Írások

Észrevetted, hogy megváltoztál?

2013. feb. 26
A szabadság belülről fakad, sohasem valami ellen vagy valamiért dolgozik. És sok szabad ember, együtt, egymásért, nem akarja elvenni más ember szabadságát.

 Az év eleji időszak, különösen a február eleje, igen nehezen megélhető energiákat hozott számunkra. Mintha ?valami baj lenne velünk, de valójában mégsincs semmi probléma?. Fáradtság, fura közérzet, eddig működött-de-mégsem működő dolgok: ezek üthették fel fejünket az elmúlt hónapban. S aztán itt van ez a misztikus ?Új Energia? ? nem is szeretném ráfogni az egészet, pedig kénytelen vagyok ezt tenni. :)

Hamarosan, március közepétől kezdve szépen lassan meg fog érkezni a felszabadító érzés, de addig is nagyon fontos, hogy tudatosítsuk azt, ahol most tartunk.

Egyfajta lassú, belső átalakulás zajlik mélyen belül, túl a kézzelfogható szintek mögött. Akinek nagyobb ráérzése van az önmaga elől is elrejtett dolgok irányába, az sokszor megmagyarázhatatlan érzéseket, állapotokat tapasztalhatott. Aki pedig elzárja magát, annál a frusztráció erősödött fel, hiszen egyre több és több energiát emészt fel az, hogy elzárjuk Önmagunkat az Önvalónktól.

Vedd észre, hogy nem az az ember vagy, akinek megismerted magad!

30971_291002007667410_1622355382_n

Kialakíthattál egy képet magadról, hogy mit szeretsz és mit nem, hogy mi az, ami megmozgat benned bármit is: ám az elmúlt időszakban ez egyre jobban átalakult, csak észre kell venned. Például lehet, hogy gyermekkorod óta azt hitted szükséged van arra, hogy mindig megbeszéld a barátaiddal a dolgokat: most meg azt veszed észre, hogy már megváltoztak a találkozások, és teljesen másért szeretnél velük találkozni.

Az életed örömforrásai átalakulnak: ami eddig feltöltött, lehet, hogy már semmit sem ad; ami eddig vágyakozással töltött el, az semleges lett; s olyan dolgokba mész bele, amire eddig semmi igényed nem volt.

Figyeld meg, hogy a szokásaid KÉZZELFOGHATÓAN átalakultak! S ami a mostani a frusztrációt okozhatja az, hogy megváltoztál, csak nem akarod észrevenni. Mert hajt a megszokás, a monoton napi ritmus, s közben elvesztetted saját magad.

Mint amikor egy autóból kifogy a benzin, mert átalakították hidegfúziósra, s szegény autó keresi újra és újra a benzinkutat, de nem jut előbbre, és nem akarja észrevenni, hogy megváltozott. Ezt úgy tudod észrevenni magadon, hogy sorra veszed mit és miért szoktál csinálni életedben.

Érdemes átgondolnod, akár listát írnod a régi dolgaidról: mi a fenének szerettél egyedül lenni, mit adott neked? Miért akartál találkozni a barátoddal? Miért szerettél filmeket nézni, vagy nagyokat enni, takarítani, bulizni? Illetve miért határoltad el magad egy csomó mindentől? Hogy elmenj táncolni, hogy kirándulj, vagy, hogy bármit is ne akarj megtenni? Szép hosszú lista lesz, s ha mindenre van egy őszinte válaszod, hogy ?ez a dolog ezt és azt adta nekem?, akkor érdemes felülvizsgálnod ezt a listát.

Azt fogod észrevenni, hogy ami talán gyerekkorod óta vonzott, már nem is annyira fontos. Lehet, hogy kevésbé számítanak már bizonyos dolgok: hogy ki mit gondol rólad, hogy te mit gondolsz valakiről, hogy igazad van-e vagy sem.

Igaz, ezekről már sokszor hallhattál, sok könyvben olvashattad, hogy mások leszünk/vagyunk? de

DE MOST MÉG A LEGALAPVETŐBB ÉRTÉKEK IS ÁTALAKULNAK BENNED!

zjuk?Az rendben van, hogy egy-két barátunk eltűnik? ? mondhattad ? ?de hogy MINDEN, még a LEGFONTOSABB dolgok is átalakuljanak?!? Amiért tűzön-vízen átverekedted magad, most semmis lett számodra? Azok a tulajdonság jegyek, amiket gyerekkorod óra mondtak rólad, az eltűnik?

Te jó ég, akkor ki vagyok én? ? teheted fel a kérdést. Igen ? ez az időszak zajlik most, illetve ez még egyre jobban erősödni fog, kinek-kinek érzékenysége illetve választása alapján.

Mi lenne akkor, ha SZABADON eldönthetnéd, hogy milyen ember is vagy? ?És akkor mi van a pszichológiai dolgaimmal, a családi beállítottságommal, a számmisztikámmal, sőt az asztrológiai képletemmel??

