Írások

A jelenlétről

2014. feb. 19
Hogyan lehet egyszerre a jelenben élni és közben haladni valamilyen célok felé?

Kérdés: ?Hogyan lehet egyszerre a jelenben élni és közben haladni valamilyen célok felé??

Válasz: ?Az elme az az eszköz, amivel az életedet szinte 100%-ban értelmezed. Az elme egy zárt térben tud mozogni, megismert valóságelemekből táplálkozik, és ezzel segíti az utazásodat itt a Földön. ?Általa? tudod, hogy a piros lámpánál meg kell állnod, és tudod, hogy minek milyen következménye van. Ám maga a Teljesség az ennél jóval több, éppen ezért nem lehet elmével meghatározni.

images (15)S amikor ezt a kérdést felteszed, hogy miképpen lehet a Jelenben lenni, és közben célokat elérni, akkor ezt a kérdésedet az elme határozza meg. Az elmének szüksége van célokra, hiszen pontosan ezért lett alkotva: adsz neki egy célt, és a rendelkezésedre álló eszközökkel a lehető legoptimálisabb megoldást keresi meg számodra. Az elme éppen ezért a jelenben levést félreérti, egy felesleges és haszontalan valaminek tartja.

Így lehet félreérteni azt, hogy a Jelenben levés közben nem lehet cselekedni vagy valamilyen úgynevezett célokért küzdeni. A Jelenben élni nem azt jelenti, hogy lebegsz egy mozdulatlan semmiben céltalanul, és várod, hogy a sült galamb a szádba repüljön. A Jelen maga aktív figyelem, amikor bármilyen eseményhez, érzéshez és gondolathoz NEM TÁRSÍTASZ HOZZÁ SEMMIT. A jelen tisztaságában minden gondolat és érzés megtörténik: épp csak nem alakul át a tudattalan vagy az elme kondíciója által.

letöltés (13)Éppen ezért, aki célokat tűz ki az életében ? még ha azok nagyon spirituálisak is ? nagy valószínűséggel az elme rabja marad. Ugyanis a célokért tenni is kell valamit, illetve folyamatosan ÉRTÉKELNI kell, hogy ez most a cél, vagy még nem a cél. S maga az értékelés ? hogyha azzal például rossz, kellemetlen érzés párosul ? örök elégedetlenséget szül. Mert ahogyan egyre halad az útkereső a tudások, hitrendszerek és vallások útvesztőjében, mindig talál maga számára olyan kikötést és célt, aminek nem felel meg.

Ugyanakkor ez természetesen előre viszi az embert! Éppen ezért fontosak a célok? :) az egyetlen lényegi különbség pusztán az, hogy közben totálisan 100%-ban teljesnek érzi magát az úton járó, vagy folyamatosan félelemben és elégedetlenségben él?

images (14)S a Kedves Olvasó könnyen meg tudja ezt a kérdést vizsgálni, s nagy valószínűséggel az lesz a válasz, hogy elégedetlenségben él. Hiszen, nincs meg a tökéletes és áhított párkapcsolat, nincs meg a kellő pénzmennyiség, vagy lehetne egy kicsit karcsúbb, netán ehetne egészségesebben, vagy felhagyhatna valamilyen káros szenvedéllyel? Vagy elérhetné már az áhított szellemi-lelki állapotot, vagy feloldhatná már a szülőkkel kapcsolatos lelki aspektusokat, vagy találhatna jobb munkahelyet, vagy élhetne szebb helyen, vagy a szomszédjai lehetnének kedvesebbek, vagy az időjárás is lehetne jobb, a világon lehetne kevesebb éhező, lehetne jobb a politikai és gazdasági helyzet? és így tovább a végtelenségig.

Nos, pontosan ezért nem tud az elme a Jelenben létezni, mert az elme a folyamatos problémák és feladatok között érzi jól magát ? ami egy áldás, hiszen ez hajtja előre az emberiséget, a feltalálókat, a változtatókat. Ez alakítja át folyamatosan a történelmet? de közben, folyamatosan ott van az állandó szenvedés ? mert semmi sem jó úgy, ahogy van.

