban, ahhoz, hogy valaki helyt álljon, ahhoz kevés a felismerés, és a szándék. Vasakarat kell, cselekvőképesség, és tett kell, hogy koronázza a döntésünket, miszerint ennél különb életre vagyunk hivatottak. Megingathatatlan hit. Önmagunkban. A többi nem a mi dolgunk.

A padlófogás napi gyakorlatként, nem idén érkezett el az én életembe, hanem bő másfél évvel ezelőtt, ami változott, hogy a felállás lett napi gyakorlat az elmúlt néhány hétben.

Őszintén megvallva, ez az írás, engem padlóra küldött megint, és bennem is megérlelődött a gondolat, hogy el kéne engedni ezt az üzenetet, ezt a forrást egy időre, még akkor is, ha eddig élvezettel olvastam Balázs írásait, és izgatottan vártam mindig a visszaigazolást, a gondolatait.

Mindig van egy újabb dátum, egy újabb meglátás, amiért még tart a folyamat, pedig legbelül azt érzem, azt éreztem már napokkal, sőt hetekkel ezelőtt is, hogy ezerszer és nem egyszer újjászülettem, megtisztultam, elfogadtam, elengedtem, lezártam, újrakezdtem, tettem, cselekedtem, húztam, vagy éppen megpihentem. Változtam és változtattam, hittem és erősítettem, adtam is és kaptam is.

…de még mindig ugyanabban a szeretetlen környezetben ébredek minden áldott reggel, és egyre nehezebb örülni annak, hogy süt a Nap. A gondok csak halmozódnak, a kitörési pontok fogynak.

Nem tudom, de nekem most ez az Egész, valahogy nem kerek. Nem érzem azt, hogy lenne még több napom, vagy több hetem, vagy több hónapom, netán évem, és képes legyek ne sajnálni elvesztegetett perceket az életemből, olyan élethelyzetekre, amelyeket, valóban nem én teremtettem. Ezerszer átgondoltam, megrágtam, megcsócsáltam, (volt rá időm) és akárki akármit mondd, ez nem az én saram már.
A MOST, az ami az enyém, az amiben én vagyok, aki vagyok. Annyi információ, hitrendszer, világnézet összemosódott már, hogy az én hitem már abban is megingott, hogy kell-e ebben egyáltalán valami rendet tenni, értelmet keresni, felfedezni, mikor már most annyi sebből vérzik, hogy felmerül bennem gyakran az a kérdés is, hogy miért kéne egy halotton szívmasszázst alkalmazni. Hátha..? Hátha mi? Tényleg nem értem. Most megint sok mindent nem értek.

Ez nem támadás, vélemény. Köszönöm a lehetőséget.

Tóthné,Margó mondta:

Kedves Lady! Szeretem a hozzászólásaidat! Ez a mostani meglepett! Vagy mégsem? Hisz’ hasonlót érzek én is. Hogy is van ez? Néha olyan tiszta világos minden,aztán csak még nagyobb a trutyi! Nem könnyű itt érteni tényleg! Bízni,hinni…hát igen…

Julika mondta:

Kedves Csillag63, Tünci és Kedves többiek!

Ne adjátok fel, van fény az alagút végén!!!

Kedves Csakúgy! Öröm volt olvasni Téged, fiatal korod ellenére igen bölcsen látsz dolgokat!

Teljesen át tudom érezni a gondjaitok súlyát, mert az elmúlt 3 évben mindegyiket átéltem, éltem meg hasonló keserveket az elmúlt 2-3 hónapban is.

És kedves Csillag63! “Ennyi volt, hova még, mit kell még tenni?

Én már 58 éves vagyok.
Előtted az élet, mint ahogy előttem is. Hogy milyen? Amekkora kitartásod van a saját életed felelősségének a felvállalásában, még akkor is, ha nagyon nyomaszt. A múlttal, – gyermekkor, szülői minták, félresikerült házasság, anyagi körülményekkel kapcsolatos szembenézés bizony néha nagyon is fájdalmas.Ugyanúgy “vakargattam a kakit” magamról, mint Ti, és űgy gondoltam, már annyi mindent feldolgoztam, elengedtem stb., tényleg annyit dolgozom magamon, mégis valahogy egyre jobban süllyedek. És tavaly áprilistól négy hónapig csak süllyedtem.

Pedig úgy gondoltam, hogy kijárna már nekem az “emelkedés”, hiszen tele vagyok jósággal, szeretettel, egész életemet a segítés oltárára tettem, segítettem másoknak szünet nélkül, gyógyítottam ingyen, tanítottam ingyen, és lám, hogy visszaütött. A gyerekem sem úgy szeret, ahogyan én szeretném, pedig egész életemben nagyon segítettem Őt.

Éreztem, hogy valami nagyon nem stimmel, nem áll össze a kép. És akkor elhatároztam, hogy “végére járok” a dolognak bármi áron, bármi fájdalom árán – mert azt éreztem, hogyha ennyi jósággal, szeretettel, stb. rendelkezem, és csak adok, és alig valamit kapok, akkor nem jó irányba mennek a dolgok. Eldöntöttem, bármennyire nincs is pénzem, kb. 3 hónap alatt sokmindennel tisztába lehet jönni. Elkezdtem feldolgozni részletesen a gyermekkoromat, az egész eddigi életemet, jókat keseregtem, sírtam, amikor kiderült, egy-egy félreértelmezett élethelyzet rossz döntése milyen károkat okozott az életemben.

És azt is éreztem, hogy nem elég a szavak, mondatok jelentését értelmezni az életünkben, hanem meg kell nézni, hogy milyen élethelyzet rejlik pl. egy-egy szó, kifejezés mögött. Egy-egy szó, elhangzó mondat ugyanis minden embernek más és más tartalmat hordoz. Mondok egy példát: egy éve motoszkált bennem apámnak az a mondata, amit nagyon gyakran hallottam otthon: “pedig én hozom a pénzt… és itt megszakadt mindig a gondolatmenetem. Csak azt éreztem, hogy nagyon fontos lenne tudnom a mondat másik felét is, milyen tartalom, érzés is kötődik hozzá. És a múlt héten elmentem egy kedvezményes fizetős tanfolyamra, annak ellenére, hogy még 2 elmaradt számlám volt a múlt hónapról. És képzeljétek, ott egyszerre csak beugrott, hogy mi volt a hiányzó rész,ami tudat alatt mindig bennem maradt, és rányomta bélyegét a döntéseimre, – öntudatlanul!
Ezért mondtam nemet az egyetlen igaz szerelmemnek a házassági ajánlatára, akivel pedig másfél évig maradéktalanul, igazán boldog voltam, A mondat hiányzó része miatt, amit sok-sok éven keresztül hallottam Apámtól. Hát ilyenkor azért jó, ha kibőgi magát az ember, na nem kell hetekig, csak annyira, hogy valóban el tudd fogaddni azt a tényt, hogy egy döntést, hogy pl. igent vagy nemet mondasz valakire vagy valamire, képes vagy egy berögzült hallomás miatt meghozni, ill. amiatt a tartalom miatt, ami mögötte húzódik.
Így teszi tönkre észrevétlenül az ember a saját életét. Észre sem veszed.Itt van a fonákja. És ha nem fordítasz elég időt önmagad, a család szokásainak elemzésére, a hitrendszered átvizsgálására, egész életedben minden jóra is nemet fogsz mondani.

Hiszen, ha nem tudsz valamiről, hogyan tudod javítani?

Ez nagyon kemény dolog, és nekem az elmúlt 2 hónap alatt minden nap azzal kellett szembenéznem, hogy nem tudom, hogy a holnap milyen nehézséget hoz, de egy biztos, megoldom.
Minden nap az aktuális nehézséget oldom meg. És néhány cél, amit már tavalyelőtt is kitűztem, de nem sikerült megvalósítani,de már tudom hogy miért, és azt is tudom, hogy sikerül.

Nagyon nagy vágyam egy családi ház, Pest kb.40-50 km-es körzetében,ahol tiszta a levegő, rendesen el tudom pakolni a dolgaimat, tényleg alkalmas arra, hogy valamilyen alkotó tevékenységet tudjak csinálni, amit szeretek, stb. Tudtam, és kértem is az “Égieket”, hogy akkor tudjak elköltözni a mostani lakóhelyemről, ha mindazok a zavaró körülmények,amelyek miatt nem tudtam eddig igazán boldog lenni, megszünnek. És ez nagyon jó kérés volt. Mert akárhová megyek, ha ideig óráig jól érzem magam a friss levegőn, de nem lesz pénzem kifizetni a gázszámlát, nagyon fogok fázni. Szóval nagyon sokat “dolgoztam” magamon, és rájöttem arra is, hogy valóban szép dolog a szeretet és a szolgálat, de Isten nem kéri a szolgálóit, hogy menjenek tönkre, hiszen akkor hogyan tudnak szolgálni? Ahogy Ti is észrevettétek mindannyian, velem együtt, nem igazán ígér sok jót.Az a “csavar” ezekben a dolgokban, ha gyógyítasz, tanítasz, bármit csinálsz teljesen ingyen úgy,hogy te meg közben elszegényedsz, akkor bizony nem szeretsz egy embert eléggé, Saját Magadat.Hiszen hogyan szeretnéd igazán Magadat, mikor látod, hogy közben a gyerekeidnek meg nem lesz elég ennivaló? Tudat alatt elitéled Magad. És ha Te ezt teszed, más is ezt teszi Veled. És csodálkozol, hogy annyi jót tettél, Veled meg szinte senki.

Annyi gyakorlati tapasztalatot, történetet tudnék mesélni ezen a téren, az elmúlt másfél év keserves gyötrelmeiből, hogy hogyan lehet napi szinten visszajönni a gödör fenekéről, hogy akár egy könyvnyi is összejönne. 2 évvel ezelőtt napi szinten kb. 6 órát segítettem, és olyan is volt, aki azt sem mondta, hogy köszönöm. Az egyik szomszédasszonyom is természetesnek találta, hogy ingyen gyógyítom, hiszen már olyan régóta ismerjük egymást. De ismeretség ide, vagy oda, a számláidat mégis neked kell fizetned,és nem fogja az ismerősöd kiegyenlíteni. Ha csak vele vagy jó, és magadhoz nem, akkor senki sem lesz a továbbiakban jó Veled. Ma is igyekszem ugyan nagyon keveset kérni, de ez az első lépcsőfok, legalább már tudom közölni, hogy kérek valamit. És legalább megindult valami!

A szeretet tud nagyon butácska lenni. Képzeljétek, rájöttem egyszer, hogy többek között azért nem is kérek pénzt, mert azt gondolom, hátha neki rosszabbul megy, mint nekem, őt jobban sajnálom, mint saját magam.És kiderült, hogy ő meg közben örökölt közel 2 millió forintot. És sorolhatnám még.

Ma szerettem volna elmenni az unokáimhoz, a lányom mondta, hogy eljön értem, és éjfél után felébredtem, nem tudtam már aludni, eleredt az orrom, és valami iszonyatosan égő érzés volt a mellkasomban. Mint a tisztitó tűz. Mivel a gyerekem és az unokáim kérése számomra eddig mindenek felett “Szent” volt, a régi, jól berögzült szokás szerint vagy 10 percig gondolkodtam, hogyan tudnék félholtan elmenni hozzájuk.Bár igazából akkorának érzem a fejem, mint két léggömb együtt, mindenem szétég,de elképzeltem, hogy mennyire fogják sajnálni, hogy nem tudtunk találkozni.Én is nagyon sajnáltam, de rájöttem, hogy még egy órát sem tudnék maradni, és igazából senkinek sem lenne jó, hiszen semmit sem tudnék csinálni. És jött a “csoda”, mert a mindennapi apró csodák alkotják az életet! Jött a felismerés:

miért tagadom meg a jogot magamtól, hogy beteg lehessek “nyugodtan”, ha már egyszer beteg vagyok? Az irántuk érzett szeretetből. De jó az nekem, ha így elmegyek? És nekik igazán jó?

Nem mentem el, fájó szivvel, de lemondtam. És utána hamarosan sokkal jobban lettem. Kimentem a folyosóra napozni, és 2 óra alatt óriási hibákra leltem az eddigi elképzeléseimben, amit szintiszta szeretetből hoztam meg eddig, azzal a szeretettel kapcsolatban, ahogy a lányom iránt éreztem, stb., és rájöttem, mekkora dolgokat hibáztam el az életünkben szeretetből. És azok a témák, amelyeken kb. 2 hónapja dolgoztam, egy teljes képpé állt ma össze, és néhányszor pityeregtem kicsit, de nagyon felszabadító érzés volt.

Úgy döntöttem, szabad ember leszek.
És ha most beteg vagyok, bár furcsállottam ezt egy kicsit, hogy miért is betegedtem le hirtelen,- bár sajnálom a családomat – azt fogom nézni, hogyan jöhetek a leghamarabb rendbe, hogyan válhatok a leghamarabb egészségessé,és nem kockáztatom meg, hogy még betegebbé váljak értük. Aha, hát ezért lettem beteg. Hogy ne csak értük éljek, hanem magamért is! Gyógyítom magamat!

Aztán gondoltam, megnézem a “csillagmagot”.

Köszönöm Balázs, nekem a teljes visszaigazolás volt.

Mindig olvaslak Benneteket előbb-utóbb és annak örülök a legjobban, amikor visszaigazolást kapok.

Én úgy látom, van fény az alagút végén. Annak ellenére, hogy minden nap elég változó, sosem feledem el közben a célt, szeretnék minden szempontból megfelelő életet élni, fiatalnak érzem magam, tevékenyen szeretnék élni, és úgy segíteni másoknak, hogy az engem sem és másokat se tegyen tönkre.

Köszönetet mondok ezért azoknak az embereknek, akik valamilyen szinten résztvettek az életemben az elmúlt fél évben is, hiszen mindenhol ott volt a tanítás, akár személyesen, akár a netről tájékozódtam. Néha egészen furcsán olyanoktól kap az ember segítséget, amire egyáltalán nem is gondol, és pont akkor, amikor az a legjobb a számára. És igen, van Gondviselés! Ezt többször is tapasztaltam életem folyamán.Köszönet minden Égi Segítőmnek, és nem utolsó sorban Önmagamnak.
Merthogy Te mindenképpen kellesz a folyamathoz, az őszinte szándékod, hogy a végére járj a dolgoknak, bármi lesz is.

Ne keseredjetek el, és ne adjátok fel soha!

Szeretettel: Julika

Julika mondta:

Lady Justice!

Szívesen olvaslak rendszeresen Téged is. És bizony a vasakaratra, meg a többire, amit mellé írsz, bizony szükség van. És Hogy ne felejtsd el a célt sosem szem elől!

Czinzina! Az egóval kapcsolatban is teljesen egyetértek Veled!

Tényleg jó olvasni Benneteket!

Legyen szép és derűs minden napotok!
Szeretettel: Julika

Fekete07 mondta:

Kedves Lady Justice!

