Írások

A szabadság útjában

2012. nov. 12

Tudod, nagyon-nagyon sokáig kutattam és kerestem, hogy miért tart most az emberiség ott, ahol. Miért fél az ember önmagát megismerni? Miért szenvedünk annyit? Természetesen rengeteg választ találtam, amelyek aztán újabb és újabb kérdéseket vetettek fel, mindig tudtam még mélyebbre és mélyebbre ásni. S mindig is hittem benne, hogy ott bent valahol mélyen meg fogom találni a választ.

Először azt gondoltam, hogy lesz egy mindenkire igaz, mindenkire érvényes Egyetemes Igazság, egy Végső Válasz, amit ha meglelek, akkor mindenkinek megmutathatom. A Tuti Válasz. Ám arra jutottam ? s ez először elég szörnyű felismerés volt ? hogy NINCS egyetlen válasz, nincs egyetlen igazság arra, hogy hogyan legyünk boldogok, hogyan kellene élni nekünk, embereknek. Helyette azt találtam, hogy MINDENKINEK saját magának kell ezt felfedeznie, mindenki a maga belső valóságában lakozó lényegre tud csak támaszkodni. Azaz végtelen igazság van ? ha így tetszik. S ekkor értettem meg, hogy ez a végtelen igazság valójában EGY igazság, magának a Teremtés Egységének végtelen nézőpontja. S PONT ez által a végtelen nézőpont által köszönhetjük többi embertársunknak, hogy megismerhetjük nem csak magunkat, hanem magát a teremtést is, azaz az összes többi emberen keresztül a mindenséget.

A megismerés során folyton abba a kérdésbe ütközünk, hogy mit szabad tenni és mit nem? Vannak törvények a Földön, a spiritualitásban, a vallásokban, a társadalomban, amelyeket ha nem tartunk be, akkor a társadalom kivet minket. A spirituális ember számára egyértelművé válik, hogy nem tör a másik embertársa ellen, és folyamatosan keressük azokat a törvényeket, igazságokat, amelyek segítik az életünket ebben a világban.

Tulajdonképpen folyamatos ütközésben él az ember: érzel valamit, amivel nem tudsz azonosulni, és tennél ellene. Nézd meg az életedet, vegyél elő példákat: ott van esetleg a főnököd, aki szerinted nem jól csinálja a munkáját. Ott van a szomszédod, aki mindig korlátoz téged azzal, hogy hangosan hallgatja a zenét, ám te betartod az emberi együttélés szabályait, nem képeled fel ezért ? pedig sokszor megtennéd. Ott van a párod, akit szívesen megváltoztatnál, hiszen ha EZT a dolgot, vagy AZT a dolgot másképpen csinálná, akkor sokkal boldogabbak lennétek, nem?

Folyton találkozol valamivel, ami tulajdonképpen a szabadságodat korlátozza, folyamatosan keretek között vagy, folyamatosan olyan dolgokba ?futsz?, amelyekkel meg kell küzdened. S az ember úgy érzi, hogy gátolva van a létezésben: nincs elegendő pénz, nincs elegendő szabadidő, vannak balga emberek, akik ellene törnek. Szeretnél már szabad lenni, nem?

S itt jön a titok, amit talán elsőre borzasztó nehéz lesz felismerni, de talán még nehezebb megélni ? ez szorosan kapcsolódik a mankós íráshoz: minden esemény az életedben valójában Téged támogat, a TE mankód arra, hogy felfedezd saját magad! Azért van, hogy megismerd mi a valódi, és mi nem igaz számodra, illetve hol húzódik a határvonal a dolgok között? Hol lesz a feketéből fehér? Hol vagy Te egy problémán belül? Nincs jó vagy rossz, bár a világ ezt akarja elhitetni! Pusztán arról van szó, hogy felfedezd önmagad életed térképén, és hogy Te mit választasz, hogyan éled meg a dolgokat? MILYEN lesz számodra ez az élet?