Az elme nem tudja az elképzelni, hogy MINDEN ÚGY VAN RENDBEN, AHOGYAN VAN. Ez számára ? a fentiekből látszik ? egy hazugság és feloldhatatlan ellentét. De valójában, a Teljesség szempontjából, a Jelenlét szempontjából ez az egyedüli létforma. Aki ezt megtalálja ? azaz át is éli, nem csak mondja, hogy ?minden tökéletes úgy ahogy van a jelen pillanatban? ? az él a Jelenben. Számára a célok lehetőségek. Sőt, a korábban felsorolt ?negatív? elégedetlenséget szülő tények is lehetőségek, ami MEGADJA azt a potenciált, hogy a dolgok változzanak. De erre szükség van, különben a világegyetem a változatlanságba pusztulna bele.

letöltés (14)S a Jelenlétben annyi a különbség, hogy nem érzel elégedetlenséget, nem érzel boldogtalanságot, nem érzel késztetést hogy ezt vagy azt megtedd: egyszerűen megteszed és kész. Elvárás és félelem nélkül. Illetve, ki kell egészítenem: TELJESEN megengeded magadnak, hogy érezz akár félelmet és elvárást! De ettől nem érzed magad kevésbé teljesnek, és ez nem akadályoz meg abban, hogy létezz, és hogy a DOLGOK VÁLTOZZANAK.

A Jelenlétben tulajdonképpen teljesen megengeded azt, hogy dolgok azok legyenek, amik. Azaz a pénztelenség legyen pénztelenség ? és hadd legyen. Mert ez a potenciál arra, hogy megtapasztalj egy más állapotot is. De amíg te NEM AKAROD megengedni a pénztelenséget ? addig annak rabja leszel.

Erről persze lehet sokat beszélni és sokat írni, mint ahogyan már megtették mások is a jelenkorban vagy a történelem folyamán. Nincs rá recept egyébként, hogyan kell megtalálni a Jelenlétet. El lehet kezdeni keresni ? az már maga igen csodálatos ? de mint ahogyan nem tudsz akarattal felnőtt lenni akkor, amikor gyerek vagy, nem tudsz akarattal a Jelenlétben sem lenni. Csak egyszerűen MEGENGEDNI, hogy megtörténjen veled, és kész.

Ez a megengedés szokott nehezen menni, mert másra vagy kondicionálva. Tanácsolni csak azt tudom, hogy hagyj fel mindennek az akarásával, hagyj fel azzal, hogy nem vagy elégedett magaddal? még akkor is, ha tudod, hogy ?úgy jobb lenne?.

Nem. Pont úgy van rendben MOST, ahogy van. Ha ezt megtaláltad, nem lesz szükséged többet semmire sem. S hagyj fel a felhagyással is, mindenképpen. :)

11 hozzászólás

Köveskuti Tünde mondta:

Milyen egyszerű ez.Köszönöm Balázs. Osho így mondja Az én utam a bárányfelhők útjában: Ha mindentől és mindenkitől függetlenül a jelen pillanatban boldog vagy, akkor magától jön az egészség, a szerelem, a siker, a gazdagság.

Exopolitika Magyarország mondta:

Isteni cikk újra! <3

Molnár Judit mondta:

Ez akkor még a legjobb amikor te vagy a család fenntartó ez jól megpaprikázza az életed. A főnököd meg direkt szivat mert tudja hogy szorult helyzetben vagy.Nagyon jó a jelenlét főleg ha nem tudsz adni ételt a gyermekednek. Ilyenkor vagyok hálás édesanyámnak aki megtanított az ima csodálatos és mindent elsöprő erejére ,nekem ez működik. Szeretettel ajánlom mindenkinek minden felekezettől független csak szívből jöjjön.

Teri mondta:

Hiszen te is ugyanarról beszélsz, csak te imának nevezed. De ott van benne az alázat, hogy nem AKARod minden áron, hanem rábízod magad a JELENLÉT-re. Áldott szép napot MINDENkinek!