Mi “így” gondolkodók mind 1 cipőben járunk.
Sajnos vagy nem sajnos én és a körülöttem lévő szív emberek
is szűkölködnek.
És még nem fejtettem meg, hogy miért is, de a válság nem csak fizikális változást hozott.
A jók örlődnek, jó és rossz között. És meginogva gondolnak arra, hogy meg érte e időt, energiát áldozni másokra.
És Önmagától megrettenve emlékezik egy közmondásra, hogy “Jó tett helyébe jót ne várj!”
Sokszor kérdem az Égieket, hogy mit adjak, ha már nekem sem lesz!
Hogy adjak szeretetet és türelmet, ha már lassan mind el fogy!
Talán a válaszom az lehet: egy sötétség uralma alatt lévő földön
azok, akik világosságot hirdetnek nem a kegyeltek közé tartoznak.
És mindegyikünk tudja, hogy mi ellene harcolunk!
Azt is, hogy a másik oldal milyen erős!
Még egy kis türelmet kérnek tőlünk szellemi vezetőink!

Sunrise mondta:

Sziasztok!
Én is abban hiszek, mint Cinzina, az egot nem legyőzni kell, hanem elfogadni, és irányítani, a Fénnyel ami bennünk van, mindannyiunkban, mert a létezéssel együtt kaptuk mind. Nekem mindig az jön szembe, ami a legfájóbb pont éppen, és mindig ott lyukadok ki, hogy semmi másról nem szól ez az egész, mint az elfogadásról. Az EGYSÉG-ről.
Hogy nem baj, ha fáj, nem baj, ha bizonytalan, nem baj, ha bűntudatom van, nem baj, ha nincs anyagi biztonság, ezek mind rendben vannak, mert ezek is az életem részei. Minden, amit elkerülni szerettem volna, minden amit le akartam rendezni, zárni, sokkal nagyobb intenzitással robbant be az életembe újra és újra.
Asszem tényleg nincs olyan, hogy állandóság. Minden változik, és minden úgy van jól éppen akkor, ahogy van.
Nem hiszem, hogy a szeretetet méricskélni lehet, az vagy van, vagy nincs. De el sem tudom képzelni, hogy nincs, max. éppen én nem veszem észre, mert az egom körül forgok…
Bontogatom szorgalmasan a magam által emelt korlátokat, és mindig újabb és újabb korlátok kerülnek elő…
És vannak pillanatok, amikor feladnám, mert nem jutok előbbre, minek csinálom ezt az egészet, ha nincs végeredmény? Aztán rájövök, hogy eredmény csak az egómnak kell, hogy jóllakjon.
Én speckó azzal szoktam vigasztalni magam, hogy Buddha is akkor érte el a Megvilágosodást, amikor feladta. :-)
A Nap újra és újra felkel, és bevilágítja a teret, és ez így van rendben. Aztán újra és újra sötét lesz, és az is rendben van. Miért akarok akkor én állandó világosságot? :-)
Egy ideje használom az EFT-t, sokat segített ezt azt feldolgozni, helyére rakni, de mostanában már “nagy”-ra török, és semmi mást nem kopogtatok magamnak, csak azt, hogy “igazán és mélyen szeretem, és teljes egészében elfogadom magam”, mert vhogy nekem ez lett az origo, innen indul és ide tér meg minden.
Kitartás! Mondom most magamnak és talán nektek is…

Dévényi Ildi mondta:

Sziasztok,
csak hogy örömet is írjak, ne csak tombolást és pillanatnyi szenvedést: az érzelmeimmel való szembenézés és a szívkommunikáció által feloldottam magamban, amibe tegnap még “be voltam szorulva”, és így örömöt adtam magamnak, és szép élményt, ráadásul annak is szép élmény lett, akivel kommunikáltam.
Azt tapasztalom, amit Julika is írt, hogy minden apró felismerés, minden jelentéktelennek tűnő, magamban megtett belső lépés számít, és azt is, hogy ha a szívemet követem, és érzem-tudom, mit szeretnék, akkor bármi is jön az utam során, az pont arrafelé visz és pont arrafelé támogat, amerre menni szeretnék. Olyannak érzem ezt, mint amikor a hajó megy a tengeren, és bár tudja a célját, a hullámok időnként erre sodorják el, aztán amarra… Lehet, hogy az útja során szükséges, hogy kikössön olyan helyen, ami nem volt tervbe véve, de kiköt, kivárja a maga idejét, aztán folytatja az útját. De mindvégig úton van, és amikor kiköt, és úgymond várakozik, akkor az is az út része. És mind a váratlan kikötés, mind pedig az, amikor a tengeren halad tapasztalatokat, élményeket hoz.
A másik, ami nekem nagyon szembetűnő, hogy a hajó nem az elvárások direkt ereje által tud haladni, hanem a tiszta, szívbéli szándék ereje által.
Nagy megtapasztalás nekem az mostanában, és nagyon erőteljes, hogy mindazok a dolgok, létezők, élethelyzetek, amikkel szemben egy picike elvárásom is van, mind kicsúsznak a kezemből, vagy a lábam alól. Mintha megszűnnének az “elvárástalajok” és érvényét vesztené mindenféle kapaszkodás – viszont amit a helyébe tudok engedni, az a belőlem fakadó “szívtalaj”, illetve az “elengedés” és a dolgok “szabadon hagyása”.
És sokat segít az, hogy szem előtt tartom, hogy “minden, ami van, engem támogat, bármilyen élmény is az”, akár nagyon fájó is lehet, és időt adok magamnak ahhoz, hogy megláthassam az adott élményben, helyzetben rejlő szeretetet és támogatást. Tény, hogy nagy munka, és már sosem látom a holnapot, hol leszek, mi lesz, miből, hogyan lesz pénzem, de minden nap tudom, hogy megteszem, amit tudok, és ezzel nagyon megtámogatom magamat abban, hogy élvezetessé tegyem a belső és külső utazásomat. És mivel minden nap egyre több tapasztalatomra építhetek, egyre kellemesebben tudom megélni mindazt, ami éppen van. Bár az is tény, hogy nem oly rég a helyére került bennem az, hogy nekem pont az a főfoglalkozásom, amit ebben az egész folyamatban csinálok, és pont ezért nagyon-nagyon élvezem, és sok erőt szabadít fel bennem az, hogy “azt csinálom, amit szeretek”.
Engedem magamnak, hogy élvezzem. És a kisebb-nagyobb egyéni sikerélményekkel mindennap boldoggá teszem magamat.

Ildi

Dévényi Ildi mondta:

Amit kihagytam: azt élem, hogy az tud spontán, a “véletlenek” által megoldódni kívül, amit előbb magamban oldok meg. Hogy fordítva lehet-e, nem tudom, de nekem először mindig a belső saját válaszaim születnek meg, aztán tudnak megteremtődni a külső lépések is. Persze, cselekvőként is teljesen jelen vagyok, és én vagyok az, aki irányt ad a dolgok megteremtődésének.

Csakúgy mondta:

Kedves Ildi, Julika, Mindeki
Nagyon megtaláltak most a soraitok. Eszembe juttattak két mondatot, amit ma az egyik tánctanárom mondott nekem próbán (azt hiszem én így tanulok az életről meg magamról). Az egyik így szólt: legyen meg benned a törekvés az irány felé, amerre menni akarsz de ne engedd el közben a középpontodat (ez táncos nyelven is ugyanaz a középpont). A másik pedig az volt: járás közben ne légy robot, ne arra gondolj, hogy valami célt el akarsz érni, valahova oda akarsz jutni, hanem hagyd hogy megtörténjen veled a járás. Mintha egy láthatatlan fonal húzna. Szeretem mindkét tánctanárom. Két “hétköznapi” fickó -ennyit az átlagemberségről- mégis mérhetetlen hasznos útravalókkal látnak el, mégha néha virágnyelven is. Pedig csak megtartják a táncóráikat. :D
Szép estét mindenkinek.

Yda222 mondta:

Elolvastam Balázs üzenetét, aztán ahogy lefelé haladtam az olvasással egyre jobban elszomorodtam.
Majd Julika üzenetéhez érve megnyugodtam. Köszönöm Julika!!

Dévényi Ildi mondta:

Szia Csakúgy,

megismételhetem, amit írtál? :-)

“legyen meg benned a törekvés az irány felé, amerre menni akarsz de ne engedd el közben a középpontodat (ez táncos nyelven is ugyanaz a középpont). A másik pedig az volt: járás közben ne légy robot, ne arra gondolj, hogy valami célt el akarsz érni, valahova oda akarsz jutni, hanem hagyd hogy megtörténjen veled a járás.”

Köszi! A mai nap sem marad lelkesedés nélkül :-)))

Ma is kértem az Életet, hogy “beszéljen hozzám” és segítsen megérteni, amit mondani szeretne nekem, hát beszél :-)
Innen is, onnan is :-)
Csodálatos Partner! :-)

Pusza

Ildi

Julika mondta:

Sziasztok Lányok!Szia Csakúgy!

Bizony, nagyon fontos mondatok, amiket a tánctanár mondott! Én a mai napig is nagyon szeretek táncolni, és mégis elfelejtettem néhány éve ezt a fontos mondatot, hogy maradj a középpontodban. Érdekes érzés most azt érezni, hogy visszaértem a középpontomba, annyi évvel azután, hogy kibillentem. De nagyon jó érzés újra ott érezni Magam.Reggelre elmúlt az összes fizikai fájdalmam, amivel azelőtt kb. 3 hetet bajlódtam volna. Ha az ember a helyére teszi az érzelmeit, ennyit számít!Egy nap, vagy 3 hét, óriási különbség!Kicsit zúg még a fejem, de már erősnek érzem magam, és lelkileg teljesen helyreálltam.Igen, ahogy Ildi is írja, az Élet csodálatos partner tud lenni.

Yda222! Örülök, ha bármiben is segített Neked, amit leírtam fentebb. Már nem éltem hiába!Az nagyon jó, hogy segíteni tudjuk így egymást itt az oldalon.

Szép napot Mindannyiotoknak!
Szeretettel: Julika

cicus mondta:

Bevallom nekem már nagyon elegem van ebből az állandó hatalmas változásból. Nem lehetne hogy csak úgy egyszerűen megtaláljam végre az életem párját és aztán boldogan éljünk együtt amíg meg nem halunk?:) Pozitívan gondolkozom, szorgalmas vagyok, imádom a gyermekeimet, a munkámat, a természetet, ott segítek ahol tudok, tanulok, fejlődök… Szóval mikor is jön el végre a beteljesedés?

Horváth Gyöngyi mondta:

…”Nem azé, aki AKARJA, sem nem azé, aki FUT, hanem: a KÖNYÖRÜLŐ ISTENÉ”

cicus mondta:

Kedves Gyöngyi! Pontosan az ilyen bölcs mondatokkal van már tele a padlásom! Eddig hittem. Már nem hiszem. Már csak a bennem lévő Istenben hiszek!!!! Ezt viszont a kedves Mindenható érte el bennem. Hát most itt az ideje, hogy ő bizonyítson nálam!

cicus mondta:

Kedves Gyöngyi! Ha jól értelmezem a mondatot, akkor ne legyenek céljaim, álmaim, ezeket ne akarjam, ja és ezekért ne is tegyek semmit, csak bízzak Istenben.

Csillag63 mondta:

Eckhart Tolle után így szabadon: nincs idő…az, hogy valaha is véget ér ez az egész …az Út…ezt hiába várjuk. Pontosan ebbe roppantam én is majdnem bele már. Mert amit értelemmel fel is foghatunk, azt az egónk-amire persze nagyon is szükségünk van megzabolázott formájában- és az érzelmeink képtelenek felfogni. Nincs vége, ne várd, hogy egyszer jó lesz minden.
De most majd sokat gyógyulhatunk…pár liter könny által. Én már ma elkezdtem. De ennek nincs vége soha. Mert a Földön vagyunk. És még jó, hogy nagyobbak a gyerekeim, mert nem tudom, hogyan lenne türelmem máshoz-épp elég az munkahely-mert annyira kitölti az életemet a feldolgozás.

Princess mondta:

Kedves Mndenki!

Nagyon jókat írtok! Azt veszem észre, hogy én és környezetem szintén változik, de van, ami ennek ellenére ugyan az.
Bár olykor nagyon nehéz a mindennapokban benne lenni és türelemmel végig járni a változás útját, és félünk hogy elveszítünk mindent, máskor pedig sokkal könnyebben átlátjuk a helyzetet…
Nagyon jó, hogy itt vagytok és nagyon sok erőt ad, hogy olvashatom hozzászólásaitokat! Köszönöm!
Bér néha hisztizek és ellenkezek, de akkor is végig csinálom a feladatot, amit az élet rám mért, mert tudom, hogy csak akkor lehetek boldog, ha előtte végig járom ezt az utat!
Néha vannak kétségeim a célt illetően, de akkor idejövök és olvaslak titeket… majd a következő pillanatban eloszlik minden kétségem, mert tudom, hogy velem vagytok!
Köszönöm, hogy vagytok…
Szeretlek titeket!

Sándor Nóra mondta:

Kedves Julika!

Mintha rólam meséltél volna, ráadásul én is 58 éves vagyok.
Szeretnék Veled néha levelet váltani. Az email címem: sand.nora@freemail.hu

Minden elkeseredett blogolónak üzenem, hogy tényleg van féyn az alagút végén, csak addig még sokat kell dolgozni önmagunkon, és mindig álljatok talpra!

Szeretettel:
Nóra

Cinzina mondta:

Akik ingyen segítenek, azt kérdezném tőlük: miért??? Miért értékelitek ennyire alul azt a munkát, amit nyújtotok? Nem lehet, hogy pontosan ez az oka annak, hogy semmitek sincs? Azt nem tartom önzetlenségnek, hogy az adott munkátokért cserébe semmit sem vártok el. Igenis kérjétek el az “értéketeket”, tartsátok magatokat annyira, hogy valamiből meg is éljetek!!!! Szeretettel!!!!

Judyna mondta:

Kedves Balázs és Mindenki!

Nagyon örülök a mai cikkednek és a hozzászólásoknak. Nálam febr.4-én elindult a változás, tisztulnak a dolgok. Talán sikerül a többi, magam által állított gondolati korlátokat is lebontanom. Kíváncsian és izgatottan várom mi jön még.
Örömmel olvastam Julika, Csakúgy és a többiek hozzászólásait. Ilyenkor örülök igazán, hogy Balázs újra lehetővé tette ezt, mennyivel szegényebbek lennénk nélküle. Jó ez a kis csapat akik Balázs köré gyűltek, hogy gondolataikkal segítsenek, tanítsanak bennünket, akik még “gyerekcipőben” járnak, mint én.
Köszönöm mindenkinek! Szép napot! Szeretettel: Judit

Julika mondta:

Kedves Csabi!

A “kóddal” kapcsolatban: hátha a megfejtett kódot nem a jóra használtad, akkor bizony előfordulhat, hogy szeretnéd szívesen elfelejteni. De ha ez így is volt, akkor is egyszerű a dolog.