Így minden probléma és minden szépség az életben mankó. A törvény azért gátol Téged, mert még nem ismerted meg teljesen, még nem tetted teljesen a magadévá. Azért van szükséged örömforrásokra az életedben, hogy megtaláld magadban az örömöt. Minden ÉRTED van: hogy megismerd saját magadat!

Ez pedig így egy látszólag korlátokkal teli világ, ami viszont megtart téged, nem enged szétfolyni, elcsúszni, mert még nem tudsz magadtól járni. Ez az élet nagy titka, a minden mögött álló válasz: nincsen 1 válasz minden ember számára, hanem csak a saját válaszod létezik minden kérdésre, hogy TE milyen vagy?

S az utazásunk teljesen más fordulatot vett 2012. december 21-e után, ahol a fordulópont jött létre: egyre jobban tudsz már korlátok, kapaszkodók nélkül létezni. Azaz tudsz SZABADON létezni! Amikor nem azért tartasz be egy törvényt, mert az téged korlátoz, hanem mert tudod, hogy ezt nem választanád. Nem gyilkolnál, nem lopnál és csalnál. Sőt, ha milliomos lennél, akkor azzal a pénzel csupa támogató és értékes dolgot hoznál létre, nem csak saját szórakozásod és végtelen éhséged kielégítésére használnád. De ehhez meg kell ismerned saját magadat, hogy Szabad lehess!

S aki szabad, annak nincs szüksége visszajelzésre, visszaigazolásra az élettől, hogy tudja, milyen is valójában. Nem kérdezi meg folyton, hogy vajon milyen ő, mert pontosan tudja ? de nagyon sok kapaszkodó kellett ahhoz, hogy ide eljusson. Mert a világ problémái, mint tükör, mutatja meg az ember számára, hogy milyen is.

S ezért nem mer az ember belenézni a tükörbe, mert nem tetszik neki, amit ott lát. Mert ő rossz és csúnya dolgokat lát, ahelyett, hogy felismerné magában ezeket a csúfságokat, és lerakná azokat.

De csak azt tudod letenni, amiről tudod, hogy a kezedben van! :) Ha valamire azt mondod: ?Ó, ehhez nekem semmi, de semmi közöm?, akkor azt biztosan nem tudod letenni, holott a tükörből pont azt látod, hogy bizony-bizony ez a csúnya, nagy doboz ott a tiéd. El mered hinni, hogy MINDEN BENNED VAN? Hogy Te vagy a forrása mindennek? Minden szenvedésednek, sőt minden örömödnek?

Hogy MINDENT Te teremtettél magad köré? Azt a csodát, amit a szerelmed hoz el: te teremtetted! Azt a randa főnököt, aki állandóan elgáncsol téged: te teremtetted! Miért? Hogy tudd, TE IS ILYEN VAGY.

DE NEM KELL MÁR ILYENNEK LENNED! Változhatsz! Szabadon! Kötöttségek nélkül. Megértél már vajon rá, hogy lerakd a béklyóidat? Milyen vagy te valójában? Miért félsz másmilyen lenni?

S ha ezeken a kérdéseken elgondolkozol, és igazán őszinte vagy magaddal, akkor látni fogod, hogy az életedben a legtöbb dolgot azért teszed meg, mert így tanultad, mert azt hiszed, hogy így működik. S legjobban attól félsz, hogy a másik ember milyennek fog Téged gondolni. Hogy mások milyennek fognak látni, és Te nem mered megmutatni önmagad, mert egy szép képet akarsz magadról festeni a világ számára, ami minden igényt kielégít, ami mindenkinek megfelel. De hol vagy Te?

Hiszen MINDENT Te teremtettél magad köré ? az egész életedet TE nézed, senki más. Azt is Te nézed, hogy más néz Téged. Belőled fakad minden, de minden. Ez egy olyan csoda, amit ha felfedezel, akkor a világ legszabadabb embere leszel, hiszen nem kell már semmilyennek lenned, megélheted magadat.