Csak rajtad áll, hogy mennyire azonosítod magad azokkal, amelyeket kitaláltál magadról. Lehetsz TELJESEN más ember. TELJESEN MÁS. S ezt ne eljátszani akard, ne megmutatni akard, ne hazudj magadnak, hanem egyszerűen légy más!

Sokszor szinte belepusztultunk, hogy mások legyünk, mint amik vagyunk. Meg akartuk változtatni saját magunkat, és millió is millió játszmát eljátszottunk, hogy másnak látszunk. De ha megismerjük valódi önmagunkat, ha merünk lelkünk mélyére hatolni, s megengedjük a változást, akkor másokká leszünk.

Nem azzá, AMIVÉ VÁLNI szeretnénk, aggyal. Nem azzá, amit gondolni szeretnénk magunkról. Hanem egyszerűen belül, mélyen átalakulunk. Ez teljesen más út, mint amit eddig ismert az emberiség.

Eddig a világnak való megfelelésből, a világban való boldogulás miatt akartunk mások lenni. Azért, hogy elérjünk valamit, hogy ezt vagy azt gondolják rólunk. De ha rájövünk, hogy mindez nem számít, és SZABADON létezhetünk, akkor ÖNMAGUNKÉRT lehetünk olyanok, amilyenek vagyunk.

Fontos, hogy tudatosítsuk a különbséget: amíg valamilyen cél érdekében, várt eredményért akar az ember ilyen vagy olyan lenni: a körülmények rabja. A világ rabja! Ha céljaid vannak, ha valami akarsz vagy éppenhogy nem akarsz lenni, ezért és azért, akkor a világban minden téged rángat és irányít.

S bízol-e magadban annyira, hogy mersz önmagad lenni, hogy Te SZABADON választd meg azt, hogy ki vagy? Ne azért, hogy ilyennek vagy olyannak lássanak. Mit választanál? Királynő lennél, hogy mindenkit kényed-kedved szerint irányíthass? Milyen lennél? Figyeld meg a válaszodban, mennyire játszik szerepet a másik ember: ha valamit valakiért vagy valamiért akarsz magadra rakni: nem vagy önmagad.

S mielőtt megkérdeznéd, hogy mi lenne a világgal, hogyha mindenki szabadon adná önmagát: én azt mondanám, hogy a Föld lenne a Mennyország. Mert most maga a pokol: mindenki csak azért viselkedik így és úgy, mert rabszolga: rabszolgája annak, hogy meg akar felelni millió és millió hitnek, elvárásnak, rendszernek. Senki sem mer önmaga lenni, úgy teljesen.

Szerinted az a gyártulajdonos, aki éhbérért dolgoztatja az embereket és szennyet önt ki a földbe, az önmaga? Vagy inkább fél attól, nehogy senki legyen, nehogy ne nézzenek fel rá, nehogy ne kövessék a parancsait, nehogy kiderüljön, hogy milyen ember is valójában?

fold_fraktalokkal

Ha bölcsen, a belső csendedre figyelve átgondolod ezt a kérdést, oda fogsz kilyukadni, hogy hány és hány milliárd ember a körülmények rabszolgája. Mert azt gondolja, hogy neki meg kell felelnie egy csomó mindennek. A családnak, a társadalomnak, s egy csomó eszmének. Az emberiség 99,9999999% -a rabszolga: de nem más teszi rabszolgává, hanem mi tettük saját magunkat azzá.

S a felszabadulás nem abban áll, hogy hangosan kiáltozunk, hogy ?jaj, de rabok vagyunk, és ezt nem tűrhetjük tovább?, majd összegyűlve valamit felégetünk és sok embert börtönbe zárunk. Ez pár ezer év alatt sem vezetett sehová a történelem folyamán. Mi lenne, kedves Embertársam, ha kipróbálnánk valami olyat, amit eddig csak páran tudtak a történelem folyamán? Ha elkezdesz önmagadért élni, akkor a melletted élők azt fogják látni, hogy boldog vagy: s megmutatod, van választásuk. Nem kell annak lenned, ami vagy.

S nem kell valaminek mutatnod magad! Nem kell semmit sem tenned.

Szabadon is lehet gyermekeket nevelni, szabadon is lehet dolgozni ? különben csak szolga vagy. S ha szolgálsz, akkor szabad választásból teszed meg azt, amit a szíved diktál. Nem másokért. S ez hidd el, GYÜMÖLCSÖZŐ lesz minden ember számára körülötted!

Mert ha azt hiszed, hogy nem szeretsz dolgozni: akkor csak ilyennek hitted magad ? lehet, hogy nem is olyan vagy? Lehet, hogy csak rossz mintáid voltak. Lehet, hogy imádsz dolgozni és pénzt keresni: lehet, hogy ennek vagy a rabja. De hol vagy Te?