Megmondom én mit tennék: Először is elhatároznám, hogy a mostani életemben a hatalmamat, az erőmet csak a Jó szolgálatába kívánom állitani. Kérném Istent, hogyha valaha, bármelyik életemben is valamilyen rossz célra használtam volna az erőmet, Isteni kegyelmével oldjon fel a mostani életemben mindazon káros következmények alól, amit ez a helyzet hozott magával. És szentül elhatároznám, hogy minden körülmények között kitartok a Jó, a Fény mellett.

Istennek jó füle van, ha látja az igaz, tiszta szándékodat. És a szíve is jó. Csak az őszinte, igaz szándékod kell hozzá, az erre irányuló vágyad, és a hited, hogy akkor ez tényleg megtörténik.

Mindenesetre én mondogatnám naponta magamnak azt is, hogy “napról-napra egyre jobban eszembe jut mindaz, ami fontos számomra”. “Kiváló az emlékezetem.”

Érdekes dolgokat tapasztalhatsz.
Sok szerencsét hozzá Csabi!

Szeretettel: Julika

Julika mondta:

Kedves Csillag63!

Az Út valóban soha nem ér véget, de nincs olyan törvény, sem emberi, sem Isteni, hogy egész életedben szenvedned kelljen.

Tíz évvel ezelőtt deréktól lefelé bénult voltam, kb másfél évig, mert az orvosok nem is sejtették, hogy egy nagy gerincdaganatom van. Amikor a kórházban ez kiderült, az orvosok már semmi esélyt nem láttak arra, hogy élve megúszom a műtétet.Mondták, hogy kb. 1 hetem van. Ők szomorkodtak. Én meg vigasztaltam őket. Mondtam, hogy azokkal az iszonyú fájdalmakkal már úgysem szívesen élnék tovább, egyébként meg

egészen biztos, hogy meggyógyulok. Én voltam az egyetlen, aki töretlenül hitt ebben!

Műtét után pár évig bottal jártam, mert nem volt idegérzet a bal talpamban, a bokámban. Az orvosok azt mondták,hogyha 2 év után nem jön vissza az idegérzékelés, már soha, és örüljek, hogy bottal tudok járni. Én örültem, mert így mégis el tudtam rendesen látni magamat, de egyszer csak az a gondolatom támadt, hogy az ember nem bottal születik, nem tudok olyan törvényt, hogy azzal is kell meghalnia. Elkezdtem az agykontrollt, és 3 hónap alatt visszajött a talpamban az idegérzet. Egy hétig sírtam meghatott örömömben, olyan furcsa volt újra teljesen érezni a lábam. Azóta tökéletesen járok, bot nélkül. És emlékszem, hogy amíg itthon feküdtem iszonyú kínok között, hallgattam a zenét, ez volt az életmentőm, én mindig arra gondoltam, fogok még táncolni. Merthogy nagyon szeretek. És táncolok is nagyon gyakran itthon, ha nagyon bánt valami akkor a bánatomnak megfelelő zenét teszem fel, és kb. 10 perc alatt azt veszem észre, hogy már nem vagyok bánatos. És akkor már jöhet a kicsit tombolós, jókedvű zene. Ez az én sportom.

Úgy gondolom, mindenki életének van olyan területe, ami örömöt okozna neki, ha nem engedné át magát teljesen a bánatnak. És ma már úgy müködik a dolog, hogy amikor kb. másfél hete éppen bánatos kezdtem volna lenni kicsit, elhatároztam, hogy felteszek egy jó kis bánatos feloldót, és mielőtt elinditottam volna a cd-t, felhívott egy kedves ismerősöm, hogy pár perc múlva itt lenne nálam. És ekkor már nem kellett feltennem a búfelejtő zenémet sem.Szóval valahogy így működnek ezek a dolgok az én életemben.

Szeretettel: Julika

Éva mondta:

Ez igazán érdekes. épp a napokban kezdtem eltávolítani a gyermekkori ill. a mostani( csakráimhoz kötődő) szerződéseket és kötelékeket amelyek rossz hatással vannak az életemre. Törölve ill. érvényteleníteni…plejádok által rózsával és aranynapfény gyógyítással.

Éva mondta:

Ez igazán érdekes. Épp a napokban kezdtem eltávolítani a gyermekkori ill. a mostani( csakráimhoz kötődő) szerződéseket és kötelékeket amelyek rossz hatással vannak az életemre. Törölve ill. érvénytelenítve…Plejádok által rózsával és arany napfény gyógyítással.

Csillag63 mondta:

Kedves Julika!
Most frissiben, mert szavakat sem találok! Köszönöm. Örülök, hogy itt vagy köztünk.
Háláva

Főnix mondta:

Kedvesek!
Írásaitokhoz…
Értem már! Nem tudunk gyorsan és egyszerre mindent megoldani, feloldani amit előző életeink sokaságában és jelen létezésünk formájában tapasztalatot, fájdalmat begyűjtöttünk. Örülj, hogy úton vagy, hogy részese lehetsz, hogy megélheted! Legyél tudatodnál! Válogass az értékek között. Tartsd meg ami számodra fontos és engedd el ami lehúz. Én is úgy gondoltam, hogy dolgozom magamon régóta és nem jutok előrébb. A dolgok egymásra épülnek anélkül, hogy mi építenénk vagy észrevennénk! A Létezés tudja mit csinál! Én most találkoztam – elég furmányos és fondorlatos módon – egy CSODÁ-val amikor már feladtam a társkeresést. Előtte sok nehézséget és fájdalmat kellett megélnem , mással és magammal. A feladás azt jelenti, hogy ne akarj görcsölni a megoldáson lelki szinten, hanem engedd ki az ÉRZÉST! Engedd, hogy megtaláljon a megoldás. Ne akard Te megoldani hanem engedd, hogy az Égiek megtegyék Érted amit megtehetnek a fejlődésedhez. Csak úton legyünk! A fejlődés útján! Engedd be a fájdalmat a keserűséget, de lépj tovább. Megélni a szíveddel, lelkeddel tudsz, Továbblépni viszont a tudatoddal. A Hitet magadnak kell megtalálnod: Magadban, Istenben vagy az Univerzumban vagy bármiben – ami előrébb visz és visszahat Rád mert ez fog Erőt adni a mindennapokhoz.
Létezzünk együtt!
Végtelen szeretettel……….

Erika mondta:

Sziasztok!

Jó lenne már, ha ez a tisztulás tényleg végbe menne, mert egyenlőre csak azt látom a körülöttem lévő emberek életében, hogy az illúziók felerősödtek, és ami eddig előre haladt, amitől eddig nagy nehezen megszabadultak az emberek, az visszakerült az életükbe ugyanúgy, mint 1,5 évvel ezelőtt volt, mindez egyik pillanatról a másikra. Tehát nem azt látom, hogy az illúzióktól megszabadulnának az emberek, hanem pont azt, hogy tíz körömmel ragaszkodnak az illúziókhoz. Mindeközben valahol mélyen jelen vannak az igazi értékek is, csak nem tudnak megnyilvánulni, mert az illúzió eltakarja őket.

Igazság szerint nagyon elegem van már abból, hogy bárhova nézek, mindenki színészkedik, játszik, titkolja a valós érzelmeit, ahelyett hogy végre felvállalnák az emberek önmagukat. Én felvállalom önmagam, függetlenül attól, hogy mi lesz a reakció, de nagyon rossz látni, hogy az emberek többsége annyira fél, hogy inkább a megszokott illúziókba menekül, ahelyett, hogy felszabadítaná önmagát.

Igazság szerint nagyon elegem van ebből a gusztustalan, illúziókkal teli világból, de egyedül kevés vagyok ahhoz, hogy minden megváltozzon!

Hol vannak ilyenkor az égiek??? Miért nem segítenek az embereknek?

Balázs! Most már valami olyan cikket írjál, amiben valami jó is van, mert ez az állandó “még a takarítás folyik” szöveg kezd nagyon hiteltelenné válni, mivel nem ezt látom ha körülnézek. Nézd meg az embereket az utcán, a munkahelyen, és mindenhol! Pont hogy most gyűjtögetik a szemetet ahelyett, hogy kidobnák!

Szóval itt valami nagyon nem stimmel!

Erika

csabi mondta:

Szia Julika! Köszönöm a választ, már kétkedtem hogy nem kapok rá információt, bár a Balázs azért nem írt mert tudta a következményt hiszen azért írta meg a cikket, mindenkiben eljön az a pillanat a tisztítás. Igazad van, most hogy írod, hirtelen beugrott a januári egom küldetése, hogy próbálkozzak meg a sötét energiával, de mivel körbe vettek az angyalok rengeteg pozitív energiával, inkább tovább léptem. Ahogy írtad, tényleg a jó irányba kell vinnem a tudásomat és szerencsére azon is vagyok hiszen csak is a SZERETET tart össze! :D

Köszönöm hogy vagytok, hiszen együtt könnyebb!

csabi mondta:

Szia Erika!

Nagyon is stimmel, hiszen azt nem veszed észre, mert te feljebb kerültél a fokon, lehet nem is eggyel. A probléma ott van hogy a kezdőknek az a pici változás is sok, ami számodra már észre vétlen hiszen te is így kezdted. Én is így vagyok ezzel csak annyi különbséggel, hogy egy SZIKRÁT nyújtok feléjük amivel lángra lobban az elméjük és elinduljanak a szeretet útján. :)

Raffaella mondta:

Üvd!Ne engedjetek a tömeghisztériának.Főnixnek igaza van.

Dévényi Ildi mondta:

Mazsolacsokor Nektek magatoktól :-)

“Az Út valóban soha nem ér véget, de nincs olyan törvény, sem emberi, sem Isteni, hogy egész életedben szenvedned kelljen.”

“Úgy gondolom, mindenki életének van olyan területe, ami örömöt okozna neki, ha nem engedné át magát teljesen a bánatnak.”

“Nem tudunk gyorsan és egyszerre mindent megoldani, feloldani amit előző életeink sokaságában és jelen létezésünk formájában tapasztalatot, fájdalmat begyűjtöttünk.”

“A dolgok egymásra épülnek anélkül, hogy mi építenénk vagy észrevennénk! A Létezés tudja mit csinál!”

Öröm mindezt olvasni, köszi :-)

Éppen ma beszélgettünk az egyik barátnőmmel arról, amit tapasztalunk is, és Főnix is ír, hogy a régi blokkok jócskán visszaköszönnek még. Viszont azt is látom-élem, hogy lépésről lépésre fel lehet ezeket oldani, felismerve a régi reakciót, és újat engedni a helyébe. Néha vért izzasztó és iszonyatosan fájó tud lenni, amit észreveszek, de ami jó, hogy emlékeztetem magamat arra, hogy “mindezt én akartam, hogy így legyen, senki nem mondta, hogy így vagy úgy csináljam a dolgokat, senki nem mondta, milyen blokkokat gyártsak magamnak – de ha már ezeket a berögződéseket meg akartam csinálni, és meg akartam élni, akkor annak a tudása is bennem van, hogy mit tudok kezdeni ezekkel”.
És ezt meg is találom. Illetve hagyom, hogy megmutassa magát.

És hogy mások lezártan élnek és illúziókban – ez az ő életük, és ahogy a sajátomét én terveztem és tervezem úgy, ahogyan, ők is a sajátjukét tervezik. És ami nekem csoda, hogy ahogy én nyílok, és teszem le az illúzióimat, úgy nyílnak körülöttem az emberek is. Tulajdonképpen semmit sem “kell” csinálnom, csak jelen lennem pont annak és “olyannak”, aki-“amilyen” éppen vagyok.
Egyszerűen “nulla erőlködéssel” működik pont teljesen jól ez az egész. És valahogy teljesen más megélés az, hogy a belső munkába fektetem – engedem – az energiát, nem pedig a kívülre való erőlködésbe. Ott tartok, hogy engedem magamnak megtanítódni, hogy “minden pont úgy jó, ahogyan van”. Vagyis hogy semmin sem kell változtatni akarnom. És hogy ha a világot és mindenki mást pont úgy engedek létezni, ahogyan éppen van, és én is “csak” létezem, akkor mindaz, ami körülöttem van, egyszerűen csak elkezd megváltozni. Minden elkezdi engedni átalakulni önmagát.

Látok embereket, akik gyötrődnek, harcolnak, küzdenek másokkal (magukkal), benne tartva magukat a saját maguk alkotta börtönökben – és tudok lépéseket tenni feléjük, és megtehetem, ha így érzem és ezt szeretném, azonban ha ők még ragaszkodnak az illúzióikhoz, akkor ezt csak tiszteletben tarthatom.
És valahogy még a nagy-nagy illúziókban lévő emberekben is azt látom, hogy alapvetően mindegyikük dolgozik önmagán – csak nem feltétlen pont úgy, ahogyan az nekem a “dolgozást” jelenti.
Hanem ki-ki a maga egyéni módján. És ha nagyon figyelek, és úgy figyelem őket, hogy elengedek minden meghatározást az elmémből, hogy “hogyan kellene nekik ezt vagy azt csinálniuk, hogy fejlődjenek”, akkor észrevehetők ezek a belső egyéni utak. És sokszor felfedezem, hogy ami kívülről nézve “illúzió-állóvíznek” látszik, az valójában belül, ott bennük pont az egyéni fejlődésük sajátos útja. Talán ezért is látom úgy, hogy semmi baj nincs a mások illúzióvilágaival.

Ildi

Raffaella mondta:

Ildinek is nagy igazsága van…

Cinzina mondta:

Erika! Ha magad körül ezt látod, nem lehet, hogy te is ott tartasz még, ahol ők? Hiszen zavar amit látsz, vagyis valamit magadban nem fogadsz el… Én elég emberrel találkozom a munkám során, és már egyáltalán nem érdekel, kinek milyen illúziója van, egyetlen dolog számít: BENNEM mi van! És ha bennem nincs illúzió, akkor a más valósága sem fog zavarni. Mindenkinek megvan a joga ahhoz hogy illúzióban éljen és ehhez ragaszkodjon. Én mást választottam, én is megtanulom a magam kis leckéit, de ennyi. Nem foglalkozom azzal, milyen emberek vannak tágabb értelemben körülöttem, akik meg a közelemben vannak, azoktól igyekszem függetlenedni, ugyanakkor őket figyelem, mert amit felém mutatnak, az valójában én vagyok belülről.

Erika mondta:

Cinzina!

Én úgy gondolom, hogy ha nem foglalkozom az emberekkel, csak saját magammal, azzal pont letérek az utamról, mivel az ember társas lény. Persze nálam is vannak olyan töltődős időszakok, amikor nem vagyok hajlandó tudomást venni a környezetemről, de ez nem lehet egy állandósult állapot, mert akkor nem a dolgomat tenném, hanem egóból élnék. Csabinak lehet igaza valahol, úgy érzem…

Erika

Cinzina mondta:

Kedves Erika!
Nem szállok vitába, hiszen mindenkinek szabad akarata és véleménye van. Te így gondolod, én másképp, és ez így van rendjén. :)
Szeretettel, Cinzina

Princess mondta:

Cinzina!
Köszönöm, mert választ kaptam egy kérdésre mely mostanság foglalkoztatott!

