Csillagüzenetek

Szétesés

2010. okt. 11

Bár a nyáron estünk már szét a szó sok értelmében, most mégis másról van szó, azt hiszem. A hétvégi 10:10:10 aktiválás hozta el az utolsó kapu megnyitását, amelyet az Emberiség elzárt maga elől, vagy ha nem is konkrétan az utolsót, de annak előkészítése történt meg. A Felemelkedés Hullámok lassan a végükhöz érnek, és egy olyan ?adagot? kaptunk most vasárnap, amely érdekes ?tüneteket? produkálhat.

Maga a Szétesés pontosan ebből következik: egyre erőteljesebben és egyre jobban érzékelhetően jelenik meg az, hogy a működésképtelen dolgok szétesnek. Egyre több erőbe kerül fenntartani a nem-valódit. Éppen ezért minél nagyobb a ragaszkodás, minél nagyobb a kötődés, annál nagyobb a szenvedés és a fenntartásba beleölt erő, ezért érezhettük-érezhetjük a hétvégén az ún. negatív dolgok felerősödését életünkben. Ez pusztán arról szól, hogy a szabadulni és felemelkedni vágyó részünk egyre kevésbé bírja tartani a ?régit?.

Bármi is jelent meg mostanában az életünkben, amibe időt és energiát fektettünk és esetleg problémának vagy nehézségnek éltük meg, ez valójában a tisztuló folyamatok jele. Az átalakulás csütörtök (október 14-e) környékén csúcsosodhat ki, hiszen ekkor kerül a Plútó és a Nap kvintill fényszög kapcsolatba. Mint már korábbi írásaimban említettem, valójában már minden rendben van, még egy kicsit futunk pár kört, hogy el tudjuk hinni, hogy megérkeztünk. Mert megérkeztünk, és a probléma csak abból adódik, hogy ezt nem tudjuk elfogadni, tudatosítani.

Ezért engedjük meg e héten magunknak, hogy teljesen ? menő kifejezéssel fullosan ? átadjuk magunkat a ?sorsnak?, a felsőbb énünknek, a Teremtőnek, a Forrásnak, vagy annak, amiben hiszünk. Teljesen. Engedjünk el mindent, ne akarjunk. Minden erőkifejtés, ami nem a Forrással van összhangban, fájdalmat szül. A cselekedetek szintjén kell ennek megmutatkoznia, és a Nap-Plútó kvintill pontosan ezt sugallja: ne tegyél semmit. Wu Wei. Nem cselekvés. Csak legyél.

A Plútó a ?halál?, a végletek szimbóluma, a Nap a cselekedeteké ? hát most legyünk végletesek, és ne legyünk aktívak. Ne cselekedjünk! De ne azon a módon, hogy kiveszel egy hét szabit és egész nap a tévé előtt pihenve nem teszel semmit. Hanem olyan Micimackó és a Tao-san. Ahogyan a Tao tanítja a Nem-Cselekvést.

A Vu-Vej nem próbálkozik, épp csak megcsinálja. Nem akar, épp csak megteszi.

?Ezért a bölcs sürgés nélkül működik, szó nélkül tanít, nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik, alkot, de művét nem birtokolja, cselekszik, de nem ragaszkodik, beteljesült művét nem félti, s mert magának meg nem őrzi, el se veszti? – Weöres Sándor – Tao Te King

– – –

Említettem egy fél szó erejéig az ?erőt? és a ?fájdalmat?. Nem tudom, ki mennyire figyelmesen olvassa az írásokat, de elég sok mindent el szoktam rejteni bennünk, plusz információként, hogy akinek füle van rá, az hallja meg, mert ezáltal lesz igazán a Tiéd az egész?

Nos, a Mars a héten kerül szépen lassan együttállásba a Kentaur csillagkép második legfényesebb csillagával, az Agenával. Ez a Kentaur maga Chiron (Keiron), a Sebzett Gyógyító csillagképe, akit egy mérgezett nyílvessző talált el a lábán. Chiron csodálatos tanító és gyógyító volt, és egyben halhatatlan is, ám a méreg, amely a szervezetében dolgozott, örök szenvedésre ítélte. Az Agena csillag jelöli azt pontot, ahol ez a nyílvessző eltalálta, tehát egy nagyon mély, nagyon ősi sebzettség szimbóluma!

A Mars, amely az Önmagunkon való túllépés erejét jelképezi életünkben, arra ösztönöz, hogy túllépjünk a mély belső sérelmeinken! Minden ami ?kint? bánt minket, amit meg szeretnél változtatni, amit nem tudsz elfogadni, amit úgymond le akarsz győzni, azzal mind-mind sebet ejtesz magadon ? még ha ez nem is látszik elsőre. Ezért ezen a héten, és a jövő héten is, tehát a 14-től 20-ig tartó intervallumban érdemes erre tudatosan figyelni a csillagok tükrében.

Nagyon könnyű másokat hibáztatni mindenért, minden okot kint megtalálni. A teljesen hétköznapi problémák is, amelyek úgy tűnnek, hogy semmi közünk hozzá, valójában mind-mind ilyen sebzettségből, el nem fogadásból és legyőzni-vágyásból ered. Sokszor az ember nem is sejti, hogy milyen egyszerű köntösbe bújik a legnagyobb megváltás?

Így érkezünk el a következő héthez, amelynek talán még fontosabb üzenete lesz a Mars tekintetében, és igen aktív lelki átalakulásoknak nézünk elébe? de ez még messze van, addig érdemes tehát arra figyelni, hogy mit akarunk legyőzni-megváltoztatni a környezetünkben, miket nem tudunk elfogadni ? mert ezzel sebezzük meg magunkat.