Judit mondta:

Talán szükséges a “MINDEN RENDBEN VAN” kialakulásához, annak
a megtapasztalása, hogy “MINDEN ROSSZBAN VAN VALAMI JÓ”.
Ugy husz évvel ezelött “Perben álltam Istennel”, hogy miért
csak “nyakleveseket” tudok főzni gyerekeimnek, miért nincs nekem elég pénzem ahhoz hogy csirkecombhegyeket tudjak főzni,
miért csak csirkenyakra, van pénzem?
Akkor még nem volt meg az a tudásom, hogy milyen egészségtelen sok hust enni, azóta már vega vagyok, és hálát
adtam a jó Istennek, hogy nem tudtam a gyerekeimet csirkecombokkal etetni.
Számtalan ilyen megtapasztalás annyira megerősitette a hitemet, hogy már csak azért mondok imát: LEGYEN MEG A TE AKARATOD!
És tudom, amit Nagyapám is mondogatott mindig, csak ugye legyintgettem rá, hogy minden rosszban, van valami jó, csak
meg kell találni.

Sudár András mondta:

Mindenem meg van lelki továbbfejlődésemhez. Elmém biztat ezt, meg azt vegyek. Teremtőnk hozzásegített, hogy nincs pénzem. Ezzel teljesebb lett AZ ITT ÉS MOST érzésem.

Tömöri László mondta:

Engem az érdekel, ha a jelenlegi munkahelyem fizikailag és lelkileg nem megfelelő számomra, akkor is érdemes kitartani? Régóta keresek állást, viszont úgy érzem, a közérzetem már attól jobb lenne, ha felmondanék, és holnaptól – igaz pénztelenül – de egész nap csak állást keresnék. Nehéz ebbe a helyzetbe beleillesztenem a fent elhangzottakat. Nagyjából úgy tudnám leírni, hogy kb. nulla az életkedvem ébredéskor, majd a munka után mínusz 10, és innen tornázom vissza nullára délutánra, hogy haladjak az álláskereséssel. Látom az előnyeit is jelenlegi pozíciómnak: kimozdulok otthonról, emberek között vagyok, napi szinten használom a nyelvtudásom, és pénzt keresek. Viszont a lelkemmel egyre kevésbé tudom összeegyeztetni, és már a külvilág is visszajelezte, hogy árnyéka vagyok egykori önmagamnak, és ezzel egyetértek. Ilyenkor merre van az előre?

Moncsi mondta:

Amint elfogadod a helyzetedet, és nem harcolsz ellene, meglásd, jön a várt változás. Én is ebben a cipőben jártam, de elfogadtam a helyzetemet, és más lett a beosztásom. Már nem csinálom azt, amit nem szerettem, de kaptam más, felelősségteljesebb feladatot. Az élet “feladatokból” áll. Amint megoldottál egyet, és tanultál belőle, továbbléphetsz a következőre. Kitartás!

Ágnes mondta:

Erről szólnak Eckhart Tolle könyvei (A most hatalma)!

nemede mondta:

Tömöri L
Többször voltam ebben a helyzetben , de volt egy igazi kiégés , amikor azt mondtam , ez nem én vagyok és felmondtam.De nem tettem jól , nem volt jó húzás.Pénz nélkül maradtam és munkát kerestem ami egyébként még rosszabb , plusz hazugságban ringattam magam.Azt tudom javasolni hogy a mostani melód és életed mellett kezdj el valamit amit szerettél volna régen már.Mert ezzel azt mutatod az életnek hogy te alakítod azt és e szerint fog az energia összerendeződni , lassan de biztosan a helyzethez idomulva.De tudd hogy te irányítasz mert ez a kulcs.Kiugrani a helyzetből nem vezet sehová , de elfogadni sem javasolnám , mert ezt félre lehet értelmezni.

Vanda mondta:

Minden írása a szívem közepébe talál.