Horváth Gyöngyi mondta:

Kedves “Cicus”, sajnos eltévesztetted, teljesen “falsul”
értelmezted a bejegyzésemet :-)

Képes Anita mondta:

El kell hinnetek, hogy végre lesz jó! Én már majd tíz éve élem a halált és az újjászületést. Keserves időszak volt, mégsem adnám egy percét sem. Úgy érzem fényévekre vagyok a tíz évvel ezelőtti önmagamhoz. Engem is érintenek a fizikai világ problémái, mint hitel, egyedülállóként nevelem a kisfiamat, háztartás fenntartása, munkámként az emberek segítése. Csak kérdezem? Mire várunk? A jó bennünk van. És éppen most mentek át rajta. Örüljetek! Elég, ha legbelül tudjátok ezt és teszitek, amit tenni kell. Nap, mint nap! A jó fogalma relatív. Akkor jöttem rá erre sok évvel ezelőtt, amikor én is ezen rágódtam. Tudjátok, szerintem van a “tudatlan jó” élet, és a tudatos, sokkal nehezebb. Gondoljátok csak el? Visszafordulnátok oda, ahonnan indultatok? Én nem. Pedig nélkülöztem eleget. Felismertem a hibáimat. Sosem a régi életeimen rágódtam (bár hiszem, hogy vannak), mert most vagyok itt. Most ezt kell élnünk! Ebből kell kihozni a legjobbat! Így azt mondom, hogy SENKI sem adhatja fel! Mert nem azért jöttünk a Világra, hogy ezt megtegyük, hanem hogy fejlődjünk. A kisgyermek születése is fájdalommal jár! Mégis kibírja, és mi anyák is kibírjuk. (pedig nem fáklyásmenet:-)) Aztán örülünk, majd jön a következő megoldandó feladat. Mégsem adnánk gyermekünket semmiért! És a szüleink is így voltak vele! Úgyhogy Kedveseim! Hajrá, előre! És ne feledjétek! Minden halált újjászületés követ! És még jó, hogy van egy ilyen fórum, ahol meríthetünk egymásból, majd aki erősebb időszakát éli, az segítheti a többieket. Így van rend az Univerzumban.

gygabi mondta:

Sziasztok!

Ahogy olvasom a hozzászólásokat, mindenkinél hasonló a séma: padlót fogunk aztán fölállunk.
Gyakorlat teszi a mestert!Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni.
Láttatok már olyan diákot aki örömmel gyakorol?
Na de milyen jó is a megszerzett tudás.Most hallottam , hogy a kínai ember olyannyira felnéz mesterére, hogy soha nem kérdezné meg a mesterétől, hogy miért?…ez a nyugati ember sajátossága.
Bízni a mesterben ez az első szabály és tenni a dolgod még ha jelenleg nem is látod tisztán az összefüggéseket.

Eszter mondta:

Kedves Mindenki!

Én eleve fordulóponton vagyok, fizikailag, lelkileg, mentálisan…
Kezdjük ott hogy 30 éves vagyok. Ebben a korban sokmindent átértékel az ember, néha teljesen gyerek vagyok még aki szórakozni vágyik gond nélkül, néha pedig arcul csap hogy basszus felnőttem, miért enm viselkedek úgy..?? Ha felveszem a pandamacis sapkám mindenki elolvad hogy milyen jó fej vagyok, de ha fotózásokon dolgozom, vagy energiaitalos cégnek a rendezvényén vagyok hostess, akkor meg megkapom hogy ehhez már öreg vagyok…
Habár csak ennyi idős vagyok, aki ismer azt tudja hogy bizony többet megéltem mint egy 60 éves, elég csak a szemembe nézni, és mindenki látja, öregebb vagyok jóval a fizikai mivoltomnál.
Velem fejre állt a világ, elvesztettem a munkám, rettenetesen felületes a kapcsolatom a családdal, és körülbelül 1 olyan barátom van, aki tényleg úgy szeret ahogy vagyok és segíteni próbál a magam módján, és NEM VÁR EL SEMMIT… Nincs kapcsolatom, mert olyanok jönnek velem szembe, akik vagy egy szép pofira kíváncsiak, vagy olyanok aki valamit belém szeretnének látni ami nem én vagyok…
A sok frusztráció miatt felvettem egy olyan viselkedésmintát, ami már nem is én vagyok, néha magamra, illetve a magamról bennem élő képre rá sem ismerek.
Konklúió: full lenullázódtam.
Innen szép felállni… Ugyan nincs az embernek lassan semmilye, de így legalább megvan az esély tiszta lappal indulni.
Nekem fogalmam nincs a megoldásokról, a válaszokról, tele vagyok haraggal és indulattal, és az önkontrollom néha nulla, amit tetéz az is hogy ostobán tudok viselkedni még ha van is eszem egyébként.
De azt tudom, hogy ha kesergek azon hogy sz@r minden és nem is javul, akkor semmit nem tezsek, csak elveszem a maradék életkedvem is.
Sírhatnék azon, hogy elvesztettem a gyerekem, vagy hogy elvesztettem azt akit a legjobban szerettem, vagy hogy édesanyámmal nem tudok úgy lenni mint a borsó meg a héja (pedig erre nagyon vágyom), vagy hogy elvesztettem a munkám, vagy hogy újabban az említett egy baráton kívül senki nem tud kitartani mellettem, vesztek el minden barátot és ismerőst napi szinten, vagy hogy nincs pénzem, nincs biztosításom, nincs lakásom, és közben egyedül vagyok pár nélkül, mert ezek mind megtörténtek, és bizony mind jó ok a sírásra…
De ennyi erővel fel is köthetném magam, mivel minden sz@r, nem…? Mégse teszem. Ahogy ti sem. Miért is? Mert nagyobb az élni akarás és a remény hal meg utoljára hogy javul a helyzet, megadunk minden esélyt, mert így nem érheti szó a ház elejét…
Megmondom mi van… Az agyalással bonyolítjuk túl a dolgaink… Gondolkodni kell, mert anélkül amőbák lennénk, de ha mindent töviről hegyire átrágunk, elveszik a nagy agyalás közepette a dolgok spontaneitásának varázsa, elfelejtjük önmagáért megélni a percet, és észre sem vesszük úgy engedünk el értékes pillanatokat (amikért érdemes élni!) magunk mellett, mert minden figyelmünk a válaszkeresésre irányítjuk… Nem lehet hogy néha pedig tudatosan kéne kicsit amőbának lenni?? Nem gondolkodni csak megélni az életete és élvezni hogy nem kattog az agyam csak szabadon hagyom megtörténni a dolgokat??
Srácok, fiúk, lányok, nők, férfiak… Én osztom az észt, aki épp a nullán áll… De ha beengeditek azt, amit mondok, talán rájöttök hogyan kell több szebbet észrevenni… Mondom én, a depressziós!! Nincs az az isten hogy én feladjam. Nem véletlen nem törölt el a természetes kiválasztódás, ajándékba kaptam egy életet, és ki is használom, amíg tehetem.
Van lakásotok, amit leveszthettek, aggódtok érte, és ez természetes, és normális, de ha ne adj isten mégis elveszik akkor mi van…? Vége a világnak? Annak igen, aki ezzel fel is adja, de ha elveszik a lakásod, van más választásod is a feladás helyett… Ülj le, nevess egyet az egészen, hisz már úgyis tök mindegy, és azon gondolkozz el hogyan mutatod meg a világnak hogy a kövezkező kört bizony te nyered… Hülye példa de ez is igaz… 4.-es gimis voltam, mikor közölte a némettanárom beégetve az összes osztálytársam előtt, hogy nem tudok németül… Nem-e??? Ezt majd pont ő mondja meg?? Csak azért is német tanári diplomát csináltam, mert nekem senki ne mondja meg mire vagyok képes és mire nem…
És itt jön a lényeg, amire ki akarok lukadni.

Ha a világ azt mondja hogy nem te nyered a következő kört, két dolgot tehetsz… Elfogadod, hogy korlátok közé kalibrálnak, és önként béklyózod magad, vagy nevetve annyit felesz: tévedsz… :)
Úgyhogy akik feladni készülnek, azoknak csak ezt tudom mondani… Majd akkor leszek én a gyenge, ha én az akarok lenni, nem akkor ha mások mondják hogy az vagyok.

Azokkal pedig, akik nem értik hogy a szeretet és az önzetlenség miért nem működik vagy térül meg, ezen gondolatom osztanám meg.
Szeretetet adni kell, mert a szeretet szeretetet szül, és jobbá teszi a dolgokat. De gondolkozzunk el picit. Azért adom én a szeretetet hogy ez által az univerzum meglássa milyen jó vagyok, és hatványozva adja vissza nekem?? Vagy azért adom a szeretetet mert önzetlenül, tényleg önös érdek nélkül szeretnék segíteni?? Ha azért teszem, mert majd ezt az “univerzum úgyis visszafizeti”, az már régen rossz… Szeretni csak egyféleképpen lehet, önzetlenül, feltétel nélkül, ahogy egy anya…
És különbséget kell tenni józanul, az anyagi biztonságom és az EZEN FELÜL önzetlenül nyújtott szeretetem két külön fogalom! Szeretetből nem lehet megélni, de szeretet nélkül sem! Arany középút emberek! A végletesség és az ész nélkül használt tudás veszélyes!

Köszönöm, ha elolvastátok, és bízom benne hogy akad, aki talál ebben valamit a maga épülésére.
Sok sikert és kiartást, szeretetet és önfeledt percet kívánok mindnyájatoknak!

Csillag63 mondta:

Eszter! Ez tetszett!!! Most itt más szót akartam használni, de azért mégsem:-))) A 18 éves lányom is Eszter, és valami efféle teremtmény:-)
Van még mit fejlődni, nem vitás, de nagyon ott van némely gondolatod, főleg a szeretetről…
Minden erő legyen veled!!!!
Igen! Élni a napokkal és pillanatokkal! Élni a szívból a középpontban! Élni őszintén önzetlenül…csak úgy!!! Türelem, szerelem, értelem.
Elengedős, teremtős teliholdat Mindenkinek!!!

Csillag63 mondta:

….És Balázs! Ez a kék meglepetés!!! Annyira szép! Köszi.

vénusz mondta:

? Azt tapasztalom, hogy sokan körülöttünk félnek magukba nézni. Félnek vállalni a hibáikat, a rossz döntéseiket, mert azt hiszik, ha szembesítik magukat a gyengeségeikkel, akkor nem fogják őket szeretni vagy értékelni. Pedig ez éppen fordítva van: minél mélyebbre ásunk a lelkünkben, minél inkább megértjük saját magunkat, annál inkább a helyére kerül minden körülöttünk. Ha pedig így van, akkor nem kellene félnünk attól, hogy mit találunk legbelül. Az emberi kapcsolatok arra is szolgálnak ? sok más mellett ?, hogy tükröt tartsunk egymásnak. Csak rajtunk múlik, hogy meglátjuk-e magunkat ebben a tükörben vagy sem.

időmérték mondta:

Szép estét mindnyájatoknak! Szeretettel üdvözöljük a hírt! Örömmel látjuk, hogy a csillagokból is leolvasható ez a változás. A kollektív bűntudat súlyától mentesült archaikus tér lehetőséget ajánl az egyéniséget kereső embernek, kiemelkedni az arctalanságból, személyes érzelmei mentén a szeretet hőn vágyott dimenzióiba való tekintéssel. Szeretettel.

olivia mondta:

Nem így van.
Hiába szeretünk nagyon és jobban mint bárki, hiába vagyunk önzetlenek, segítőkészek és jók ha azt a környezetünk nem látja ott a 4 fa közt, a munkahelyen, iskola fala közt a helyen, utcán a sok jótéteményt, az interneten.

Mindenki gondol valamit a másikáról ilyen és olyan, gondol valamit, hall kitalál, tud és hiába vagy szerető és jó ha támad a családtag, a szomszéd meglop, a másik asszony, gyereke rádhazudik az iskolában, kifúr a sokadik munkahelyen, elveszi a pénzed, otthonod és a szerelmed.

Az emberek igenis hitványak, önzőek és gonoszak főleg az öregek, a nők, a gyerekesek, házas és elvált főleg amikor pénz, munka, karrier, juttatás, tárgyak, szerelem, munkahelyről, vagyonról, sikerről van szó.

Pozitívan indultam én is neki, megmutattam kis békaként modellkedtem, tehetségkutatók versenyek, oklevelek, díjak Pápai oklevél, alkotói díj. Vékony voltam, gizda, szemüveges sportoltam és jó csinos, szexy nő lettem, de ezt más is észrevette sajnos,sok bajom lett belőle.Hátrány volt egy szép és tanult, túl olvasott, túl tehetséges és kreatív nő, gyermek a család, iskolában, tanárai és a barátainak, kihivás és irigyelt, utált célpont a többinek. Aki nem áll meg azzal kiszúrnak a fiúk, férfiak, munkahelyen, iskolában, cégnél, versenyeken. Ez van!
16 rászáll egyre az iskolában, 6 fő rászáll egye a családban, aztán olykor 400-al vívsz a család, egy hivatal, intézmény vagy a Politikában.Egy a sok rosszal szemben.

Elültettem egy magot sovány földbe.Öntöztem, szerettem, óvtam.Másnap jött szél, víz, eső és jég.Harmadnap jött a vad megrágta, jött az ember és a fia letördelte a hajtásait.Ötödik nap a fa elszáradt leveleit ledobta, féreg rágta gyökereit és vegyszert engedett oda az autós aki ott mosta az autót.

A fa még csak csemete volt, épp növekedésben.
Eközben míg a fa olykor 5-20 év mire megnő, termőre fordul lassan
a gaz megnőtt addig milliószor, elhullatta addig milliószor magvát. A gaz, a szulák rátapad a gyökerekre.
A második, aztán a harmadik hajtása is letört többé nem hajtott ki.

Egyszer kérdi a földes gazda az úr fiát.
Miért van az hogy ötször vetek, ötször szántok, trágyázok, öntözök a mag nemkel ki de a dudva igen?
Azért van ez fiam, mert ennyi a rossz, gonosz irigy ember az életedben. Aztán jött is az ellenség kirabolta a falut, a családot leölt ezreket a föld és a terményért.
Á engem nincs semmim, ki irigyelne engem mondja a szegény, rongyos ruhája muzsikus prímás. á-Nincs nekem semmim, mit elvehetnének!
mondta. Aztán az élet megmutatta mennyi mindene van tehetsége, az öröme, mosolya, volt egy szerelme, a neve, az élete, adatok és szervek.

Már gyerekként dolgoztam, tanultam, segítettem sok sok embernek, családokat tartottam össze embereket mentettem meg kit a haláltól kit a férje veréseitől gyerekeket, nőket, kit a munkahely, iskolában, kit a családban.

Megjártam 33 év alatt minden poklott.
Hittanra jártam, otthon imádkoztam, hittem és bíztam a szeretet és az emberi jóságban.Rossz szüleim, rokonaim és testvéreim voltak, akik bánat, könnyeket okoztak nekem odatettek tanulás, munka és szerelem, karrierem, tehetségem terén.
Haragudtak rám és gyülöltek hol azért mert szeretnek, szép, csinos voltam, fitt, fiatal, jó tanuló, dolgos, szorgalmas, erényes apám, tanáraim, párom büszkélkedett velem.