Itt az ideje a továbblépésnek!

62 hozzászólás

Rózsa mondta:

Kedves Balázs!
Fullosan… :-) ez tetszik.
A szétesést én hamarabb érzékeltem, viszont a péntek nagyon ütős volt, ami után a szombat igazi megváltás volt (nem kis része volt ebben az előadásodnak). A visszahúzó erők, illetve a “tényleg komolyan gondolod?” kérdések, amiket az Univerzum feltesz egy-egy döntésem után, szintén erőteljesen jelen vannak. De úgy szép az élet, ha zajlik. És most zajlik. :-)
Bár nagyon érdekes, mert ez a zajlás leginkább odabent történik, kívülről nem sok minden érzékelhető.
A magam részéről igyekszem nem cselekedni, csak hagyni a dolgokat. Majd kiderül mennyire sikerül. :-)
Ölel,
Rózsa

Anita mondta:

hú Balázs, köszi az időutazást! a Wu Wei után eszembe jutott ez http://www.youtube.com/watch?v=dJ584II5MeY és vele együtt az is hogy megnyugodtam, no para, minden ok, full okés…..:-) köszi

Angel mondta:

Ez az egész minden, csak nem megnyugtató…teljes sodrás…vagyis semmi nincs. Ha a Mostban teszem a dolgom, rendben, de itt már tényleg soha nem fogunk fél nappal sem előre gondolni? Hogy kell ezt??? Félemetes. Lassan a munkámat sincs értelme így végezni…hogyan lehet ezt? Bocsássatok meg nekem, most nagyon nem értem, mi eshet még szét, ha nem jómagam a végén…Persze ne akarjak. Ne akarjam jól elvégezni a munkám, ne akarjak jó kapcsolatot ápolni a munkatársaimmal…semmit…igen: most, hogy írom, megint csak az jön, hogy pillanatról pillanatra élni.. Olyan, mintha most tanulnék járni. Újra. Vagy úszni.. és nem merem elhinni, hogy nem süllyedek el. Jaj! De félek, hogy elsüllyedek:-) Ez jön. Mert beszippant a jelen. A Semmi. A Minden. Most megint megérintett a Végtelen. Nincs Idő, nincs Tér. És én annyira kicsi vagyok…

Angel mondta:

Jó, jó, Kedves Balázs:-) Ez csak egy kis “rinyálás”:-) Értem én. Már réges-rég csak magamban keresem a hibát és magamat teszem felelőssé mindenért…csak olyan furcsa. Most aztán itt a nagy szabadság.Hm. Köszönjük.

Kata mondta:

:) Pedig pont mostanság érzem azt, hogy na akkor gyerünk hajrá, tegyük rendbe fizikailag is, ami nincs rendben. És akkor most álljak le, aszongyátok?:)
Van a Belgának egy száma, úgy szól, hogy “nem tudok leállni, nem tudok leállni, muszáj az oviba bejárni!”:) Elviccelem szokás szerint, de valami hasonlót érzek.
Vagy ne akarjak annyira akarni???
Hát az asszem nehezebb, mint nem akarni valamit.:)
Úúúú, Balázs, ez nagyon kemény!:) De szép feladat az biztos!
Na, ezt “felküldöm” emésztésre.:))

Kiss Balázs Kunó mondta:

Kata, ha más érzel, csináld azt, amit érzel! :)
A Plútóban benne van a másik véglet is! :)

Balázs

Zsiann mondta:

” Minden ami ?kint? bánt minket, amit meg szeretnél változtatni, amit nem tudsz elfogadni, amit úgymond le akarsz győzni, azzal mind-mind sebet ejtesz magadon”
Van egy csudajó gyakorlat, a “mély belső átalakulás” gyakorlata, amit következetesen használva megtalálhatjuk és magunkhoz tudjuk szeretni mindazt, ami bennünk magához vonzza a “kinti bántást”.
Szeretettel ajánlom:
http://www.zsiann.eoldal.hu/cikkek/onismeret/mely

hajni mondta:

KAz Kedves Balázs!
Ezz az üzenetet most vakon írom, nem látom, hogy megjelnnne, az előbb viszont a próbálkozásom (ami szintén nem jelent meg) elküldődött. Az oldalt nem udom olvasni, mivel a szövegrészbe beletöltődik a hírlevél és a hozzászólás is. Valószínűleg ezért nem is funkcionál rendesen. Már nem az első alkalommal ilyan, de eddig úgy gondoltam, bizonyára szólnak majd mások ez ügyben. Lehet, hogy csak az én gépemen olvashatatlan a Csillagmag?

Hajni

Ildikó mondta:

Kedves BAlázs!

Erről szól a honlapom. Örülök, hogy Neked is kedvenc könyved egyike a Micimackó és a Tao.

Szeretettel: Ildikó

Kati mondta:

Szia Balázs!
Érdekes,hogy pont a szétesés szót használtad, mert én pénteken szó szerint ezt éreztem, barátnőmnek el is mondtam, csak hát nehéz volt elmagyarázni mit érzek, ezt a szót találtam a legmegfelelőbbnek.

Etelka mondta:

Jézus közelében ezt úgy hívjuk, hogy SZENT RÁHAGYATKOZÁSBAN élni; és ez valóban sokkal jobb, mint akarni, követelni. Másképp úgy tudnám mondani, hogy sokkal jobb ajándékot, vagy egy köszöntést elvárás nélkül kapni, mint elvárásoktól megcsonkítva. Kívánom mindenkinek, legyen bátorságunk így élni.