Nem fogsz tudni senkit bántani ? ezt el mered hinni? Ez a kérdés? ez a szabadság utolsó kérdése talán. El mered-e képzelni, hogy bármilyen lehetsz kötelezettségek, korlátok és béklyók nélkül? Nem mersz ilyen lenni, tudom! Mert félsz attól, hogy bántasz másokat, hogy rosszat okozol, hogy valaminek ellene leszel, hogy valakinek fájdalmat okozol, hogy magadat meg fogod utálni, mert önző módon megéled magadat. Ugye?

Hát igen. Innen nincs tovább.

Eljutottunk a félelemig, emlékszel még az írásra? Mankók, félelem? mert félsz önmagad lenni! De honnan tudod, hogy milyen vagy valójában? Hiszen még soha nem élted meg magad? S pont ezért voltak a mankók, hogy megismerd magadat!!! De ha megismerted, akkor TUDOD, hogy milyen vagy! Akkor lehetsz önmagad!

S a harmadik, az írás elején lévő legelső esszencia: mi hajt Téged előre? Mi a Te mozgatórugód az életedben? Miért vagy itt? Miért születtél ide? Ha erre megleled a választ, akkor már nem lesz semmi az útjában, hogy végre belépj a kapun, amelyet úgy hívunk: dimenzióváltás, felemelkedés, nézőpontváltás.

De hívjuk inkább úgy: Szabadság. Azaz a teljes LÉNYEDDEL, a felsőbb éneddel való teljes összeolvadás, SZABADON.

* * *

Ha tetszett az írás, és nem szeretnél lemaradni a következőről, iratkozz fel a hírlevélre – jobb felül

38 hozzászólás

lala mondta:

Pont ezen agyalok hetek óta, hogy mi is a feladatom itt. Mi az amiért itt vagyok… De most, hogy itt a telihold szépen el is engedem ezt az agyalás-akarást!!!!!!!!!!!!!! Ez általában meg szokta hozni az eredményt! :)

Cinzina mondta:

Néha az az érzésem, hogy többedszerre írod le ugyanazt, max egy kicsit más szavakkal :) De ismétlés a tudás anyja… :)
Mostanában kezdtem a belső gyermekkel foglalkozni, és nagyon érdekes dolgok bukkannak elő a semmiből. Vagy éppen nem a semmiből, de épp arra tanít, amit eddig sosem tudtam megtenni: szeretni a “másik oldalamat” is.

Era mondta:

Balázs! Már az Átalakulás Iskolája sem volt véletlen. Még mankó volt :) de kellett. Kell. Aztán az utolsó pár írásod, amelyek láncszemekként kapcsolódnak egymáshoz…
Pont akkor adtak kérdéseket, amikor válaszolnom kellett. Megtettem. :)
21 évet engedek el épp, hogy egy új munkám legyen és ezen túl egy új életem.
Most még be vagyok …., de már érzem a SZABADSÁGOT.
Őszintén köszönöm az összes puzzle darabot, amit Tőled kellett kapnom!
Era

Lena mondta:

Köszönöm!

Mostanában elég sokat foglalkoztattak engem is ezek a miértek?, van amire már tudom a válasz, van amire most kaptam meg tőled.
Merek- e szabad lenni? Ha szembenézek önmagammal és őszinte vagyok önmagammal, a hiteles válasz: nem.?és sorakoznak a kifogások, amelyek fogynak, ha tudom ha dolgozom rajta, ha türelmes vagyok önmagammal.
Nem teljesen tudatosan, de elég régóta játszom ezt. Nekem a Tarot segít benne.
Miért vagyok itt? Mi a dolgom? – Erre régóta tudom a választ!
A választ-, ami mindenkire igaz ezen a Földön.Ez pedig nem más, mint: ?AZÉRT VAGYUNK ITT, HOGY TANULJUNK ÉS SZERETET ADJUNK!
Ha ezt az egyszerű tényt képesek vagyunk megérteni, elfogadni és e szerint létezni, máris szabadabbakká válunk.

