Írások

Céltalanság

2016. jan. 11
A céltalanság érzése csak a régi késztetések hiányát mutatja.

A céltalanság érzése csak a régi késztetések hiányát mutatja.

Ha eltűnt a motiváció vagy a lelkesedés az életedből, újabb és újabb célra vagy követendő okosságra vágysz, akkor tudd, hogy nem veled van a baj, nem veszítettél el semmi fontosat. Ha elkezded megfigyelni, hogy évekkel korábban mi adott értelmet az életednek, akkor megláthatod, hogy azok legtöbbje mind egy rajtad kívül álló állapot elérését célozta. Több pénz, több boldogság, vagy bármilyen siker és elismerés.

18. Facsoport az éjszakában_300Ám ha úgy érzed, hogy kiégtél, netán keresed önmagad, akkor nem romlottál el. Pusztán a tudatod ráébredt arra, hogy a vágyaid 80-90 százaléka nem belőled fakad, nem te adtad magadnak. És amikor elkezdted ezeket lepakolni, akkor nem marad más ott, csak a legijesztőbb, legfélelmetesebb valami, ami elől egész életedben menekültél: ÖNMAGAD.

Amit szerettél volna eltakarni, elfelejteni, és mindenféle dolgot kitaláltál életedben, csak hogy ne kelljen saját magaddal foglalkoznod. A TV, az internet, a család, a munka, a hobbik: mind-mind egy olyan potenciál életedben, amely újra eltereli a figyelmet a Jelen pillanatról.

Ám ahogyan a Tudatosságod fejlődik, ezek az elterelések, célok vagy érzések, amelyekért régen lángoltál, lassan elhalványulnak, és csak önmagad maradhat ott, kendőzetlenül. Ez pedig félelmetes, mert szembe kell nézni saját magaddal.

Hehuan Mountain

Mert e találkozás során valódiságot és változatosságot találnál, nem pedig biztos és kiszámítható személyiséget. A gondolataid menekülnek a bizonytalan, nem megjósolható valóság elől, ahol BÁRMI megtörténhet. Éppen ezért egy biztonságos ketrecben kell sínylődnöd, amelynek ugyan körülményeit megpróbálhatod elviselhetőbbé, szebbé és harmonikusabbá varázsolni, de attól még ugyanolyan kalitka marad.

S ahogyan néhány sorral korábban írtam, a tudatosodó emberben egyre jobban érezhető ez a felismerés, ami egyben a régi motivációkat szépen lassan eltünteti. Erről nem állíthatjuk, hogy könnyebb vagy jobb lenne, hanem egyszerűen igazabb.

S kérdezd meg magadtól, hogy könnyű életet szeretnél vagy igazit? Ugyanis az utóbbival olyan dolgok is együtt járnak, amelyek elől eddig menekültél. De mindenképpen a kezedben van a döntés.

16 hozzászólás

Godó Ernőné,Erzsi mondta:

Kedves Balázs !

Ugy érzem belefáradtam már az életembe,már a szenvedélyem is kialudt,..
Lassan megőregszem és még nem értem el szinte semmit.Mikor valaminek a végére érek azt gondolom nincsen tovább.,,hát van ,mert kezdődik minden előről.Már nem tudok örülni sem.Úgy érzem kiégtem,mint mikor egy iró mondja”Kiégtem”
Köszönöm,hogy te még kitartasz.
Szeretettel Erzsimama.

Török Gábor mondta:

Kedves Erzsi mama!
Önnek nincsen családja?
Miben tetszik azt érezni, hogy kiégett?
Szeretettel, Török Gábor

Szili mondta:

Én pontosan ezt érzem most,az érdektelenséget,semmi nem érdekel igazán.Sokszor jönnek villanás szerű képek az életemből és olyankor szomorú leszek és szorongok.Érzem,hogy változtatnom kell sokmindenen és Ilonaszerintem ez rémít meg…

mondta:

Minden szava nagyon igaz,épp ez zajlik jó ideje. Kideríteni, valóban mit is szeretnék elég nagy feladat!
hiszen mindig a társadalomnak, és a körülöttünk lévőknek akarunk megfelelni valamilyen szinten,miközben elvész az egyén szándéka,mi a hétköznapok fogságában néha kideríthetetlen.