ők nem voltak ilyenek.Utált az öreg, utált a ronda, utált a rossz tanuló és a rossz magaviseletü, utált az erkölcstelen leány, asszony, anyuka, nő, tanárnő és munkatárs.
Egyszerüen csak jól akartam magam érezni!

Míg az iskolában tudtam nyerni láttam hiába hajtok a családokért, a szerelem, barátságban, munkahelyen, versenyeken, a párom családja, másik város, másik munkahelyen nem mindig a jó kell, nem mindig az érvényesül.Sok álmom és célom volt, aztán abbahagytom a rajzot versenyeket, táncot, írást.
Elöttem hevert 17 és 21 évesen a világ válogathattam munkákból, udvarlók, iskolák, barátok, ragadtak hozzám.
Gyerek voltam amikor meghalt a papám, mamám, a dédim, a kutyám, elveszítettem testvért, apát, szerelmet is alig 3 év alatt, sorban.Aztán még mindig nem lett vége.

Azt hittem a papám segít továbbtanulok tudós, kutató, biológus, író leszek.A jegyek, a kitartás, akarat meg volt.
Aztán a középiskola, Felsőfok, versenyek világában nem mindig lesz úgy.az öregek lefedték a piacot lent, fönt nem engedik át a helyet a fiatalnak ha igen feltételekkel nagy árat kérnek érte!
Ezért van az millióból csak a zsidó, roma és a meleg, aki vetkőzik, táncolt, ribi, szerető vagy a család, férje bepénzeli szétteszi lesz gazdag, vetető sztár, valaki.
A Hobbym rajzolok, táncolok tovább lesz egy jó férjem, 2 gyerek a kis ház.Gyár mellett tanultam, mikor rájöttem pokoli tanárok, szülők vannak.Sok rossz apa, férj, fivér ,férfi és testvér tanár és férfi vezető és munkatárs.
Gyerek voltam mikor az iskolában találkoztam gyerek szörnyekkel akik bántottak, rám hazudtak én kaptam ártatlanul.Minél többet tanultam, dolgoztam, teljesítettem, rágtam a könyveket annál inkább én lettem a szar ember, mégsem szerették látta senki, eredmények elmaradtak hiába küzdöttem itt aztán ott.
aztán már be se jártam az iskolák, munkahelyek és a családba.
Akit szerettem mást választott, elszakítottak minket, akit és amit nem akartam rám erőszakolt munkatárs, barát, rokon, család, társ, főnök, tanár.Egy nap elfigadtam hogy kettes, nem leszek tanár, nem lesz márcsaládom, házasság, gyerek, saját otthon és nem tudom megtanítani őket azokra amikre akartam, átadni a tudásom.Hittem és bíztam az emberekbe akkor is ha irdatlan vétkeket gyüjtöttek be, rosszak voiltak velem és máshoz.
Segítettem önzetlen nem is kérték.
Sok volt bennem, több mint másban.Sokat tűrtem.
Egy nap mindenki az életem, otthon, a kis tárgyaim, lakásom, a barátaim, párjaim, vagyon, családom, állásomra tört.
Nem bízhattam a barátnők, munkatársak, családtagok, rokonok, szomszédok és a gyerekekben sem.A barátnőm kimart az iskola, munkahelyemből családi viszájt csinált nálunk, lefeküdt a vőlegényemmel, testvéremmel , tanár, munkahely, szórakozóhely mindegy.Jött a felmondás 10 gonosz miatt.Hagytam mindent pénzt, munkát a lakást, az iskolát a versenyeket.
Másik munkahely és 1 nyaralás, másik Iskola.
1 évig jó is volt míg akik ártottak nekem a riválisam is nem abba az iskola, város munkahelyre jöttek, és 50, és 350 km -re is belefutottam ott elrontotta kedvem, a nyaralásom.

Jól startoltam az új iskola és munkahelyen, pár évig minden jól ment.Munka mellet tanultam, sportoltam, versenyeztem, neveztem és önállóan háztartást vezettem.Mindezt önerőből segítség nélkül sok müszak mellett. Az örökségem, otthonomból, állásaimból kitúrtak mitán meghalt a papám, a bátyám, apám elköltözött.

A saját családom árult el, a saját munkatársaim, iskolatársaim, párjaim és a szerelmeim is.Pedig én úgy hittem.
Csalódtam pap, tanár, rendőr, orvosban, a munka világában!

Egy nap arra mentem haza hogy más ül a szobámban, másokon láttam a ruháim, más veszi fel a munkabérem, más öleli a párom, hogy munkatársaim, rokoni, szomszédaink az ellenségeim ott röhögnek anyám és az öcsémmel.Először meg akartak ölni, tönkretenni aztán elcsaltak és a mélyére taszítottak hálából.

Ez a szeretet és a viszonzás.Egy nap romlottak a jegyeim, hiába hajtottam, romlott az egészségem és a munkabérem lefelé vándorolt, mindenhol rám verte pár ellenségem sok a selejt rosszul dolgozok.
Nem volt senkim, éjjel tanultam hajnalig úgy mentem dolgozni be.
Egy nap rossz dolog történt, elverték a bátyám, elment a barátnőm és a barátja félt.
Menyaszörnyek gyerek szörnyek, gyerek hisztim és gonoszságok.
Az amcsi és a netes sajtó teli van velük.

A szex, pornószakmában ott a teen, mommy, verős, kikötözős dolog.
Senkire nincs rá írva ki a meleg, ki volt ribi, ki mit csinál miből él, ült, lopott, sitt mire képes !
Ma senki se az itt aki, ami.

Attól hogy nem tudod, nem látod, titkolják lefényezik őket a rossz még van veszélyesek, bennük él, velük jön és jár!
Annyi a sitt mind üres, hiába perelsz, jelentesz fel embert, céget szar alakot igazságot nem vehetsz vidéken, hacsak ne főjja fel a sajtó, max kap pár hónapot!

Amikor a Börtönöket felszámolták Kormányprogi, hátrányos helyzetüek, Eu és a Médiából eltünt a 18 Karika betört az erőszak, a sok rossz, aztán az iskolák, munkahelyek szórakozóhelyekre tudtuk itt az Ördög világa, mi jön.
Annyi a rendőr az ügyvéd, a katona a vámos hatszorosa de nincs ügy, nincs per, üresen állnak a börtönök.

Millióból egyet elfognak
hogy legyen ügy, a mappák, ügyeket fel se veszik, odamész ne fogalkozik veled, sőt kicseszik.Sok hivatali munkahelyi, cég, magánember, lakossági vétkes ellen nem történik eljárás, holott van bejelentés, feljelentés de nem történni semmi míg a maffiának dolgozik és Tévének az ügyvéd, a rendőr meg lop, drogpénz, lefoglalt cucc és az utakon szedi a zsét, meg a dizsikben!

A zsaru legépeli, miközben nézi a meccset, a filmet az őrsön, eszik, iszik, alszik ott be se jár, órás késéssel ér oda.
Sosincsenek ott mikor kell, ahol kell.

A jog, törvény, ügyvéd meg wc papír a valóságban!
az Egyház sem oltalmaz meg, kutya, riasztó, fegyver sem elég!

Rossz ügybe keveredett és rám fogtak valamit ártatlanul.
A barátnőm alám tett a munkahelyen, a vőlegényemnél, a családomban, iskolában.Én segítettem sok diákot jó jegyekhez jutni és lefedtem a szülei, tanárai elött, a férje, vőlegénye elött, munkahelyen mekkora kurva.Apám vitt be engem, miatta őt a munkahelyre.Aztán követte a többi iskolai rosszlány aki ivott, cigizett, pasizott, rondán beszélt.Teljesítettem itt és ott hajtottam és küzdöttem annyit és úgy mint senki de mégsem értem célt.

A második munkahely és iskola volt az ahol alvázzal lehetett érvényesülni.Aki ismeri mi megy Zalában, Vas megye, Pesten tudja.
Aztán felkínáltak két állást, de nem a jegyeim által és mert hajtok, dolgozok becsülettel.A munkahelyen alulosztályozott kiemelt roma lányok, árva, intézetisek, volt táncosnők ültek.
Azok lettek az én feletteseim, munkatársaim és szivattak.
Pokol lett az életem és párunké ott aki tanult, sok évet, sok nemalvást,sok pénzét, idejét áldozta rá.
Ma a munkahelyeken alig van felsőfokút végzett, sok a szakmunkás, feslett előéletü bár kérik az oskolát, teszteket és az erkölcsit is.A ká és a maffiózó, a pénzes vállalkozó, a xy felesége, lánya, fia bejut minden pociba papírt vesz, és belekotyol.
A szeretet, kitartás, cél, elhatározás, törekvés még nem elég, ha itt így mennek a dolgok 15 éve!
Sokakat kitaszít ez a világ, család, barát, a hivatal, munkahely holott a légynek se ártott, sőt!
A jók buknak el, képességeik, tudásuk, tehetségük és szeretetükkel telve. Több lesz a bünőző, a prosti a világban is, több lesz az árva, gyermekszegénység, betegség, halálozás, válás is.Látom.Többszöröse lett a meleg és a Celeb is.
ők is léteznek ha nem látjuk őket, azok is itt vannak akik otthonukban nyomorognak, kik bezárva nincsenek szem elött!
A gyerekekre, kamaszokra vár 1-20 éven belül munka, ház, kocsi, jó társ, megbízható barát, jó tanár, jó élet önerőböl, vagy család által? Az egész 63 után születtek és 2020, közötti generáció oda lesz.az új népesség roma és meleg lesz, bevándorló.

A férgese öröklődik ki a magyarnak, az marad, aki lopni, hazudni, váni, szülni, acsarkodni tanít hogy szerezz ezt és azt, hogy vedd el! Csak körbenézek és szégyenkezem hogy mi van.
Anya házasodik, válik a pénzért, azért szül, felveszi a gyerekrei pénzét, rájuk, aztán nyomorog a gyereke a férje.
Oda itélik a pénzt, vagyont a gyereket az ilyennek.
A munkahelyen lop, cuppant és kifúrja rendes nőket az állásukból, s miattuk nem tudnak szülni, családot, gyereket vállalni, szép otthont kialakítani, másoknak segíteni amiért jöttek.

Az öregek korán nyugdíjaztatja magát mint a romák, kifacsarja gyerekét, unokát és magára veri a pénzt, megy vénen utazni, nyelvet tanul, dolgozik csajozik, új kocsi ház, plazmatévé nekik miközben a gyereke abban nyomorog, külföldre kényszerül, nem egy elkallódik, lányok tízezrei évente csak itthon, pillangóskodnak a netes portalok, aprókon hirdetve.

Persze hogy leállt a gazdaság és nincs gyerek.

A fiatal, képzett kap 45-80 ezret vidéken, nem fizetik ki, jelentik be a nyugdíjas, vagyonos, x ingatlan és x bankszámla meg, nyugdíj, gyereke pénze után míg tanul, családipótlék adóviszatérítés meg vásárol, utazik havi százezrekből a millió mellé, s többet keres mint egy fiatal magasabban képzett.
Családot, kocsit, házat fizet!

Az összes utazási mappa teli velük, szórakoznak bál, utazásnyaralás aztán azt mondják nincs vásárló a boltban!
Nincs pénz az Eügyben?!

Havi több millió program van itthon, fesztivál az összes családos, öreg, gyerekes elvált, házas és élettársi kapcsiban élő gyerekes nő ott tömörködik.

Több millióan a Balaton sound és a Szigeten!

Volt egy munkatársam akiben megbíztam, idős volt kedves érdeklődött a rajzaim iránt.Azt hittem mindenki olyan mint a papám, pár kedves tanárom.Ez az ember és a munkahelyi bünbanda és a rokonságom együtt ártott nekem.
Másnap megláttam kik ülnek az enyémben otthonomban, ruhám, állásom, a tankönyveimbe írva nevük, a könyveimből tanultak,
ráástak a vagyonom, örökségem családtagjaim, barátaim, állásomra tanulmányok, utazás, pénz a szerelmem.
Az a vénember és a estvére Jandó sok nő, lány, anya és gyereknek ártott.Egy nap megromlott az egészségem a jegyeim, nem tudtam mi történt velem.Aztán rájöttem.Keltett minden a pénzem, állásom, a ruhám, a tárgyaim, iskolám.Hozzáfértek az én, bátyám dolgaihoz, a családtagjaimat ültették be állásokba.A munkahelyre pár sittes, és tetovált ribanc ment be, pár vénember, fogyatékos, roma és öreglány.Meg akartak ölni, betegíteni hogy ne tudjak tanulni, ne kapjak meg egy pozíciót amit akkor ajánlottak fel, tisztán másodjára miután levizsgáztam.Alám tett pár volt ribanc és sittes megkapta az állásomat ott is, cuppal.
Volt pár barátom, férfi aki értett, látta hogy küzdők, vezető beosztásban mégsem élt ki értem, mig én másokért igen.
Egy világ dőlt benne össze hogy megy az iskolák, munkahelyek családban, versenyeken! Itt is felmondtam.
Jött egy fiú, rámküldték, megbízásra, szerelem, az is elárult felvirágoztattam a cégét,azt is megsajnáltam, nevelte és gyógyítottam a gyerekeit.
Azon gondolkodtam mi visz rá barátot, munkatárs, családtag, rokon, iskolatársat hogy oda kakáljon akinek az életét, mindent köszönhetett annyi jót köszönhetett?
Soha többé nem néztem a 2 zalai város és gyár felé, sem Héviz, Keszthely, Tapolca. A végére arra jöttem rá hogy így nekem ez már nem is kell.Csak acsarkodó farkasokat láttam itt és ott dolgozó npk lányok, anyák, gyerekek, öregek és férfiakban.Ha láttátok, halottátok volna őket! úgy fájt szégyelltem őket, el akartam futni, elbújni meghalni miattuk.

Azt kérdeztem miért én, Isten miért hagyott el, miért nem védelmezett, szeretet és kisért végig az úton?
Szerettem, hittem és bíztam benne.
Azt mondta mert nem a templom, nem a kereszt és a Bibliában van a szentlélek, nem a földön hanem bennünk kellene éljen!
Isten szeretet, jóság, megbocsátás, kegyelem.Nem tesz rosszat a szeretet, nem önző és nem árt!
Gyerekként sokat menekültem, sokat álmodtam az Ördöggel.
Sok rossz álom jósálom volt beteljesült.Sokszor ellene törtek így ,ki úgy és még élek.Az ember nem felejt.
Akkor olvastam az idézetet.” Elküldelek titeket mint bárányokat a farkasok közé.Mikor ide levéltetek a bukott Angyalok a földön lett a Pokol.Az emberek 99%-a megcselekszi szürnyő dolgokatha róla van szó, vagyonszerzés, házaság, gyereke legyen, szüljön, gazdag családhoz, gazdag pasirakapaszkodjon, munka és pénzért, vagyon, hinév és örökségért, tárgyak pénz, ékszer ki ruha, utazásért.Olyan kis dolgokért ellenségedé lesz, árt neked a másik.
Nem kell érte tenni elég ha nem tetszell, utál, irigyel, jobb vagy, több átvilágítod, leleplezed.
A jó ember egy család, iskola, munkahelyen, városban, közösségben olyan mint egy gyertya.Azt kérdi a sok gonosz, ha ő jó, ilyen és ilyet tud, így tud akkor én mi, ki milyen is vagyok, mit érek?
Rájön évek, se tudja behozni, felérni inkább lop, megöli, tönkreteszi hogy fényében izzon a 100, az 1000.
Ji ching Azt írja ha már utálnak kitaszítanak, bántanak és üldöznek,meglopnak ünnepelhetsz! Jézust se szerették, ő is megjárta itt holott tanított, gyógyított, szeretett mégis védtelen, kiszolgáltatott és tehetetlen volt.