Peter mondta:

Szia, nagyon talalo amit irtal. Megfigyeltem, hogy az egy huron pendulo, rezgo emberek, mintha ugyanazt elnek meg, nem szamit a km tavolsag, vagy a szellemi iranyzat, ez mutatja hogy egy nagy csaladot alkotunk, ahol sok testver van> Szerencsesek vagyunk, hogy megelhetjuk ezt a nagy valtozast ugy magunkban mint embertarsainkban, jo erzes latni azt, ahogyan keresik onmagukat a latszolag elveszett vilagban> Minden jot neked

Krisztina mondta:

Köszönöm, már kezd összeállni… érzem!

Andi mondta:

Szerintem minden lépésünkre szükségünk van , hogy magunkévá tegyük a saját szabadságunkat. Közben mindig van valaki, aki azt mondja, még nem érkeztél meg. Mikor olvasom az írásaidat, azt érzem, hogy az én gondolataimat fogalmazod meg, de kettőnk közül Te vagy aki élni is tudod.

Anikó mondta:

Egyszerű, és mégis milyen nehéz megélni. Pedig egyszerű, mint járni. Minden lépést úgy megtapasztalni örömmel, mint mikor a gyermek járni tanul.
Hiszen ezt tanuljuk, mankók és félelem nélkül lépegetni előre.

Köszönöm a rengeteg támogatást és segítséget!
Neked Balázs és minden hozzászólónak!

Mirk Tamásné Zsóka mondta:

Kedves Balázs!

Nekem is kezd össze állni a kép!Nagyon sokat segítettél!Sok mindent leteszek,bár még egy kicsit döcögősen de tudom hogy merre van az irány!Nehéz volt elfogadni a félelmeimet,szabad leszek tudom!
Köszönöm!

Laura mondta:

“…Hiszen MINDENT Te teremtettél magad köré ? az egész életedet TE nézed, senki más. Azt is Te nézed, hogy más néz Téged….”
Az ember egyedül saját magát tudja bántani – pont ezzel, hogy néznek, figyelnek… meg kell felelni: nem vagyok jó!!!… ez rabság. Önmagunk fenyegetése, ijesztgetése…
Ezt elengedni a SZABADSÁG.
Ezt Engedtem el tegnap. ÖNBÜNTETÉS! Tökéletesnek kell lennem! És ilyen nincs! Csak Teljesség, amiben benne van Minden, mert emberek vagyunk. Ilyenek és olyanok is…:)
Vagyok, aki vagyok!
Szép napokat és elengedést és szabadulást a saját börtönünkből.
A rab és a rab (saját magad) őre Egy és ugyanaz. Te magad! Ne mást okoljunk! És ne másokat nézzünk, ítéljünk, mert tévútra visz, el magunktól, ahol a lényeg van!!!
Sok csodát Mindenkinek!
L

Zituss mondta:

“S legjobban attól félsz, hogy a másik ember milyennek fog Téged gondolni. Hogy mások milyennek fognak látni, és Te nem mered megmutatni önmagad, mert egy szép képet akarsz magadról festeni a világ számára, ami minden igényt kielégít, ami mindenkinek megfelel. De hol vagy Te?”

Koszonom Balazs ismet a “mankot” :)

Piroska mondta:

Nagy igazságokat írsz!Rávilágítasz azokra a dolgokra amiket nem akarunk észrevenni. Rájöttem arra, hogy azzal akadályozom magam,(korlátozom a szabadságom)nehogy másokat megbántsak. Köszönöm az írásaidat,sokat gondolkodom rajta.Nagyszerű ember vagy,és örülök hogy itt vagy! Üdv.

Marianna mondta:

Köszönöm! :)

VZoo mondta:

– hát, amig élünk, addig dolgoznunk kell, hogy életben maradhassunk, az tuti.-közben keresgÉLJÜK MAGunkat.- és, ha mindenkire igaz, ami fennt le vagyon irva, akkor az élet egy érdekes kombiNATIV játék.