A folyamat közben meg attól félünk: nem akarunk igazán semmit.És ez félelmetes,mert milyen ember vagyok, ha semmit sem akarok?
Csak túlélni? Ilyenkor jó visszamenni a régi álmainkhoz,vágyainkhoz….és újra tanulni gyermeki énünkkel a lelkesedést. Elsősorban saját magunk nagyszerűsége iránt.

Kriszta mondta:

Sziasztok!
Hmm, érdekes, nekem pont ellentétes ez az időszak. Minden beindult, és igen a múlt is rendesen feljött, feljön. Én csak egy rövid példát írok, ami talán nem annyira ütős, de van mögötte rendesen. Amúgy is rövid hajam van, de múltkor beültem a fodrászhoz és mondta, hogy volt egy vendég lány, aki 1 milissel vágatta két oldalt a haját és jött egy olyan belülről, hogy IGEN! Megcsináltattam és imádom! :)
Mindenkinek nagyon jó önmegtapasztalást kívánok! :D

Era mondta:

Sziasztok!
Csatlakoznék Krisztához.Imádom az életem és persze ez nem azt jelenti hogy nincsenek szembesülések, megoldandó feladatok stb. De megtaláltam az utam így biztosan merem állítani hogy érdemes a befektett munka, mert meglehet találni mindenben a szabadságot, csak merni kell beleugrani a változásba.Nekem a mozgás segített ebben a fejlődésben a legtöbbet. Probáljátok ki. Nia-holisztikus tánc. Jó utat mindenkinek..:)

Anita mondta:

Èn is ezt èrzem, semmi sem lelkesìt. Jò ezt olvasni, hogy nem vagyok ezzel egyedül. Az èletnek is keresem hogy mi az èrtelme. Ha most ìgy magamba nezek azt èrzem, hogy termeszet közeli dolgoknak van èrtelme. Ès, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymashoz,meet nagyon eltàvolodtak, nem segìtenek egymàsnak.

Tükörvíz mondta:

Két hónapja még én is lelkesedtem, úgy érzetem, hogy végre megtaláltam a szenvedélyemet (immár nem először). Aztán mostanra semmi nem maradt ebből, csak ez furcsa, kiábrándult érzés idebent. Köszönöm ezt az írást Kúnó, legalább tudom, hogy nem vagyok ezzel egyedül.

Kati mondta:

Ebben az évben tudunk valóban rátalálni arra szenvedélyre, amiért jöttünk a Földre. Persze, ha a régibe kapaszkodunk, az csak gátat szab, viszont, ha teret kap az egészen új, akkor valóban csodák születnek. Nem mindig könnyű, de nagyon izgalmas.

Kata mondta:

Ahányan vagyunk,annyi félék vagyunk és különböző szinteken állunk.Magam tapasztalatából csak annyit mondanék,hogy nézzünk mélyen magunkba és legyünk őszinték magunkkal.Nem kell megfelelni senkinek sem, a szülőknek sem,csak a saját álmainknak.De ezt kitartóan,következetesen kell csinálni.Megvalósul! Ez minden területre kiterjedő boldogságot okoz nekünk.Akkor kinyílik a szeretetünk MINDEN iránt.