Ma a bünösük ünnnepelnek, tanulnak, dolgoznak, keresnek, tetszelegnek, táncol és mulatoznak, kergetik a pénzt és a hirnevet, a szórakozást az alacsonyabb örömöket.

Kell minden akkor is ha rossz a gyümölcsbe a mélységbe taszít, kell minden a másé is nekik, hogy több legyen! Büszkén hordják magukat a sok halmozott nagy bűnű emberek, szép ruhában, izzanak a család, házasság fényében, munka és gyerek, vagyon, ház és cég.
Nincs bennük semmi szégyenérzet sem!

Azt hiszik Isten nem látja, nem tudja ezt, nem szégyenkezik és bánkódik a Ma embere miatt!
Nő vagyok bejártam sok helyet de mg ezidáig egy igaz ember, egy igaz jó anya vagy gyermekkel sem találkoztam!Millió a farkas és talán pár önzetlen ember van ma Magyar!

Acsarkodik, lop, hazudik, kárát, baját okozza a másiknak! Lehet szépíteni, mert kifelé mindenki oké aki öreg, beteg, gyerek, vén, anya, házas, elvált, gyerekes,dolgozik és senki sem gondolná mit tett, miket csinál, mond mire képes!

Szerintem mindenkinek van egy ilyen története amikor valaki kárát,baját, vesztét okozta azért mert alapon.
Azért mert megteheti az ember és a lakkosság egyház, szülő, re nőt, társ, férfi, apa sem véd meg.

” Ha felhő is takarja el a napot, attól a Nap olyan mint az igazság az ott marad, és megtalálja a fény az útját hogy beragyogja világot és megtalálja útját.Több ezer ember bünét, titkát láttam, hordozom.Egy nap oda kerülnek az Úr elé betegen, szegényen, halálukban és nem kerülhetnek át, fizetni kell!

2 Ember kapál a mezőn egyiket felvétetik a másikat nem, hiába, asszony, gyermek, öreg és beteg.Este lekapcsolod a villanyt másnap felkelsz az egy új nap, de minden más benne marad ami benne rossz,az ami és akiktől, miattuk rossz.

Bolhák vagyunk mi ide változtatni! Elég a rossz uralmához ha a jó nem tesz semmit, gyáván hagyja és elnézi! Itt tartunk! Mig tíz és ezer gonosz összefog haszon, pénzért a jó egy igaz célért, egymásért nem áll össze, mert lusta és gyáva!

A daganat is ott van a testben, a gyerek az anyaméhben, még akkor is, ha nem látszik!Az életben számtalan rossz dolog van itt millió ,még akkor is ha milliókat nem érint.Nem mindig a jóknak jut a jó, hiába szeretsz, van pénzed hatalmas kis ha millió önző kutya közé vétetsz, akik sem a szeretet sem Istenben nem hisznek, nincsenek korlátaik, határaik és törvényeik, elveik sem jólesik nekik tenni, okozni a rosszat, azt hiszi az az erő és a hatalom.

Futottam rendőr, pap, templomba, szülő, férfihoz, tanárhoz, ügyvédhez senki nem védett meg, nem segített.Tucat minden ellen nem véd meg a hit, szeretet, kereszt!
Jön az ér s tehetlen vagy onnét.

Mások, valami átfordítja szerencsés életed és élethelyzetedet!
Akkor miért vannak.
Bíztam a keresztben sosem féltem, nem is akartam, nem is kerestem mégis kijutott!
Nem mindenkiben lakik szeretet.
5 család összefog a vállalkozóval és lám két család háza nem épül fel, holott fizettek.

Aztán éri még őket tucat baj betegség, munkanélküliség, szegénység zsinórban stb.

Emberek, hivatalok, munkahely, szolgáltatók, barát, család, rokon, szomszédok.

encsii mondta:

Nem így van.
Hiába szeretünk nagyon és jobban mint bárki, hiába vagyunk önzetlenek, segítőkészek és jók ha azt a környezetünk nem látja ott a 4 fa közt, a munkahelyen, iskola fala közt a helyen, utcán a sok jótéteményt, az interneten.

Mindenki gondol valamit a másikáról ilyen és olyan, gondol valamit, hall kitalál, tud és hiába vagy szerető és jó ha támad a családtag, a szomszéd meglop, a másik asszony, gyereke rádhazudik az iskolában, kifúr a sokadik munkahelyen, elveszi a pénzed, otthonod és a szerelmed.

Az emberek igenis hitványak, önzőek és gonoszak főleg az öregek, a nők, a gyerekesek, házas és elvált főleg amikor pénz, munka, karrier, juttatás, tárgyak, szerelem, munkahelyről, vagyonról, sikerről van szó.

Pozitívan indultam én is neki, megmutattam kis békaként modellkedtem, tehetségkutatók versenyek, oklevelek, díjak Pápai oklevél, alkotói díj.

Vékony voltam, gizda, szemüveges sportoltam és jó csinos, szexy nő lettem, de ezt más is észrevette sajnos, sok bajom lett belőle. Nők, öregek, férfiaktól.Támadt és utált csak ez miatt a kövér, a ronda, a buta, a tanulatlan, a fogyatékos a ronda, rossz természetü, alulképzet feleség, elvált nő és az öregebbje a vén, a feslett életü ká, és aki alvázzal ért el vagy bünök által valamit.
Nem volt semmim szerelmes voltam, vidám de még az álmaim is elvették.
Olyan rossz szavak kívánságokat kaptunk öregektől, munkahelyen hogy na! Sittes taplnyaló volt piacos és takarító, kukás főnök Kohut József úgy kezdte a reggelt, felénk került, mi van marhák, nők ,lányok, tisztes anyukáknak tanult gyerekeknek,erényeseknek!
Egyszerüen kiszórt pár szép fiatal tanult, rendes lányt, és pár tanult fiút és mindenki felmondott miattuk!
A Másik ilyen munkahelyi eset….Na mi van szépségem puncsolsz végre? Dömök Melinda 23 éves szőke, ribi Instruktor.
Zalai gyár. Na itt van ám pozicionálás és szemétségek, ez miatt nagy a munkanélküliség Vas és Zalában.Embertelenek, állatok, szemetek és könyörtelen az akinek van sár a háta mögött, nincs mire büszkének lenni.Erényesen neveltek, hit, becsület, szeretetben és hogy a kitartó munka, szorgalom meghozza gyümölcsét.Na ennyit az önzetlen szeretetről.
Nem kell semmit sem tenned, hogy valaki provokáljon, ártson neked, elég ha félti az állását,preztizsét a férfi szeretői főnöktől, féltékeny irigy, szemét, nem csipázza hogy tanulsz, bír a többi! Az életemben már ilyen hely 4 megyében elvette a kedvem a munkától! Hiába vagy kedves, eszes dolgos, pozitív ha ilyenek ülnek mindenütt ott ahol nem kéne. Egyedül két cég volt korrekt, de az igen messze volt! Azóta vagyunk, vigyázunk egymásra ebben a szar világban! Élni akarsz boldogan, szeretetben, hasznos, jó munkát, építeni, segíteni a társadalmat a kicsiket, hogy megóvd őket, terelhesd, tud mi éri, foglalkoztatja, érdekli és bántja őket, tudd mi a jó nekik, mi nem mert te már megtapasztaltál 1000 irányt, szakmát amit ő nem.A gyerekeket itthon és más város,megyében, más családnál, külföldön rettentő sok baj, sérelem, attrocitás ér sajnos! Erre nem gyógyszer kell, hanem ne történjen meg újabb és újabb itt és ott, ettől aztán attól az embertől, cégtől. A rosszat nem a kő és a fal, tégla teszi az intézmények, iskola, áruház, munkahely, hanem az ember minden rossznak okozója és forrása.Abból meg minden napra jut min 1-10 új.Parkoló megbüntetnek, utcán meglopnak, munkahelyen főnök,
munkatárs, hivatallal küzdesz! A szép lehetne jó, vidám, happy és boldog, de nem az!

Hátrány volt egy szép és tanult, túl olvasott, túl tehetséges és kreatív nő, gyermek a család, iskolában, tanárai és a barátainak, kihivás és irigyelt, utált célpont a többinek. Aki nem áll meg azzal kiszúrnak a fiúk, férfiak, munkahelyen, iskolában, cégnél, versenyeken. Ez van!
16 rászáll egyre az iskolában, 6 fő rászáll egye a családban, aztán olykor 400-al vívsz a család, egy hivatal, intézmény vagy a Politikában.Egy a sok rosszal szemben.

Elültettem egy magot sovány földbe.Öntöztem, szerettem, óvtam.Másnap jött szél, víz, eső és jég.Harmadnap jött a vad megrágta, jött az ember és a fia letördelte a hajtásait.Ötödik nap a fa elszáradt leveleit ledobta, féreg rágta gyökereit és vegyszert engedett oda az autós aki ott mosta az autót.

A fa még csak csemete volt, épp növekedésben.
Eközben míg a fa olykor 5-20 év mire megnő, termőre fordul lassan
a gaz megnőtt addig milliószor, elhullatta addig milliószor magvát. A gaz, a szulák rátapad a gyökerekre.
A második, aztán a harmadik hajtása is letört többé nem hajtott ki.

Egyszer kérdi a földes gazda az úr fiát.
Miért van az hogy ötször vetek, ötször szántok, trágyázok, öntözök a mag nemkel ki de a dudva igen?
Azért van ez fiam, mert ennyi a rossz, gonosz irigy ember az életedben. Aztán jött is az ellenség kirabolta a falut, a családot leölt ezreket a föld és a terményért.
Á engem nincs semmim, ki irigyelne engem mondja a szegény, rongyos ruhája muzsikus prímás. á-Nincs nekem semmim, mit elvehetnének!

mondta. Aztán az élet megmutatta mennyi mindene van tehetsége, az öröme, mosolya, volt egy szerelme, a neve, az élete, adatok és szervei, pár kis tárgya, ruhája apróságok.

Már gyerekként dolgoztam, tanultam, segítettem sok sok embernek, családokat tartottam össze embereket mentettem meg kit a haláltól kit a férje veréseitől gyerekeket, nőket, kit a munkahely, iskolában, kit a családban.

Megjártam 33 év alatt minden poklott.
Hittanra jártam, otthon imádkoztam, hittem és bíztam a szeretet és az emberi jóságban.Rossz szüleim, rokonaim és testvéreim voltak, akik bánat, könnyeket okoztak nekem odatettek tanulás, munka és szerelem, karrierem, tehetségem terén.
Haragudtak rám és gyülöltek hol azért mert szeretnek, szép, csinos voltam, fitt, fiatal, jó tanuló, dolgos, szorgalmas, erényes apám, tanáraim, párom büszkélkedett velem.

ők nem voltak ilyenek.Utált az öreg, utált a ronda, utált a rossz tanuló és a rossz magaviseletü, utált az erkölcstelen leány, asszony, anyuka, nő, tanárnő és munkatárs.
Egyszerüen csak jól akartam magam érezni!

Míg az iskolában tudtam nyerni láttam hiába hajtok a családokért, a szerelem, barátságban, munkahelyen, versenyeken, a párom családja, másik város, másik munkahelyen nem mindig a jó kell, nem mindig az érvényesül.Sok álmom és célom volt, aztán abbahagytom a rajzot versenyeket, táncot, írást.
Elöttem hevert 17 és 21 évesen a világ válogathattam munkákból, udvarlók, iskolák, barátok, ragadtak hozzám.
Gyerek voltam amikor meghalt a papám, mamám, a dédim, a kutyám, elveszítettem testvért, apát, szerelmet is alig 3 év alatt, sorban.Aztán még mindig nem lett vége.

Azt hittem a papám segít továbbtanulok tudós, kutató, biológus, író leszek.A jegyek, a kitartás, akarat meg volt.
Aztán a középiskola, Felsőfok, versenyek világában nem mindig lesz úgy.az öregek lefedték a piacot lent, fönt nem engedik át a helyet a fiatalnak ha igen feltételekkel nagy árat kérnek érte!
Ezért van az millióból csak a zsidó, roma és a meleg, aki vetkőzik, táncolt, ribi, szerető vagy a család, férje bepénzeli szétteszi lesz gazdag, vetető sztár, valaki.
A Hobbym rajzolok, táncolok tovább lesz egy jó férjem, 2 gyerek a kis ház.Gyár mellett tanultam, mikor rájöttem pokoli tanárok, szülők vannak.Sok rossz apa, férj, fivér ,férfi és testvér tanár és férfi vezető és munkatárs.
Gyerek voltam mikor az iskolában találkoztam gyerek szörnyekkel akik bántottak, rám hazudtak én kaptam ártatlanul.Minél többet tanultam, dolgoztam, teljesítettem, rágtam a könyveket annál inkább én lettem a szar ember, mégsem szerették látta senki, eredmények elmaradtak hiába küzdöttem itt aztán ott.
aztán már be se jártam az iskolák, munkahelyek és a családba.
Akit szerettem mást választott, elszakítottak minket, akit és amit nem akartam rám erőszakolt munkatárs, barát, rokon, család, társ, főnök, tanár.Egy nap elfigadtam hogy kettes, nem leszek tanár, nem lesz márcsaládom, házasság, gyerek, saját otthon és nem tudom megtanítani őket azokra amikre akartam, átadni a tudásom.Hittem és bíztam az emberekbe akkor is ha irdatlan vétkeket gyüjtöttek be, rosszak voiltak velem és máshoz.
Segítettem önzetlen nem is kérték.
Sok volt bennem, több mint másban.Sokat tűrtem.

Egy nap mindenki az életem, otthon, a kis tárgyaim, lakásom, a barátaim, párjaim, vagyon, családom, állásomra tört.
Nem bízhattam a barátnők, munkatársak, családtagok, rokonok, szomszédok és a gyerekekben sem.A barátnőm kimart az iskola, munkahelyemből családi viszájt csinált nálunk, lefeküdt a vőlegényemmel, testvéremmel , tanár, munkahely, szórakozóhely mindegy.Jött a felmondás 10 gonosz miatt.Hagytam mindent pénzt, munkát a lakást, az iskolát a versenyeket.
Másik munkahely és 1 nyaralás, másik Iskola.
1 évig jó is volt míg akik ártottak nekem a riválisam is nem abba az iskola, város munkahelyre jöttek, és 50, és 350 km -re is belefutottam ott elrontotta kedvem, a nyaralásom.