Anna mondta:

Először mindent belül kell megteremtenünk, felépítenünk, hogy az körülöttünk is megjelenjen. El kell engedni mindent, hogy megkaphassuk azt, amire “vágyunk”. Már vágyni sem kell, vagy valahogy nem is vágynak hívjuk.
Nehéz minden és mégis könnyű. Amikor sikerül az egot úgy a helyére rakni, hogy nem ő irányít, hanem az Önvalónk, akkor kapunk meg olyan dolgokat, amik építenek.
Öröm olvasni az írásaid Balázs, maradj olyannak, amilyen voltál, és ne engedd, hogy a ego általi “becsvágy” a hatalmába kerítsen!
Szeretettel, öleléssel:
Anna

VZoo mondta:

– félelem mindig volt, van és lesz.- ez az egyik tónusa az embernek, nem lehet kikapcsolni.- persze, lehet törekedni rá, hogy felülkerekedjen az ember rajta.- mivel az élet egyetlen törekvése a túlélés, fennmaradás, az ember is, mint az élet egy formája, erre törexik.- és,ami ezt fenyegeti, félelmet vált ki.

VZoo mondta:

Van olyan “mankó”, ami örökre megmarad.- mert ez a “mankó” az élet működési mechanizmusa,és mindenkire vonatkozik, mindenkinél áll.- más: amig élsz, enned kell, tehát dolgoznod kell.- és a munka is lehet mankó, ha tetszik, ha nem.- nem szállhatsz ki az élet játékából, ha életben akarsz maradni.- igen, van olyan tudás, ami bennünk van, csak öntudatlanul, és ezt tudatositani kell.- végül is, ha úgy vesszük, mindig van mankó(“”), mert az élet törvényszerűségeken alapul, amit betartunk, akár tetszik, akár nem.- ez MAGa az ÉLET.- és , persze, Te is.

Ritus mondta:

Köszönöm! Éppen jókor. mint mindig <3

Andrea mondta:

Azon gondolkodtam, hogy elolvastam az írásod, hogy honnan tudhatod, hogy ez igy történik folyamatában bennem…?
Köszönöm :))

Füle Zsolt mondta:

Isten sohasem fog lekászálódni a felhők közül, hogy azt mondja:
“Most megengedem, hogy sikeres legyél!”
Erre magadnak kell engedélyt adnod!
Ne feledjétek!
Zsolt

Thotmesz mondta:

Köszönöm! Megfogalmaztál olyan igazságokat, amit régóta tudok már, de nem mertem megfogalmazni magam számára. Így most jobb…Tényleg!

Horváth Gyongyi mondta:

…Balázs, “mint aranyalma ezüst tányéron, olyan a helyén mondott IGE” Számomra ezt adod és élvezetes részesülni abból, amilyen harmóniában müködsz együtt az UNIVERZUM-al :-) KÖSZÖNÖM!

Mareszka mondta:

Halasan koszonom az irasaidat Balazs! sokat jelentenek nekem, igen egyfajta mankok ezek is, de tudom hogy kozeledik az ido amikor fogok tudni bizni annyira a bennem levo Bolcs Kiralynoben, hogy elengedjem a fuggosegeimet, es eljek ahogy Weores Sandor irja a Teljesseg fele cimu verseben :)felismerve hogy minden amit kivul keresek, amit birtokolni akarok az bennem van!
Amikrol irsz az az uj ember kepe, hiszem hogy egyszer mindannyian felnovunk nagyszeru Onmagunkhoz…DE MAR MA ELKEZDHETEM EZT :)

Lenthár Márta mondta:

Több helyen találkoztam már azzal a gondolattal, hogy ami velünk történik, az értünk történik. Tömören talán azt lehetne mondani, hogy testi-lelki-szellemi fejlődésünkért. S itt jön be a szabadság témája. Abban vagyunk szabadok, hogy rájöjjünk: miért történt értünk az adott esemény. Mi a szerepe az életünkben? Valószínűleg több válasz is eszünkbe jut keresgélés közben, de nem hajt a tatár, egyszer csak – befelé figyelve – ráérzünk a valódi válaszra.