Imádságos szeretettel: Etelka

Szilvi mondta:

Kedves Balázs!

Nagyon sokat segítenek a soraid most is. A leírtak abszolút egybecsengenek létezésem történéseivel. Robbannék a megsebzettségem miatt, de közben érzem, hogy még nincs itt az idő…Lassan haladok előre az elengedés útján, miközben bizakodom, hogy elengedésem alanya is társam lesz a békés elválásban…Mennem kell tovább…Most viszont értem: Wu Wei. :-)

Detti mondta:

Önmagunk megsebzéséről írt dolgokat csak megerősíteni tudom. A múlt télen szinte minden kommunikációm megszakadt a világgal, csúnya tüdőgyulladás lett a vége. Mindent át kellett értékelnem, teljesen máshogy élnem, mint az addig tettem, amit addig tanultam. Élek és jól vagyok, csak a szüleim és köztem lett hatalmas a szakadék, mert ők még úgy élnek, ahogy nekem is tanították. Ők vmi okból nem haltak bele az életfelfogásukba. Én elfogadtam, hogy nő vagyok, nem tudok egyedül két embert eltartani, nem akarok beleszakadni az erőlködésbe, mert szemmel láthatóan nem tudom megoldani a problémáimat. Mindig azt mondom, medve lettem és alszom, a megoldás majd jön az idővel. :-)

Krisztina mondta:

Szia Balázs!
Örültem a bejegyzésednek, mert pont a hétvégi 10-10-10 aktivitás napján haltam meg (estem szét darabjaimra) és születtem újjá egy rebirtihng-ülés alkalmával.
Azóta azt érzem, hogy megérkeztem, ez az, ami hiányzott az életemből. És megerősített az írásod is, hogy ez így van jól. ;o)
Köszönöm, és szép napot Neked!
Üdv.
Krisztina

Angyallili mondta:

Kedves Balázs!
Köszi az odafigyelő írást! Ha szétnézek, itt körülöttem is pontosan ez történik…Én már úgy fekszem le, hogy az Univerzum lüktető pulzusára próbálok ráhangolódni, és tudom, hogy ami történni fog, az a lehető legjobban szolgálja lelki fejlődésemet…Valóban észrevettem, ha túlzottan szeretnék valamit, azért se jön össze, vagyis megértettem azóta, hogy nem is kell össze jöjjön, mert valami más lesz a megoldás, a lehető legjobb! Ami talán még engem is meglep! Mindenkinek tanácsolom, hogy higgyen önmagában, a felsőbb “ÉN”-ünk elvezet minket oda, ahol lennünk kell, mert most is pontosan ott vagyunk valamilyen okból. Tehát ne görcsöljünk! Feküdjünk rá az alattunk hullámzó “Élettenger”-re, csukjuk be a szemeinket,és hagyjuk magunkat sodortatni a hullámok által… Higgyétek el, elvisznek oda! Minden Létezés forrásához. Megélhetjük az elengedés, a szabadság, az “EGYSÉG” igazi élményét.
Mindenkinek szeretettel: Lili

Julia mondta:

Hat , rossz vicc de igazan sebbzem onmagam es, mar jo ideje dolgozok rajta , de nagyon keveset haladtam elore. Az anyagbol nagyon megertettem a surgosseget… kell meg komolyabban valtoztassak a hozza allasomon. Koszonom

Gizella mondta:

Kedves Balázs!
Nagyon sokat segitenek nekem irásaid. Pénteken a teljes “szétesést” éltem meg. Majd ezután kedtem az elengedést, elfogadást. Már rég nem hibáztatom magamat olyan dolgokért, amit ha megfeszülök sem tudok megoldani. Ehhez két ember kell, én egyedűl kevés vagyok. Etelka nagyon szépen fogalmazta meg a “szent ráhagyatkozásban élni” most én is ezt teszem. Érzem, tudom az “égiek” segitségére számithatok. Köszönöm irásaidat, amelyből mindig meritek erőt.

Tiamat mondta:

Kedves Balazs,

hosszu ideje olvasom az irasaid, bongeszem a soraid.
A szeteses szamomra nem ujdonsag, megis meglep az ujabb mertekeivel. Fonix madarkent letezem szinte, bar a pozitiv megnyilvanulasai nincsenek a tudatom elotereben magamban.
Nem tudom pontosan miert irok most… valahogy ugy erzem kell.
Valamit varok. Ha meg akarom fogamazni: egy kezfogast. Tudod, amikor erzes a kezet ami feled indul es te lassan, de hittel, orommel telve belekapaszkodsz… es csukott szemmel rabizod magad…feladvan, elengedven mindent… uszol, sodrodsz… neha kinyitod a szemed, nezel kicsit, majd ujra lehunyod es rabizod magad az aramlatra.
Azt erzem, hogy szethasad a tudatom, amit annak velek. Mint ha valami nagyon kegyetlennek tuno harc dulna bennem…sikito felelem szukolve mar ide-oda…es a masik egy nyugodt ero, hatalom, ami nem akar semmit. A felelem hajtottaban acsarkodas horgad fel emiatt…mintha erezne veszni a pozicioit…
Megtortent velem amikor ezt a szukolot kivulrol lattam. EGy baratommal beszelgettem epp, amikor eloszor hirtelen nem tudtam szolni… jart az agyam szelsebesen… jeleket akartam kovacsolni, amivel jelzem fele, hogy valami nincs rendben…nem ment…csak figyeltem…es szinte minden atmenet nelkul magamon kivul talaltam magam. Ugy kb. masfel meterrel odebbrol szemleltem a testem…es benne egy felelmtol totalis panikba esett hadvezer szeru valamit… ami teljesen es abszolute suket… csak neztem… nem sajnaltam, nem ereztem semmit e=iranta..csak figyeltem… segiteni akartam ugyan neki, azt uzentem gondolatban: ne felj. EGyaltalan, semennyire sem figyelt ram. Nem hallott, nem erzett.Kaosz volt a testben.
Azutan az a gondolat jott, hogy ez a test meg fog halni…visszakell mennem. Utana leveo allapot az a kicsit bent is kint is. Nem tudtam en ezt a helyzetet kezelni. Az egyik reszem semmit nem akart, nyugodt volt es csak figyelt. Nem voltak a szokasosnak mondhato erzesei.. a masik, a testbe zart..onnan kijonni nem tudo, csak retteget. A fizikai targyak elveszitettek a jelentesuket. Tudtam, hogy az enyemek, de semmilyen erzes nem tarsult hozza… tehat a jelentesuk megszunt…ezt nem tudom pontosan leirni…Az ido ugy telt, hogy azt nem erzekeltem. Valahogy egyszerre zajlott a mut , jelen es jovo. Cserelodtek. Nem volt ertelmezheto.Tehat lattam, hogy nincs.
Azutan visszatertem.Oriasi zajokat hallottam…es kezdett visszaterni a targyak jelentes. Azt ereztem, hogy valamihez kell kotnom magam. Nehezen ment.A zajok -utobb jottem ra- a szivem dobogasa es a testnedvek zjlasa volt.
Ez 2009 decemebr 24 -en tortent.

:))
Ildiko

Elemér mondta:

Szia Balázs!

Az RSS már harmadik alkalommal is késik: régen azonnal frissült ahogy megjelent az írásod, most már a 3. bejegyzésed óta csak 3-4 nappal később frissült.
Pedig legfrisebb firefox-om van és az rss-re is újra feliratkoztam. Kérlek, nézd meg mi lehet a hiba oka, így volt már h. emiatt lemaradtam.
Köszönöm
Elemér

Győrffi Enikő mondta:

Balázs!

Köszönöm minden sorod!!!!!!!! Betalált, ahogy rendszerint szokott!
Nálam a teljes szétesés érzése vasárnap óta tart…
Bevallom, már várom a végét, de egyenlőre kivárok, mert tudom, ezt is meg kell élnem.

A nap süssön mindenkire!

Ilona mondta:

Kedves Balázs!!!!
Nagyon segitenek az irásaid,hétvégén átéltem az elengedést,elfogadást teljesen nyugodtan tettem a dolgom de nem
harcoltam azért,hogy mit nem tudok megoldani.Örömet szereztem gyerekeimnek ,szeretettel velük voltam.
Tudom és bizom benne ,hogy irásaid a jövőben is segitségemre lesznek.
Hálás szivvel mindenjót kivánok mindenkinek!!!!

Márti mondta:

Kedves Balázs!
Köszönöm az írásaidat, hálás vagyok értük, mert sok mindenben megerősítenek. Nekem az alábbi ima nagyon sok erőt ad.
-“Uram adj erőt, hogy elfogadjam azt amin nem tudok változtatni. Bátorságot, hogy változtassak amin tudok, és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget.”
Minden kedves olvasónak és hozzászólónak legyenek bőségben és szeretetben áldott napjai.
Szeretettel: Márti

Sunrise mondta:

Nyáron a Balcsin, kifeküdtem a vízre, kezem lábam szanaszét, szemem a végtelen kék égen… és hagytam magam sodródni, eleinte a tüdőm tiltakozott, megjelentek a félelmek, aztán egyre inkább ment a görcsösség elengedése, és önmagam átadása a víznek és az áramlásoknak.
Aztán megmutattam a kisfiamnak is. Azt a vigyort. :-)
Hát, most ezt élem lelki szinten, néha görcsökkel, néha önátadással. És mind a kettő előre visz! :-)
A fájdalom igenis kell, különben képes lennék másfelé nézni, terelni magamat. A fájdalom szembesít, esélyt ad a tisztításra. Persze amikor benne vagyok, nem ilyen egyszerű… :-)
Néha olyan sablonosnak érzem magam, pedig bent hihetetlen erőkoncentrációt érzek egyre jobban… és csak várok, hogy mi jön még, mert van még hova menni – megtapasztalni a MINDENT.
Szal köszönöm ezt az írást, IS! Meg mindent!
Az ÉLETet! És várom 14-ét, ide nekem az oroszlánt is! :-)
Max. beledöglök megint egy kicsit. :-)))

ui: találkoztam mostanában egy fantasztikus könyvvel, aki közel érzi magához a Tolle-féle vonalat, ajánlom a figyelmébe sok szeretettel: Mary O’Malley: Kényszeres cselekedeteink üzenete.

Zsuzsi mondta:

2 nappal korábban is küldhetted volna ezt az üzenetet :((((
Vasárnap este teljesen szétestem…és így szétromboltam egy számomra nagyon fontos kapcsolatot. Úgy éreztem, hogy nem bírom tovább a bizonytalanságot…valami olyan hibát követtem el, amit nem tudom, hogy javíthatok e valaha. De még ezen írás olvasása után is úgy gondolom, hogy ha tudtam, volna…ha felkészülhettem volna…akkor elkerülhetem…mert tudom, hogy érdemes és értékes mindkettőnknek…de a sértettség, a bántás nyomot hagy…kitudja mekkorát…

Sunrise mondta:

Zsuzsi!