Jól startoltam az új iskola és munkahelyen, pár évig minden jól ment.Munka mellet tanultam, sportoltam, versenyeztem, neveztem és önállóan háztartást vezettem.Mindezt önerőből segítség nélkül sok müszak mellett. Az örökségem, otthonomból, állásaimból kitúrtak mitán meghalt a papám, a bátyám, apám elköltözött.

A saját családom árult el, a saját munkatársaim, iskolatársaim, párjaim és a szerelmeim is.Pedig én úgy hittem.
Csalódtam pap, tanár, rendőr, orvosban, a munka világában!

Egy nap arra mentem haza hogy más ül a szobámban, másokon láttam a ruháim, más veszi fel a munkabérem, más öleli a párom, hogy munkatársaim, rokoni, szomszédaink az ellenségeim ott röhögnek anyám és az öcsémmel.Először meg akartak ölni, tönkretenni aztán elcsaltak és a mélyére taszítottak hálából.

Ez a szeretet és a viszonzás.Egy nap romlottak a jegyeim, hiába hajtottam, romlott az egészségem és a munkabérem lefelé vándorolt, mindenhol rám verte pár ellenségem sok a selejt rosszul dolgozok.
Nem volt senkim, éjjel tanultam hajnalig úgy mentem dolgozni be.
Egy nap rossz dolog történt, elverték a bátyám, elment a barátnőm és a barátja félt.
Menyaszörnyek gyerek szörnyek, gyerek hisztim és gonoszságok.
Az amcsi és a netes sajtó teli van velük.

A szex, pornószakmában ott a teen, mommy, verős, kikötözős dolog.
Senkire nincs rá írva ki a meleg, ki volt ribi, ki mit csinál miből él, ült, lopott, sitt mire képes !
Ma senki se az itt aki, ami.

Attól hogy nem tudod, nem látod, titkolják lefényezik őket a rossz még van veszélyesek, bennük él, velük jön és jár!
Annyi a sitt mind üres, hiába perelsz, jelentesz fel embert, céget szar alakot igazságot nem vehetsz vidéken, hacsak ne főjja fel a sajtó, max kap pár hónapot!

Amikor a Börtönöket felszámolták Kormányprogi, hátrányos helyzetüek, Eu és a Médiából eltünt a 18 Karika betört az erőszak, a sok rossz, aztán az iskolák, munkahelyek szórakozóhelyekre tudtuk itt az Ördög világa, mi jön.
Annyi a rendőr az ügyvéd, a katona a vámos hatszorosa de nincs ügy, nincs per, üresen állnak a börtönök.

Millióból egyet elfognak
hogy legyen ügy, a mappák, ügyeket fel se veszik, odamész ne fogalkozik veled, sőt kicseszik.Sok hivatali munkahelyi, cég, magánember, lakossági vétkes ellen nem történik eljárás, holott van bejelentés, feljelentés de nem történni semmi míg a maffiának dolgozik és Tévének az ügyvéd, a rendőr meg lop, drogpénz, lefoglalt cucc és az utakon szedi a zsét, meg a dizsikben!

A zsaru legépeli, miközben nézi a meccset, a filmet az őrsön, eszik, iszik, alszik ott be se jár, órás késéssel ér oda.
Sosincsenek ott mikor kell, ahol kell.

A jog, törvény, ügyvéd meg wc papír a valóságban!
az Egyház sem oltalmaz meg, kutya, riasztó, fegyver sem elég!

Rossz ügybe keveredett és rám fogtak valamit ártatlanul.
A barátnőm alám tett a munkahelyen, a vőlegényemnél, a családomban, iskolában.Én segítettem sok diákot jó jegyekhez jutni és lefedtem a szülei, tanárai elött, a férje, vőlegénye elött, munkahelyen mekkora kurva.Apám vitt be engem, miatta őt a munkahelyre.Aztán követte a többi iskolai rosszlány aki ivott, cigizett, pasizott, rondán beszélt.Teljesítettem itt és ott hajtottam és küzdöttem annyit és úgy mint senki de mégsem értem célt.

A második munkahely és iskola volt az ahol alvázzal lehetett érvényesülni.Aki ismeri mi megy Zalában, Vas megye, Pesten tudja.
Aztán felkínáltak két állást, de nem a jegyeim által és mert hajtok, dolgozok becsülettel.A munkahelyen alulosztályozott kiemelt roma lányok, árva, intézetisek, volt táncosnők ültek.
Azok lettek az én feletteseim, munkatársaim és szivattak.
Pokol lett az életem és párunké ott aki tanult, sok évet, sok nemalvást,sok pénzét, idejét áldozta rá.
Ma a munkahelyeken alig van felsőfokút végzett, sok a szakmunkás, feslett előéletü bár kérik az oskolát, teszteket és az erkölcsit is.A ká és a maffiózó, a pénzes vállalkozó, a xy felesége, lánya, fia bejut minden pociba papírt vesz, és belekotyol.

A szeretet, kitartás, cél, elhatározás, törekvés még nem elég, ha itt így mennek a dolgok 15 éve!
Sokakat kitaszít ez a világ, család, barát, a hivatal, munkahely holott a légynek se ártott, sőt!
A jók buknak el, képességeik, tudásuk, tehetségük és szeretetükkel telve. Több lesz a bünőző, a prosti a világban is, több lesz az árva, gyermekszegénység, betegség, halálozás, válás is.Látom.Többszöröse lett a meleg és a Celeb is.
ők is léteznek ha nem látjuk őket, azok is itt vannak akik otthonukban nyomorognak, kik bezárva nincsenek szem elött!
A gyerekekre, kamaszokra vár 1-20 éven belül munka, ház, kocsi, jó társ, megbízható barát, jó tanár, jó élet önerőböl, vagy család által? Az egész 63 után születtek és 2020, közötti generáció oda lesz.az új népesség roma és meleg lesz, bevándorló.

A férgese öröklődik ki a magyarnak, az marad, aki lopni, hazudni, váni, szülni, acsarkodni tanít hogy szerezz ezt és azt, hogy vedd el! Csak körbenézek és szégyenkezem hogy mi van.
Anya házasodik, válik a pénzért, azért szül, felveszi a gyerekrei pénzét, rájuk, aztán nyomorog a gyereke a férje.
Oda itélik a pénzt, vagyont a gyereket az ilyennek.
A munkahelyen lop, cuppant és kifúrja rendes nőket az állásukból, s miattuk nem tudnak szülni, családot, gyereket vállalni, szép otthont kialakítani, másoknak segíteni amiért jöttek.

Az öregek korán nyugdíjaztatja magát mint a romák, kifacsarja gyerekét, unokát és magára veri a pénzt, megy vénen utazni, nyelvet tanul, dolgozik csajozik, új kocsi ház, plazmatévé nekik miközben a gyereke abban nyomorog, külföldre kényszerül, nem egy elkallódik, lányok tízezrei évente csak itthon, pillangóskodnak a netes portalok, aprókon hirdetve.

Persze hogy leállt a gazdaság és nincs gyerek.

A fiatal, képzett kap 45-80 ezret vidéken, nem fizetik ki, jelentik be a nyugdíjas, vagyonos, x ingatlan és x bankszámla meg, nyugdíj, gyereke pénze után míg tanul, családipótlék adóviszatérítés meg vásárol, utazik havi százezrekből a millió mellé, s többet keres mint egy fiatal magasabban képzett.
Családot, kocsit, házat fizet!

Az összes utazási mappa teli velük, szórakoznak bál, utazásnyaralás aztán azt mondják nincs vásárló a boltban!
Nincs pénz az Eügyben?!

Havi több millió program van itthon, fesztivál az összes családos, öreg, gyerekes elvált, házas és élettársi kapcsiban élő gyerekes nő ott tömörködik.

Több millióan a Balaton sound és a Szigeten!

Volt egy munkatársam akiben megbíztam, idős volt kedves érdeklődött a rajzaim iránt.Azt hittem mindenki olyan mint a papám, pár kedves tanárom.Ez az ember és a munkahelyi bünbanda és a rokonságom együtt ártott nekem.

Másnap megláttam kik ülnek az enyémben otthonomban, ruhám, állásom, a tankönyveimbe írva nevük, a könyveimből tanultak,
ráástak a vagyonom, örökségem családtagjaim, barátaim, állásomra tanulmányok, utazás, pénz a szerelmem.
Az a vénember és a estvére Jandó sok nő, lány, anya és gyereknek ártott.Egy nap megromlott az egészségem a jegyeim, nem tudtam mi történt velem.Aztán rájöttem.Keltett minden a pénzem, állásom, a ruhám, a tárgyaim, iskolám.Hozzáfértek az én, bátyám dolgaihoz, a családtagjaimat ültették be állásokba.A munkahelyre pár sittes, és tetovált ribanc ment be, pár vénember, fogyatékos, roma és öreglány.Meg akartak ölni, betegíteni hogy ne tudjak tanulni, ne kapjak meg egy pozíciót amit akkor ajánlottak fel, tisztán másodjára miután levizsgáztam.Alám tett pár volt ribanc és sittes megkapta az állásomat ott is, cuppal.
Volt pár barátom, férfi aki értett, látta hogy küzdők, vezető beosztásban mégsem élt ki értem, mig én másokért igen.
Egy világ dőlt benne össze hogy megy az iskolák, munkahelyek családban, versenyeken! Itt is felmondtam.
Jött egy fiú, rámküldték, megbízásra, szerelem, az is elárult felvirágoztattam a cégét,azt is megsajnáltam, nevelte és gyógyítottam a gyerekeit.
Azon gondolkodtam mi visz rá barátot, munkatárs, családtag, rokon, iskolatársat hogy oda kakáljon akinek az életét, mindent köszönhetett annyi jót köszönhetett?
Soha többé nem néztem a 2 zalai város és gyár felé, sem Héviz, Keszthely, Tapolca. A végére arra jöttem rá hogy így nekem ez már nem is kell.Csak acsarkodó farkasokat láttam itt és ott dolgozó npk lányok, anyák, gyerekek, öregek és férfiakban.Ha láttátok, halottátok volna őket! úgy fájt szégyelltem őket, el akartam futni, elbújni meghalni miattuk.

Azt kérdeztem miért én, Isten miért hagyott el, miért nem védelmezett, szeretet és kisért végig az úton?
Szerettem, hittem és bíztam benne.
Azt mondta mert nem a templom, nem a kereszt és a Bibliában van a szentlélek, nem a földön hanem bennünk kellene éljen!
Isten szeretet, jóság, megbocsátás, kegyelem.Nem tesz rosszat a szeretet, nem önző és nem árt!
Gyerekként sokat menekültem, sokat álmodtam az Ördöggel.
Sok rossz álom jósálom volt beteljesült.Sokszor ellene törtek így ,ki úgy és még élek.Az ember nem felejt és nem is tud megbocsátani az elvett otthon, állás, család, otthon, szerelem, gyerekek, tehetsége és élethivatása jó munkában kiteljesedése miatt.Az önzetlen embert a jót nem engedik oda.
A legtöbb ember csak magának akar, pénzt, munkát, jólétet felhasználja ki ki a párját, fiát a gyerekét.
Az önzés dúl.Nagyon sok gyerek, élettársnak nem indult el az élete, vár mert nem kap lehetőséget, pénzt,munkát, eszközt elindulni, alkotni, tanulni, dolgozni, teremteni, megnyilvánítani ki ő, mit tud mi rejlik benne!

Akkor olvastam az idézetet.” Elküldelek titeket mint bárányokat a farkasok közé.Mikor ide levéltetek a bukott Angyalok a földön lett a Pokol.Az emberek 99%-a megcselekszi szürnyő dolgokatha róla van szó, vagyonszerzés, házaság, gyereke legyen, szüljön, gazdag családhoz, gazdag pasirakapaszkodjon, munka és pénzért, vagyon, hinév és örökségért, tárgyak pénz, ékszer ki ruha, utazásért.Olyan kis dolgokért ellenségedé lesz, árt neked a másik.
Nem kell érte tenni elég ha nem tetszell, utál, irigyel, jobb vagy, több átvilágítod, leleplezed.
A jó ember egy család, iskola, munkahelyen, városban, közösségben olyan mint egy gyertya.Azt kérdi a sok gonosz, ha ő jó, ilyen és ilyet tud, így tud akkor én mi, ki milyen is vagyok, mit érek?
Rájön évek, se tudja behozni, felérni inkább lop, megöli, tönkreteszi hogy fényében izzon a 100, az 1000.
Ji ching Azt írja ha már utálnak kitaszítanak, bántanak és üldöznek,meglopnak ünnepelhetsz! Jézust se szerették, ő is megjárta itt holott tanított, gyógyított, szeretett mégis védtelen, kiszolgáltatott és tehetetlen volt.

Ma a bünösük ünnnepelnek, tanulnak, dolgoznak, keresnek, tetszelegnek, táncol és mulatoznak, kergetik a pénzt és a hirnevet, a szórakozást az alacsonyabb örömöket.

Kell minden akkor is ha rossz a gyümölcsbe a mélységbe taszít, kell minden a másé is nekik, hogy több legyen! Büszkén hordják magukat a sok halmozott nagy bűnű emberek, szép ruhában, izzanak a család, házasság fényében, munka és gyerek, vagyon, ház és cég.
Nincs bennük semmi szégyenérzet sem!

Azt hiszik Isten nem látja, nem tudja ezt, nem szégyenkezik és bánkódik a Ma embere miatt!
Nő vagyok bejártam sok helyet de mg ezidáig egy igaz ember, egy igaz jó anya vagy gyermekkel sem találkoztam!Millió a farkas és talán pár önzetlen ember van ma Magyar!

Acsarkodik, lop, hazudik, kárát, baját okozza a másiknak! Lehet szépíteni, mert kifelé mindenki oké aki öreg, beteg, gyerek, vén, anya, házas, elvált, gyerekes,dolgozik és senki sem gondolná mit tett, miket csinál, mond mire képes!

Szerintem mindenkinek van egy ilyen története amikor valaki kárát,baját, vesztét okozta azért mert alapon.
Azért mert megteheti az ember és a lakkosság egyház, szülő, re nőt, társ, férfi, apa sem véd meg.

” Ha felhő is takarja el a napot, attól a Nap olyan mint az igazság az ott marad, és megtalálja a fény az útját hogy beragyogja világot és megtalálja útját.Több ezer ember bünét, titkát láttam, hordozom.Egy nap oda kerülnek az Úr elé betegen, szegényen, halálukban és nem kerülhetnek át, fizetni kell!

2 Ember kapál a mezőn egyiket felvétetik a másikat nem, hiába, asszony, gyermek, öreg és beteg.Este lekapcsolod a villanyt másnap felkelsz az egy új nap, de minden más benne marad ami benne rossz,az ami és akiktől, miattuk rossz.

Bolhák vagyunk mi ide változtatni! Elég a rossz uralmához ha a jó nem tesz semmit, gyáván hagyja és elnézi! Itt tartunk! Mig tíz és ezer gonosz összefog haszon, pénzért a jó egy igaz célért, egymásért nem áll össze, mert lusta és gyáva!