Kiss Kata mondta:

Szerintem a helyzet az, hogy az univerzum egyetlen kulcsot ad a kezünkbe és az csak a saját ajtónkat nyitja, ami önmagunkba vezet.
Ahelyett, hogy ki mernénk nyitni ezt az ajtót 1000 másik helyre próbáljuk bedugdosni a kulcsot. :D
Ha mind kinyitnánk a saját ajtónkat, nem kéne betörnünk se egymáshoz. :)

Liliom mondta:

És a végső szabadság nem az, hogy lemondunk az ún. Én-ről? Az Ego-ról???

Kiss Kata mondta:

Izgalmasabb úgy játszani, hogy az ego mondjon le rólunk. :D

Andi mondta:

Ez nagyon jóóóó Kata! Vicces és eredeti. Legfőképpen igaz! Üdvözöllek.

Anita mondta:

Szóval,
ki is azaz én aki teremt bántásból,
fájdalomból- megbocsátást,ragaszkodásból-elengedést,félelemből-szeretetet, betegségből-egészséget,korlátozásból, mankósságból-szabadságot, ególényből-Istenlényt, megsötétedésből-megvilágosodást: mert most tükör által homályosan látunk.Akkor pedig színről-színre-vajon mit érthetett ez alatt Pál?Valami ilyet is ír még: De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
Gondolkozás,sejtés valamiről,amit tapasztalok és általában szavakkal nem kifejezhető,legfeljebb költői képekkel.Az Extázis tapasztalása legyen az bármitől, elfeledteti,(vagy más tudati szinten van sicc) az egót, az Istent, a félelmet, a szeretetet. De mi is az az extázis?
Köszönettel:)A

ksmmimi mondta:

Megtévesztő a cím…

?A szabadság útjában? címet látva azt hittem, csak arról ír valaki, hogy MILYEN ?ABSZOLÚT? AKADÁLYOK ÁLLNAK ?a szabadság? útjában.
De belepillantva a cikkbe, azt látom, valaki arról írt: hogyan járhatunk ?a szabadság útján?, tehát, hogyan közelíthetjük meg, legyűrve a bennünk lévő akadályokat.

Kár lenne, ha ma már nem lennének annyira igényes MAGYARTANÁROK, amilyenek engem még neveltek az iskolában, akik arra tanítottak, hogy ÉRTELEMSZERŰEN és PONTOSAN, de ne a média szövegpaneleit ész nélkül másolva BESZÉLJÜNK ÉS ÍRJUNK a saját anyanyelvünkön!

(Milyen magyar gyerekek vagytok, ha még magyarul sem tudtok szépen és helyesen írni?! ? korholta osztályát nyolcadikban Sávoly Miklós magyartanárunk.)

A magyar nyelv helytelen használata, vagy pl. az írásjelek hiánya számos komoly félreértés alapja is lehet, – ezt lépten-nyomon bárki megtapasztalhatja!

(Mindenki ismeri azt a tanácsot, amelyet II. Endre királyunk feleségével, Gertrudisz királynéval kapcsolatban írtak, és erre példaként terjesztenek:
?A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyez én nem ellenzem.?
A gondolat-elválasztó vesszők nélkül ez kétféleképpen is értelmezhető, mégpedig egymással éppen ellentétesen:
?A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz; ha mindenki beleegyez, én nem, ellenzem.?
?A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz; ha mindenki beleegyez, én nem ellenzem.?)

Látható, hogy a kétértelműség olykor szándékosan megtévesztő is lehet? (Vagy a kíváncsiság felkeltése, vagy akár önvédelem céljából?)
Gondolkodjunk, ne csak íráskor, hanem olvasáskor is: vajon mi lehet az írás célja – valójában.

(A szabadság útjában c. írásból ne önzést tanuljunk, a saját énünk mindenek-felettinek tekintését, hanem az önnevelést, amire mindenkinek szüksége van, hogy a társadalom teljes értékű, hasznos tagja lehessen, és ?szabadon választva? a célját: tudjon másokért, a közösségért élni.)