Nekem egy szétrombolás után sikerült elindítani egy kapcsolatot valóban az új felé. Addig is voltak változások, de amíg nem romboltuk le a házat az alapokig, addig csak toldoztuk-foldoztuk. Persze erre csak utólag döbbentem rá.
Csak sok erőt kívánok, mert ami örök, azt újra lehet építeni. Sőt, asszem igazán csak azt lehet… igaz, nem könnyű munka. Amit meg nem lehet, azt meg lehet, hogy nem is kell?
A rothadás, szétesés csak az egónak fájdalmas asszem, a lélek útján elkerülhetetlen folyamat, mint a természetben is.
Egyébként meg sztem nem lehet felkészülni semmire, mert úgyis minden akkorát üt, hogy hasson… ott, ahol kell.
Nagy ölelés neked! (sima “ismeretlen baráti”, mert kb. érzem, min mehetsz éppen most keresztül.)
Ugorj fejest önmagadba, és nem jöhetsz ki rosszul belőle! Akárhogy is lesz utána!

V.A.CS.I. mondta:

Kedves Balázs, kedves olvasok!
Oly sok mindent vártam a 2010.10.10.-i megbocsátás napjától, hogy fölösleges illúziókba kergettem megam. Mire eljött a vasárnap délután döbbenve tapasztaltam a megsemmisülés teljes fokozatát. Csak ültem némán egy kávézóban, magam elé merengve, sírni szerettem volna, de nem ment. Ehelyett írtam egy levelet olyan személynek, akinek nem kellett volna, mert a sértettségem, a nemtudomMitAkarok c. elmúlásból adódó önsajnálat lett úrrá rajtam. Igen, vasárnap totál szétestem, hétfő délutánig tartott a mély felismerés, ma reggel már tudatosan irányítottam magam, hogy illúzió volt, és tudom, hogy ami elveszett, 3 hónapnál tovább nem szabad sanyargatni magam, hiszen ő sem teszi. Vagy még is? Ki tudja, lehet ő is megszenvedte azt a napot, csak másért, más ügyből kifolyólag.
Minden esetre sajnálom, hogy nem 9-én olvastam el Balázs üzenetét, mert megkíméltem volna magam egy fölösleges levélírástól, megalázkodástól, önpusztítástól, ami 10-én úrrá lett rajtam. Így utólag is értékes információ a megértés szintjén, s köszönöm.

kata mondta:

Sunrise!
Köszi, hogy írtál, mert akkor ezt azt jelenti, hogy nem én kezdek megőrülni, ha más is így érez. (volt ennek a mondatnak értelme?:) )
Erőm van, azt érzem, hogy végre meginduljak, ne csak “okoskodjak” magamon.
Egyre inkább érzem az erőm, és fúha, nagyon sok van és nagyon kúl!:) Csak még furcsa, mert talán sosem éreztem ennyire erősnek magam. Még vannak bennem ilyen kételyek, hogy nem sok-e ez. De gondolom, csak a szokásos ismeretlentől való félelem. Plusz szét kell tudnom választani az erőt a keménységtől. Nekem még összefolynak a határok, mert a keménység ismerős az erő birtoklása meg még nem.:))
De majdcsak belejövök, mint a kiskutya az ugatásba.:)

Gigi mondta:

Kedves Balázs! Úgy érzem egy Osho idézet talál nagyon az irásodhoz, amely mint mindig nagyszerűűűű:
“A bárányfelhő sodródik, amerre a szél viszi. Nem ellenkezik, nem harcol, nem birtokol, és mégis – mindenek fölött van. A bárányfelhő úszik a végtelen térben, szabadon. Nincs jövője, nincs akarata. Ez történik, itt és most. Minden pillanat örökkévaló. ” Igy gondoltad?:))))
Nagy nagy ölelés
Gigi

Sunrise mondta:

Kata!
Olyan fura ez, a régi minták még itt vannak, de egyszerre jelen van az új is. Egy darabig azt hittem, választanom kell.
Most egyre inkább azt érzem, hogy nem választanom kell, hanem megköszönni, hogy itt vannak bennem, velem, és segítettek felismerni önmagam. Egység, a fizikai és szellemi lét egysége, az ego elfogadása, és nem legyőzése. Egyesíteni önmagam.
És nekem is összefolynak a határok, és hol egyben vagyok, hol nagyon nem, de ami ébredezik, az vmi határtalan…
Előre Luke Skywalker-ek! :-)

Kiss Balázs Kunó mondta:

Kedves Elemér!

A hiba a Te készülékedben lesz, nálam aznap, órákon belül megjelenik az RSS olvasóban a cikk.
Google Reader-t használok.

Balázs

Krisán Edina Kamilla mondta:

Kedves Balázs!

Mintha nyitott könyv lenne az életem…
A nehézségek megjelentek, nagyon nehéz elengednem és elfogadnom őket, de próbálkozom. Kíváncsian várom a folytatást. Csak lenni állapot…

Üdv.:
Edina

Sunrise mondta:

Visszaolvasva magam, kb.az ego határtalansága az, ami kiolvasható az utolsó bejegyzésemből. :-)
Szal nincs nálam a bölcsek köve, és nem vagyok megvilágosodott. De hiszem, hogy jó úton járok, és most próbálok CÉL nélkül járni, csak magáért a járás szépségéért.
Fantasztikus korban élünk, sok-sok lehetőség vár ránk, úgy kitágult minden…
És ezt még akkor is úgy gondolom, ha pl. itt a vörösiszap katasztrófa… szal nem dugom homokba a fejem.
Tudom, hogy van még mit tanulnom, és sok-sok mindent fogok még megismerni, és kerül bennem a helyére. Olyan ez, mintha egy kis fióka lennénk, és próbálgatnám a szárnyaim, hogy mire is jók azok.
Mikor még nem vagy felnőtt sasmadár, de megérzed, hogy ez is benned szunnyad…
Vagy nem, de az biztos. :-)

Fekete Judit mondta:

Kedves mindenki!!!