Jenny mondta:

Üdvözlet! Csatlakozom Erához és Krisztához. Kitartást kívánok mindenkinek, mert egyszer csak elkezdődik :) Én is sokáig kerestem magam, 38 éves vagyok, van munkám is, de hitelem is és teljesen jelenkori problémákkal és sikerekkel fűszerezett az életem. Élettársam van, de gyermekünk még nincs, mert nem érezzük úgy és még sorolhatnám…és úgy érzem semmi nem történt hiába. Egy ideje használom azt tapasztalást, amit Balázs leírt a fentiekben abból az időszakból, amikor többek között a kiégést is átéltem. Csak biztatni tudok mindenkit, mert annyi szépet fedezünk fel, amikor a sallangokat már el tudjuk engedni :)

Godó Ernőné,Erzsi mondta:

Kedves Török Gábor!
Van családom,két nagy fiam,és három unokám.Szeretem őket ,a férjemmel
igyekeztünk a segítségükre lenni.
Az erőnk lassan fogyóban férjem beteg,nekem is van egy gyógyíthatatlan betegségem.Sajnos a két nagyobb unokám munkanélküli.
Tovább nem panaszkodom.
Mindég úgy éreztem meggyógyulok a betegségemből.Amit tudtam megtettem,de úgy látom,ez nem volt elég.Az is lehet, hogy nem ezzel kellett,volna
foglalkoznom.
Üdv:”Erzsimama”

Dr.Mocsonoky Zsuzsa mondta:

Már megint betalált ! Pontosan ezt érzem az elmúlt hónapokban–és meg is fogalmazódott bennem. DE—rájöttem. Nagyon jó ,amikor nem akarok igazán semmit–nem akarok nagyszerű lenni ( bár ez eddig sem volt jellemező ), nem akarok valami “nagyot” alkotni, nem akarok már mindenkinek megfelelni és jónak lenni sem. Ettől persze még nem vagyok utálatos—és teszem a dolgom is. Csak sokkal nyugodtabban élek meg mindent ( amibe egy kis kiborulás is belefér )—és gyakrabban észre veszem a jelen–a pillanat szépségét és örömét. Amihez igazán nem kell semmi—csak lenni ! Szeretlek benneteket

Zsuzsi mondta:

Én is imádom az életem!!! A gyerekeim már nagyok, sőt felnőttek, le van a gond:) A munkahelyemen jól érzem magam, nincs senki sem, aki beleszólna az életembe, vagy irányítani akarná, sokat vagyok a barátaimmal, és élvezem minden percét,nem menekülök el magam elől sem, úgy érzem, bátran szembenézek a “sötét oldalammal”, elfogadom, igyekszem megélni, ahogy tudom. És nemrég elkezdtem egy képzést, ami önkéntes munkára felkészítő tréning. Az első 7 alkalom kemény pszichodrámázással telt, ahol bőven volt alkalmam ránézni a félelmeimre, múltamra, és kicsit ugyan megrázó volt, de fejest ugrottam magamba, és jóóóól esett.
Tudjátok, van az a mondás, amely Henry Fordtól származik: “Az emberek általában a körülményeiket hibáztatják, ha nem boldogok az életben. Én nem hiszek a körülményekben. Aki igazán boldogulni akar az életben, az vagy megkeresi, vagy megteremti azokat a körülményeket, amelyben igazán jól érzi magát.”
Igazad van Henry, egyetértek.

Béla mondta:

Köszönjük!

Igen, az elmúlt egy hónapban fokozatosan érkeznek ezek az érzések, kavarognak az ember gondolatai, az élet hív minket ÉLNI. :) Úgy érzem. Bátorít minket a bensönkőn keresztül. Nagyon érzem ezt a kalickát, kezdő vállalkozóként 2 állással, hitellel. Szerencsére megélek de minden ami karrierépítés gyanánt csinálok kezd kicsit értéket veszteni. Az az érzésem készülnöm kell minél életszerűbb , természetesebb életmód felé. Hív a természet. :)

Tünde mondta:

Kedves Balázs!
A lelki fejlődést össze lehet téveszteni pszichés betegséggel? Régóta durva félelmek gyötörnek,nincsenek céljaim,nem tudom hogyan tovább!
Köszönöm!

Az oldal használatához kérlek fogadd el a cookie-kat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Bezár