Üdv

Liliom mondta:

Köszönöm ksmmimi!
Én is úgy érzem, hogy a végső célunk levetközni az egonkat, ami változó és esendő (és végül úgyis meghal-ha akarjuk, ha nem, csak ha nem tudjuk ezt meglépni, akkor nehezebb meghalni)… Ha még életünkben el tudjuk veszíteni az egot, akkor leszünk igazán szabadok…

SzAnna mondta:

Kedves ksmmimi! A gondolatmenetedbe egy kis “hiba” csúszott! Szerintem Balázs írásában ez is benne van: “(…) Amikor nem azért tartasz be egy törvényt, mert az téged korlátoz, hanem mert tudod, hogy ezt nem választanád. Nem gyilkolnál, nem lopnál és csalnál. Sőt, ha milliomos lennél, akkor azzal a pénzel csupa támogató és értékes dolgot hoznál létre, nem csak saját szórakozásod és végtelen éhséged kielégítésére használnád. De ehhez meg kell ismerned saját magadat, hogy Szabad lehess!” Amikor már a TÖRVÉNY Te magad vagy, de nem Te szabod a TÖRVÉNYT!
Szeretettel írtam Neked. :-)

Godo Ernöné mondta:

Most csak agyalok,azon,hogy ha mindent én vetitek ki magamból
Akkor most miért nem találom a visszavezetö utat?
Azért,hogy változtassak rajta,hogy végre szabad legyek.
Valami nem stimmel!!!

Most pont ugy érzem magam,mint aki nem emlékszik rá ,hogy
Ö kicsoda?
Üdv.Erzsi

Csillag63 mondta:

Minden körbeér. Húsz évvel ezelőtt kezdtem a mások által elémtárt tükrökben meglátni próbálni magam előttem is rejtett nemszeretem tulajdonságait.Most úgy érzem, megint ez kerül középpontba…működik még, Kedves Mindenki? Mit gondoltok? Kíméletlen dolog, és soha nincs vége…a végén már nem marad semmi…semmi felzaklató. Semmi meglepő…ismered magad.Vagy talán megértően megbocsátasz. Vagy már nem lesz fontos. Valahogy így. Nekem tetszik ez a folyamat, de az öregedés a vége, a bölcsesség növekedése, és ez annyira nem divat manapság.
Nem szépen öregszünk.

Csillag63 mondta:

…”magam előtt is rejtett…” így helyes:-))

Ibolya mondta:

Kedves Balázs!
néhány napig nem olvastam el ezt az írást. És pont akkor olvastam el, amikor már nekem szólt. Mint mindig. Köszönöm

Trudi mondta:

Kedves Kiss Balázs Kúnó!

Először azt akartam írni, hogy “el sem hiszed mennyire-mennyire…”, de tudom, hogy elhiszed, és tudod is, hogy nekem ez most mennyire kellett… Nagyon hálás vagyok érte, köszönöm szépen… Szeretettel, Trudi

Ike0704 mondta:

Kedves Balázs!
Hálás köszönet a megvilágosító írásodért!
Bennem is egyre inkább tudatosul, hogy belőlem fakad az engem körülvevő valóság. Ez versben is megfogalmazódott nemrég:

BELŐLEM FAKADÓ

Belőlem fakadó, vágyódó, sóvárgó,
szavakba omló valóság.
Kétely és mérce, szigorú ítélet
hatja át egymást.

Megigéz a múlt és gyötör a félelem,
kilincsét nyújtja a holnap,
kétely és métely, levedlik rólam,
és álmokká szelídül a holnap.

Véresen komoly és átkozottul tiszta
minden, mi felfakad.
Lepergő könnyek, álmok és tétek,
mik felbomlanak.

Pecsétjét nyitja és ólomfedelét
feszíti a holnap,
Játék és márvány, idő és szépség,
összemossa.

Az oldal használatához kérlek fogadd el a cookie-kat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Bezár