Félelmetes, ami vasárnap óta zajlik

üdv
Judit

Gigi mondta:

Sunrise, édes vagy, nevetősek az irásaid, gondolataid. Ne feledd, mindenki pont ott van a fejlődésben ahol lennie kell és annyit sziv magába amennyit megbir :) Nem vagyunk egyformák igy minden út egyéni és mégis egy irányba tart :)

Ancsa mondta:

Kedves Balázs,
Sokszor ? úgymond – életmentőek az írásaid :)
Köszönöm.
Ami adott az adott, de nem mindegy hogy hogyan éli meg az ember a dolgokat.Tudja-e hová tenni.
Könnyebb elfogadni a ?nehéz időket? úgy, ha értem miről van szó :)
Ancsa

Ancsa mondta:

Kedves Judit,

Igen, tényleg az.
Számomra nagy segítség látni, hogy nem vagyok egyedül, ez által könnyebben elfogadom az adott helyzetet. Mert ha nehézségek jönnek az utamon, akkor magamat hibáztatom azért, mert nem tudom megoldani az adott helyzetet, amiért uralkodik felettem, amiért olyan nehezen viselem, letarol, kiveszi belőlem az erőt.
Azt látom másnak is nehéz. Ez segít elfogadni, ezzel megtenni az első lépést.

Jó, hogy van ez a hely, ahol megoszhatjuk egymással a belső történéseinket. Kösz hogy megosztjátok… :)

Ancsa

nagysas mondta:

Érdekes írás, bár a Vonzás törvénye szerint, ha számítassz a szétesésre és gondolataidat és érzéseidet erre hangolod, csak még több szétesést vonzol be életedbe. Úgy gondolom, ezért csínján kell bánni ezekkel az égi jelekkel. A szabad akarat, a gondolat ereje enyhítheti, csökkentheti, illetve adott esetben növelheti is ezeket a hatásokat az ember életében. A Pigmalion effektus valami ilyesmit takar. Szóval csak azt mondom, köszönjük, hasznos, de mindenki maga dönti el, mit és milyen mélyen enged a gondolataiba, érzéseibe épülni.

Az elengedés és elfogadással teljesen egyetértek, de vegyük mellé a tudatos teremtés és a megengedés művészetét is. Ezekkel egyensúlyozhatóak a világvége hatások. :)

Philippa mondta:

Hát, Balázs, csalódtam….Nem baj. További jó utat!

Claire mondta:

Kedves Philippa!

Volt valamiféle elvárásod, hogy csalódtál?

Kérlek, oszd meg velünk!

SzaZsu mondta:

Szia Balázs!

A szétesés nekem is megvolt, mondhatnám, de azt tapasztalom, hogy ez inkább olyan, mint a tojáshéj, aminek végre el kellett törnie, le kellet rólam robbantani, hogy végre az a kis szárnyas jószág kibújhasson.
Én ezt inkább újjászületésnek és minden régi és eddigi elmebéli kreálmányom elengedésének éltem meg. Nehéz volt, de megérte, újraszültem önmagam.

Üdv

Zsu

Főnix3 mondta:

Kedves Balázs!

Valóban életmentőek az írásaid. Köszönjük szépen.
Egy jó ideje már agonizálnak a dolgok. De most ez a “szétesés” szó szerint igaz.
Amiket hosszú évek óta nem tudtam lezárni, most megtettem. Nagyon fájdalmas. Szinte már elviselhetetlen.
Azt hiszem elértem a “null pontot”.

Most elrugaszkodtam valahonnan és ugrok, de nem látom,hogy hol fogok földet érni. Nincs A terv, nincs B terv, semmi nincs, nagyon-nagyon nehéz, de valahogy mégis úgy érzem, hogy jó lesz.

Andi mondta:

Szia Balázs!

Kezdetek óta olvasom az írásaid, melyek mindig erőt, és tudatosságot adtak, és adnak ahhoz, hogy “tovább” vigyem , “fejlesszem”, és megértsem magam, és a dolgokat, melyek körülvesznek, irányítanak, akaratlanul is. Sokszor fordult elő, hogy az írásaid “gyújtottak fényt” a megmagyarázhatatlan dolgokra, melyek velem, vagy a környezetemben megtörténtek. Köszönöm Neked!
A 14-ei “szétesés”, amiről írtál, megint telibe talált. Ma sorsfordító nap előtt állok, egy olyan dologban,mely nagyon sok kínt, és szenvedést hozott már az életembe.Tegnap még úgy éreztem, ez a nap talán jobb lenne nem is jönne el. Forrtak bennem az indulatok, a tehetetlen düh, mondhatom sznvedtem nagyon. Ma reggel viszont fordult a kocka.Úgy ébredtem, mintha agymosáson mentem volna keresztül…”lecsendesedtem”..és nem értettem mitől higgadtam le így. Másképp látom a dolgokat, másképp érzek velük kapcsolatosan is. Aminek meg kell történnie, történjen, aminek vége kell legyen, el kell engedni. Nem duzzogással, daccal, hanem a felnőttek méltóságával, és bátorságával.Korán akartam elindulni ma reggel, de valami “idehúzott”, és megnyitottam a “csomagod”, amely már megint (mint mindig :)) jókor jött, és segített jobban megérteni a mai történéseket, és azok miértjét. Köszönöm mégegyszer, remélem még nagyon sokáig bontogathatom a csomagjaid, melyekhez erőt, egészséget, és kitartást kívánok Neked! :)
Üdvözlettel: Andi

Pipacs mondta:

Sziasztok!
Szia kedves Balázs!