A daganat is ott van a testben, a gyerek az anyaméhben, még akkor is, ha nem látszik!Az életben számtalan rossz dolog van itt millió ,még akkor is ha milliókat nem érint.Nem mindig a jóknak jut a jó, hiába szeretsz, van pénzed hatalmas kis ha millió önző kutya közé vétetsz, akik sem a szeretet sem Istenben nem hisznek, nincsenek korlátaik, határaik és törvényeik, elveik sem jólesik nekik tenni, okozni a rosszat, azt hiszi az az erő és a hatalom.

Futottam rendőr, pap, templomba, szülő, férfihoz, tanárhoz, ügyvédhez senki nem védett meg, nem segített.Tucat minden ellen nem véd meg a hit, szeretet, kereszt!
Jön az ér s tehetlen vagy onnét.

Mások, valami átfordítja szerencsés életed és élethelyzetedet!
Akkor miért vannak.
Bíztam a keresztben sosem féltem, nem is akartam, nem is kerestem mégis kijutott!
Nem mindenkiben lakik szeretet.
5 család összefog a vállalkozóval és lám két család háza nem épül fel, holott fizettek.

Aztán éri még őket tucat baj, betegség, munkanélküliség, szegénység zsinórban stb.

Emberektől, hivatalok, munkahely, szolgáltatók, barát, család, rokon, szomszédok.
Persze azért mindenki pozitív, aztán nem úgy alakul.
Ha pénz, munkáról, juttatásról, karrier,m siker, tárgyakról, utazás, hírnév, nő vagy pasiról van szó 2 testvér, 2 gyerek összevész,2 barát, 2 szülő, 2 családtag, 2 munkatárs 2 szomszéd, 2 nő, 2 öreg, 2 család, 2 férfi.Eddíg tart a szeretet és az egység!Amikor 2 között nem működik akkor 50, 100, 1000 , milliók között sem fog.

Csakúgy mondta:

Kedves Encsi,

Lehet hogy első olvasásra semmi értelme nem lesz annak amit írok, de a mai napom egy történését azért megosztom veled. Elmentem ma lámpát keresni és közben az egyik igen forgalmas aluljárón vitt keresztül az utam. Általában figyelem az embereket magam körül és most is ezt tettem. Hajléktalanok, ittasak, hangos, feltűnően viselkedő fiatalok, stb. Szerintem nem kell tovább fejtegetnem. Azon kaptam magam, hogy átfutott rajtam a gondolat: mit keresek én itt ezek között az emberek között? Én. Itt. Ezek között. És abban a pillanatban rámtört valami szívszorító rossz érzés. Ahogy kiértem a szabad levegőre, megálltam kicsit. Vettem pár levegőt és annyit kértem Tőle, segítsen, hogy én is úgy tudjak nézni mindenkire, ahogy Ő teszi.

Tsugcham mondta:

Most már csitul ez az egész havi illegő-billegő nyavalya! :D

Nyugodjunk meg! ;)

vénusz mondta:

Ahogyan az ember önmagára néz, döntő befolyással a családra, barátaira, jövőjére és sok más fontos életterületre is.
Majdnem mindenki másnak látja magát, mint amilyen. Van olyan időszak, amikor a legbátrabb és a legöntudatosabb ember is elutasítja önmagát. Sokan visszanyerik belső egyensúlyukat, de senki sem tökéletesen védett az elutasítás ellen.
A gondolatok érzéseket érlelnek, ezek pedig tettekhez vezetnek. Tehát önmagunkról alkotott képünk befolyásolja cselekedeteinket, pozitív és negatív értelemben egyaránt.

Aki tudatában van értékeinek, ki fogja használni képességeit, de aki bizonytalan önmagában, az nem. Így érthető meg, hogy miért mond csődöt sok nagyon tehetséges ember az átlagos képességűekkel szemben, akiknek viszont sikereik vannak.

Az ember magáról nem egyetlen esemény vagy élmény által alkot képet, hanem élettapasztalatait összegezve. Sok minden hat rá öntudatlanul, győzelmek, vereség, csalódottság, megaláztatások és sikerek, vagyis mindaz, amit átélt. Hogy milyen hatással lesznek ezek énképünk kialakulására, az nagyrészt velünk született lelki alkatunktól, temperamentumunktól függ.
Akárhogy alakul ki a kép önmagunkról, meghatározza életünket: ?Az ember az, akinek tartja magát.? Ha csúnyának és ügyetlennek tartja magát, akkor az is. Eredeti természetünk nem is annyira játszik szerepet, mert ennek a bennünk kialakult képnek sokkal nagyobb a hatása tetteinkre és képességeinkre.

Szabadulj meg a keserűségtől és az önmarcangolástól kedves Encsi!

Anisha mondta:

Rég jártam erre. :o)))
Már pénteken kezdődött, majd tegnap estére csúcsosodott egy “dili roham nálam” Hát…kipakoltam magamból ami feljött, szépen rendbe tettem magam, aztán ma az jutott az eszembe, el kéne olvasni, hogy milyen égi hatások is vannak mostanság. Aztán tettem tovább a dolgom….mígnem valaki tök VÉLetlen elém tette a linket.
Hát…működik a világ….:o)))
És már tudom a diliroham okát. Köszi.

Eszter mondta:

Sziasztok!

Olvastam Encsii és Olivia hozzászólását, a kettő egy és ugyanaz, talán a kommentelő is, nem tudom…
Megmondom őszintén, az én kis egyszerű agyamnak ez sok, alig értettem, néhol se füle, se farka a mondatoknak, és kb. a feléig jutottam, mikor is abba kellett hagynom mert kezdett nyugtalanítani. Rájöttem mi a baj… Nem szól másról, csak dől belőle a keserűség, a frusztráltság, és rendre mindenki hibás, csak maga az író nem.
Eszemben sincs senkit kioktatni, csupán elgondolkodtatnék, ha megengeditek, ezt is építő szándékkal.
Persz, van olyan hogy “összeesküdik a világ az ember ellen”, és nem hogy nem segítik, de alkalom adtán hátráltatják az embert az előre haladásban a többi ember, események, élethelyzetek, stb.
De…. Olyan nincs hogy mindig más a hibás… Nézzünk már magunkba picit, és gondolkozzunk már el, hogy ha ennyi nem jó dolog történik, vajon nem lehet hogy én is generálom magam körül ezeket a történéseket valahogy tudat alatt?? Jól ismerem magam? Egyezik-e az általam magamról gondolt kép azzal amit a külvilág gondol rólam, vagy legalábbis közelít?? Vagy egyáltalán nem… Mert ha nem, lehet én ítálem meg magam tévesen.
Én legalábbis konkrétan elgondolkodtam ezen a minap… És lehet van benne valami, én azt hiszem jó vagyok és mindet jól csinálok, csak a feedback-ek nem egyeznek, nem azt kapom amit kapni kéne, hiszen “én jó vagyok”…
Természetesen ha azzal, hogy itt közzé tetted/tettétek ezt a nem rövid önmarcangoló monológot megkönnyebbült a lelketek, akkor nagyon is rendben van hogy kiadtad/adtátok magatokból, viszont ha az említett megkönnyebbülés elmaradt és nem lett jobb picivel sem, akkor azt mondom álljunk meg és gondolkozzunk…
Sok vallást ismerek, mondhatni mindet, félig szakmai muszájból, félig meg mert érdekel… Még csak meg se vagyok keresztelve és a vallaásról is sajátos elképzelésem van, én például ha el akarok beszélgetni az “Istenemmel”, magamba szállok, és ott keresem a miértjeimre a választ, nem fordulok egyházhoz vagy tudom is én…. De maximális tiszteletben tartom minden vallás “bevett rituáléit” és azokat is akiknek ez fontos a helyes életvitelhez. A muszlim vallásban találkoztam egy olyan dologgal, ami pont idevág!
Tudjátok mi a “dzsihád”??? Szent Háború, igaz? Igaz. És ki folytatja ki ellen?? A muszlim vallás a keresztény ellen, a keleti világ a nyugati ellen, igaz? NAGY TÉVEDÉS!!! Kérem szépen a “dzsihád” a saját belsőnkben lefolytatott “szent háború”, konkértan a saját démonainkkal folytatott szent háborút jelenti!!! Egy a fiatal kora ellenére borzasztó bölcs muszlim férfi világosított fel erről, aki az eredeti arab Koránt tanulta meg, és a fordításokat és “fére fordításokat” is több nyelven olvasta. Az a baj a világgal, hogy sajnos a 90% a hibás vezetésnek köszönhetően hibásan értelmezi a Koránt, de pedig a “dzsihád” kérem szépen az ember önnön belső démonaival lefolytatott szent háborút jelenti!
Hogy hogy jött ez ide? Hát így!
Emberek, forduljunk már befelé picit, üljünk le és próbáljuk meghallani a saját sugallatainkat a külvilág zaja közepedte! Változásról beszéltek, elengedésről, megtisztulásról, de én azt mondom, folytassa le mindenki a maga “dzsihád”-ját a saját démonaival, és aztán engedje el a dolgokat. Harcoljatok meg magatokkal, és a hiábitokkal, a rögeszméitekkel, a beidegződéseitekkel, és keressük a külvilágban is a hibákat, mert természetesen nem minden a mi saját hibánk, de NE felejtsünk már el magunk felett is pálcát törni!!!
Én is hajlamos vagyok mindekit hibáztatni, csak magamat nem… Hát pedig most ez fog jönni, mivel az eedigi működésem nem nagyon vezetett sikerre, nyilván bennem is van hiba, még ha nem is szeretem észrevenni…
Szóval kedves Encsii és Olivia (vagy ha egy személy, akkor bocs a többesszámért), nagyon sok erőt és kiratást kívánok, és azt hogy mielőbb kezdjétek meg a saját “dzsihád”-otokat a saját belső démonaitokkal, hogy kiderülhessen, nem annyira rossz az a világ amiben élünk, csak a saját fáinktól (hibáink), nem látjuk reálisan lassan az erdőt….

A legőszintébb szeretettel és segítő szándékkal: harcra fel és hajrá!!! ;) :)

gygabi mondta:

Sziasztok,

Eszter igazad van , Olívia/Encsi/ tényleg egy áldozati szerepben van jelenlegi életében,nevezheted ezt karmának/sorstehernek/.Ezt viszont ő nem látja, ugyanis mindenki ott véti el , hogy amikor azt mondják neki “Te teremted meg a saját problémád” akkor nem érti,ez hogy lehet , ugyanis itt mindenki a kis énre az EGO-ra kezd figyelni,a saját jelenlegi tapasztalatai alapján kialakul földi megtestesülésére.Az élethelyzeteket/sorsot/ viszont a Magasabb Tudatszintünk generálja az előző életeinkből áthozott tapasztalatok alapján!Az ego és a magasabb tudatszint két különböző tudati aspektus.Az egyik helyzetet teremt a másik dönt.Mindkettő mi vagyunk, a mi részünk.Ezért szélmalomharc ez egyenlőre annak, aki nem ismeri a magasabb rendű összefüggéseket-aminek az átlátása hosszú,időigényes folyamat. Van “könnyebb” és “nehezebb” sorsteher, ki hol tart a folyamatban.Ezért lát mindenki más világot maga körül, szó szerint.Most nem magyarázom/magyarázhatom/ tovább, mert az egy hosszú folyamat, mire az ember megérti ki is teremt valójában, de van fény az alagút végén.Érdemes elgondolkodni ezen a mondaton.”Ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen meg atyám.”

Csillag63 mondta:

Ismét csak segítség!!! Szerintetek mit jelent az mit jelent az, hogy minden értékesebb ékszeremet előbb vagy utóbb ellopták? Bocsánat, tudom, anyagi világ, de az arany, az ezüst érték a mai világban tőke…a zaciba sem tudok már mit betenni:-))) Tényleg komolyan érdekel a spirituális háttere:-)

Csillag63 mondta:

Ellopták illetve ma elvesztettem…

Évi72 mondta:

Sziasztok!Annak üzenek,aki ingyen segít.Reiki tanfolyamon nekem azt tanította a mesterem,hogy a szolgálataidért kérj cserébe.Csak így állhat fenn az egyensúly.Saját véleményem az,hogy nem kell túlzásba esni az árakkal.Olyan árat is lehet szabni,hogy azt ki tudják fizetni,viszont te se halj éhen.:)

Csakúgy mondta:

Szia Csillag,

Fogalmam sincs mit jelent, ha ellopják az ékszereidet, de a zaci megütötte a szemem. Szoktad zaciba tenni őket? Lehet hogy most más utat kellene keresni, amikor átmeneti pénzzavar van. Illetve végére járni, miért is van pénzzavar. Csak tippelek ám :D

Csillag63 mondta:

Köszi, Csakúgy:-) Nem szoktam…csak úgy játszottam a szavakkal. Nagyon azon vagyok, hogy megpróbáljam teremteni a bőséget…illetve szerintem az elfogadással van a baj.

Csakúgy mondta:

;) Hát ezért kértél bocsánatot a kérdésért?

Krisztina Mária mondta:

Kedves Balázs!
A Chiron oly mértékben hatott édesanyámra, hogy 20-án hajnalban örökre elaludt békésen, nyugodtan.

Anna mondta:

Oly sok a hűhó ezeken a kommenteken, hogy ember legyen a talpán, aki végigolvassa! Én megtettem, és csak kulcsszavakat írok: karma – ego – feladat – békesség – zene – elfogadás – emelkedettség – meditáció – könyvolvasás – tudatosság.
Sok beszédnek sok az alja, erre mindig figyeljetek!
Ha valakit megbüntetnek pl parkolójegy, az arra utal, hogy a belső törvényeinek nem engedelmeskedik. Az elvesztés, lopás lecsúszott energetikát mutathat, rés van a pajzson!
Kérj és segítenek!

Ágnes 54 mondta:

Most csatlakozom,és végig olvastam az elöttem levő irásokat.Anna veled egyet értek,ez közel ahhoz amit én gondolok.Közel 20 éve annak hogy arra az utra léptem ami az életemet fojamatos fejlödésre készteti.Mennyivel más minden mikor a jót látod mindenben és a problémát nem problémának hanem kihivásnak tekinted.És teszed azért mert tudod hogy igy müködik jól.Átéltem február 18-19-20-át.Pokol volt.A vérnyomásom az egekbe.Probatétel volt.Tul élem-e,mert orvost látni se birok.Rendbe jöttem 19-re,majdnem.Ahogy keltem fel valahogy kifordult a térdem.Tudtam,sokat vállaltam az utobbi idöben,a sors most térdre kényszerit,-pihenni kell-.57 éves vagyok sok tudást tapasztalatot gyüjtöttem össze évek során,mégis a saját hülyeségembe szaladok bele idöközönként.Valószinü nem vagyok egyedül vele.Meg kell tanulnunk élni szeretni és elfogadni a másikat.Mindenkinek a saját utját kell megjárnia ahhoz hogy tovább tudjon lépni önmagába.Ehhez türelem kell és szeretet, önmagunk szeretete.Köszönöm mindenkinek akinek több a tudása nálam.Tanulok,mindig tanulok

Az oldal használatához kérlek fogadd el a cookie-kat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Bezár