Érdekes téma ez a nem-cselekvés. Való igaz, az a legfelemelőbb érzés, mikor csak úgy ráveti magát az ember az élet áramlatára, és hagyja, hadd menjen arra, amerre mennie kell.
Viszont kérdezném, hogy a nem-cselekvésnek nincsenek “buktatói”???
Nem lehet, hogy a sors egy akadályt gördít elénk, amit meg kellene oldanunk, e helyett inkább kikerüljük? Nem akarom a nem-cselekvést a megfutamodással összekeverni, de néhány esetben ezt a két fogalmat nem tudom szétválasztani, nekem egy és ugyanannak gondolom (néhány esetben – nem állandóan).
Honnan tudja az ember, hogy igen, ezt valóban el kell kerülnöm, ez tényleg nem nekem szánta a sors, nem az én utam, és honnan tudjuk azt, hogy ez csak egy “próba”, egy “vizsga”, hogy el tudjuk-e érni a céljainkat?
Vagy ami az égben is nekünk rendeltetett, és valóban a saját utunkat járjuk, akkor ott akadályoknak helye sincs???

Fura dilemma ez az egész élet. Választások tömkelege.

Pipacs mondta:

A szív vágyát felülírhatja a “sors”???
Szeretnék egy konkrétabb példát írni erre a nem-cselekvés – megfutamodással kapcsolatban, talán így meg tudjátok világosítani elmém ezen sötét részét :)
Ha például van egy ember, akit szeretünk, szeretnénk vele lenni, de akadályba ütközünk (teljesen mindegy, milyen jellegű, akadály, az akadály), valami meggátolja, hogy beteljesedjen egy kapcsolat … le kell-e győzni azt az akadályt (akadályokat), próbálkozni kell, vagy széttárt kezekkel azt kell mondani, hogy ez nem megy, ez nem fog menni, a sors közbeszólt … a szív széttörik, így is, úgy is, nemde?

Momo mondta:

Szia Balázs! Meglepve olvastam ezt a legutóbbi szétesős írásodat. Néhány éve homokba dugott fejjel élek… Egy ideje érzem ezt a szétesést, de sikeresen elfolytok mindent ami belülről jön. Csak egy kérdésem lenne: mi van akkor ha ez a külső tényező leépíthetetlen (anyós) és szó szerint megkeserít mindent, amiről szépen megtanultam hallgatni. Tényleg most csúcsosodott ki minden és minő érdekes ma van a születésnapom is. Sok mindenről nagyon gondolkodom, érzem, hogy lépni kellene, de olyan bambán ül az életem és az akaratom is.

Nikoletta mondta:

Sziasztok!

Vasárnap óta valamit nem akarok befogadni,(hánytam), mostmár ‘csak’ hányingerem van,azt hiszem kedz letisztulni a dolog, vérzik az orrom.A páromnak hasmenése van, tudom Ő elended és neki is vérzik az orra.
Gyermekem hányt és ment a hasa.Szóval átalakulunk.
Engem igy kényszetitettek az Égiek arra hogy most pihenjek és szó szerint ne csináljak semmit csak aludjak..

Viszont jött az álom most reggelre:
Az ujjunk végéből óriási pulzáló lökettel megjött az aranyfény, mutatató és középső ujjunkat keresztezve kell összeérinteni a másik kezével, összekapcsolódni és kezünk alatt hatalmas arany fény..
.Hogy miért és hogyan nem tudom, lehet hogy balgaság, lehet hogy csak álom volt.
Szép napot mindenkinek!

Győrffi Enikő mondta:

Pipacsnak!!!

Én ugyan ilyen helyzetben vagyok szeptember eleje óta.
Megjött a nagybetűs szerelem, de mégsem lehetek vele rendezetlen dolgai miatt (szóval várnom kell rá).
Azóta annyit javult a helyzet, hogy együtt tudunk lenni egy héten párszor 1-2 órát… közeledünk egymás felé, mert eldöntöttük, hogy együtt akarunk lenni.
Viszont amikor vele vagyok, minden megáll.
Az idő, a tér eltűnik, és mi ketten csak úgy létezünk, együtt, összekapcsolódva, határtalanul egymásba fonódva.
A szíved megsúgja mi a helyes, csak figyelj rá erőteljesen. Befelé.
Én kértem, és folyamatosan is kérek útmutatást.
Már többször megkaptam, hogy ő az, valóban ő, aki szánva van nekem, de még nincs itt az ideje, hogy komolyabban együtt legyünk… szóval valószínű, most megy az összehangolás, és mindkettőnk életében a zárás, stb…
Az elején én is próbának hittem, pedig minden oldalról átpörgettem az egészet, az elejétől a végéig, de mindig ugyan oda lyukadtam ki: küzdeni, kitartani, és nem feladni.
Ha teljes szívedből szereted, úgysem fogsz/tudsz lemondani róla.
Javaslom, élj a jelenben, bízd/ajánld fel az egészet az égiekre/nek, és kérj segítséget.
Hidd el, meg fog jönni a válasz, hogy mit kell tenned, befogadnod őt lassan, lépésről lépésre vagy el kell engedned.

Üdv, Engie

Pipacs mondta:

óriási bölcsességeket olvasok az írásodban Balázs, és sok sok hozzászólásban is.
belátni ezeket könnyű. a megvalósítás, és az ezek szerint való élés … kőkemény leckék sorozata.

Kedves Nikoletta!
az elengedés – befogadás nehézségeinek testi tüneteivel tisztában vagyok. de meg tudnád mondani, hogy a megfázás nélküli, erős “orrfolyás” mire utalhat? nem tudok rájönni.
Ha érintett vagy ilyen témában, nagyon szeretném elkérni az email címedet, hogy ott tudnék kérdezni tőled.

Előre is köszönöm szépen.

Pipacs mondta:

Kedves Enikő!

(nekem is Enikő a nevem :) )
Sokat segítettem. Sokszor van szükségem arra, hogy más rávilágítson dolgokra.
Még sose jutott eszembe segítséget kérni és kérdezni a szívemtől. Eddig mindig csak úgy jöttek, csapongtak az érzéseim.
De megpróbálom … megpróbálom … véghezviszem :)

Még egyszer köszönöm Neked!
Enikő

Erika mondta:

Pipacsnak!

Először is a “SORS” egy olyan dolog, amit mi írunk. Vannak persze kikerülhetetlen, valóban sorsszerű dolgok, de azoknak is mind megvan az értelme, még akkor is, ha az adott pillanatban ez nem érzékelhető. Ha szeretitek egymást, és együtt akartok lenni, és teljes szíveddel akarod ezt a kapcsolatot, akkor az “akadály”-ok szerintem csak próbák, amik megerősítenek, és egy olyan alapot hoznak létre, hogy később, amikor a szinkronicitás megengedi, és valóban együtt lehettek, akkor már TUDNI fogjátok, hogy semmi olyan dolog nem történhet, amit ne tudnátok megoldani, hiszen, eddig is voltak akadályok, és mégis ott vagytok, együtt.

Itt azt kell egfyedül figyelembe venni, hogy amit szeretnél, az vajon igazi, vagy illúzió. Ha bebizonyosodot, hogy valós dolog, tényleg Ő az, akkor ne áruld el a szívedet. Tényleg a SZÍV az, ami a választ tudja. Ne agyalj, hanem ÉREZZ, és ott lesz a válasz.

Gigi mondta:

Kedves Piapacs
Bár nem Tőlem kérdeztél van pár ötletem amit megosztanék. Az orrfolyás az szintén tisztulás, ezáltal kiadsz valamit magadból amit kommunikáció útján nem adtál ki. Vagyis a lerakódás ürül ki a szervezetből. A lerakódás elsősorban lelki, ezt hozza le a szervezet fizikai szintre.
Ha gondolod,hogy segithewtek nyugodtan kérd el az emilem Balázstól

A mondta:

Orrfolyás nem komoly. Ősszel meg tavasszal ez időszakosan teljesen természetes folyamat, függetlenül attól, hogy lelkileg így vagy úgy lenne bárki is.

Mónika mondta:

“Tegnap még úgy éreztem, ez a nap talán jobb lenne nem is jönne el. Forrtak bennem az indulatok, a tehetetlen düh, mondhatom sznvedtem nagyon. Ma reggel viszont fordult a kocka.Úgy ébredtem, mintha agymosáson mentem volna keresztül??lecsendesedtem?..és nem értettem mitől higgadtam le így. Másképp látom a dolgokat, másképp érzek velük kapcsolatosan is. Aminek meg kell történnie, történjen, aminek vége kell legyen, el kell engedni.”

Nálam DETTO!

Nikoletta mondta:

Kedves Gigi!

Köszönöm hogy helyettem tökéletesen megfogalmaztad a gondolatomat :) .

Kedves Pipacs!
Köszönöm a bizalmadat, Gigi tökéletes választ adott rá.

Szép estét kivánok!

Gigi mondta:

Bocs Nikoletta,nem akartam beleszólni :)

Pipacs mondta:

Köszönöm mindkettőtök válaszát és mindenki segítségét.
Nem szerettem volna elterelni a témát, de köszönöm, hogy reagáltatok.
Akadály mentes szép napokat kívánok mindannyiótoknak :)

Nikoletta mondta:

Kedves Gigi!

Örülök hogy beleszóltál :-D .

Erika mondta:

Kedves Balázs!

Csak most olvasom a szétesésről az írásodat és döbbenetes, hogy velem is pont ez történik egy hete. Egy évek óta húzódó kapcsolatomat zártam le 10-én, köszönöm!!!

Üdv.

Erika

Ilona mondta:

nagyon köszönöm, csak ismételni tudok, ÉLETMENTŐ

szétesés zuhanás lebegés hit

viktor mondta:

A 10-10-et előre olvastam. Én meg bátor voltam, és nem akartam agyalni a dolgokon. Amit kaptam utána, az nem volt semmi, szembe jött az élet 10 másodpercben…

Ezt a postot utólag olvastam. teljesen igaz az életemre nekem is. Január óta nem értettem valamit igazán, s múlt csütörtökön világossá vált. Ha nem tudok egy helyzetet figyelmen kívül hagyni, akkor át kell adnom magam, nincs mese.

Tamas mondta:

Ez az egesz egy nagy baromsag

Az oldal használatához kérlek fogadd el a cookie-kat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Bezár