A szabadság belülről fakad, sohoasem valami ellen vagy valamiért dolgozik. És sok szabad ember, együtt, egymásért, nem akarja elvenni más ember szabadságát ? ezt elhiheted. :) Aki szolga vagy fél a szolgaságtól, az mindent megtesz, hogy ezt elkerülje, s máris a szolgaság rabja.

Légy szabad, hogy szabaddá tedd önmagad és ezzel másokat!

Merj átalakulni, mert más vagy, mint aminek hiszed magad!

* * *

a fenti írás témája egyik alappillére a Szabad Létezés Iskolájának. Az Iskolában semmi mást nem tudok adni, mint hogy megmutatom, hogyan lehet a hétköznapokban is élhető valósággá tenni ezt a szabadságot – de minden rajtad múlik. :)

* * *

Ha tetszett az írás, és nem szeretnél lemaradni a következőről:

Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

16 hozzászólás

lrka mondta:

Köszönöm a SZABADSÁGOM!!!

Magocska :) mondta:

IGEN, IGEN, IGEN!!!!!
KÖSZÖNÖM H. ISMÉT MEGFOGALMAZTAD AZT, AMI BENNEM ZAJLIK.
EZER HÁLA ÉS AZ ISTEN ÁLDJON MEG ÉRTE KUNÓ

Schmidt Károly mondta:

Kedves Shaam An!
Érdekes, hogy megint e cikked elolvasása előtt megírtam ezt az öt versszakot:

Ki a felelős?

Úgy szeretnék egyszer
végre boldog lenni,
csak ne kelljen érte
soha semmit tenni.

Változzon a szomszéd,
én elfoglalt vagyok,
szomszéd szerint soros
már pedig én vagyok.

Sokan így gondolják,
a napok így telnek,
a változás helyett
csupán feleselnek.

Felelős millió
hivatal, vagy kormány,
csupán saját szava
nem akad a torkán.

Ily hozzáállással
nem lesz hab a tortán,
vegyük végre észre,
jövő forog kockán.

Tehát az én véleményem: MINDENKI SAJÁT MAGA SZABADSÁGÁT, CSAK ÉS KIZÁRÓLAG SAJÁT MAGA TUDJA MEGVÁLTANI! ALAPVETŐ KÉRDÉS: EGYÁLTALÁN AKARJA-E? Ha igen, akkor kívánok hozzá elszántságot, kitartást, erőt és egészséget, szeretettel: Schmidt Károly.

Timi mondta:

Kedves Balázs,

“S mielőtt megkérdeznéd, hogy mi lenne a világgal, hogy ha mindenki szabadon adná önmagát: én azt mondanám, hogy a Föld lenne a Mennyország. Mert most maga a pokol: mindenki csak azért viselkedik így és úgy, mert rabszolga: rabszolgája annak, hogy meg akar felelni millió és millió hitnek, elvárásnak, rendszernek. Senki sem mer önmaga lenni, úgy teljesen.”

Ennél csodásabban nem lehetett fogalmazni. Hálásan köszönjük!

nemede mondta:

Szia
Ez az a téma amiről az életem szólt.Másnak lenni a teljes elszakadást jelenti nekem.Te most tanitó vagy , tanitasz.Holnap hagyd abba és ne irj többet , ne rendezz iskolát pár évig.Ne tanitsd ezen a módon többet az embereket.Tudsz-e ennyire más lenni?Másnak lenni az a pont ahová visszahúzódsz és bármivé lehetsz.Szabadon.Ha azt mondod , ez a te életutad , szenvedélyed…akkor ezeknek a rabja vagy , a saját szenvedélyed és életutadnak vagy hivd bárhogyan.Ha ezt akarod, ez a választásod hogy tanits , akkor az akaratod rabja vagy hacsak holnaptól le nem teszed a pennát.A választásod rabja is lehetsz.Ha éjjel álmodsz és nem tudsz más álmot választani mondván hogy ez a választásod most , akkor fel sem ébrednél hanem benne ragadnál az álombéli önmagadban.Ha igazán szabad vagy , elengedsz mindent amit eddig tudtál , hittél magadról és elmerülsz a végtelenben.El tudod-e engedni önmagad most aki vagy és amit csinálsz és kizárólag szemlélni magad és a világot mint a halál utáni pillanatban a lélek?
Ha meg tudod akkor szabad vagy de ha nem akkor…az alázatosság a szabadság és élet felé erény lenne , hisz ezeket tanitani vagy elmondani elég emberi dolog.Ami nem gond , csak onnan próbálunk kilépni ahová sokszor kilyukadunk , az elmébe.
Legalábbis valahogy én igy látom.

Zsófi mondta:

woow!!!:) ez a dimenzióváltás eddigi legeredetibb értelmezése számomra:) köszönöm, hogy elolvashattam.

Godó Ernőné,Erzsi mondta:

Szia!

Nekem minden irásod tetszett eddig,ez is ,de nekem ez a leges
leg nehezebb.Megismerni önmagamat ,és megváltozni.Kilépni ebböl
ami talán a biztonságot adta.Ez a legnehezebb .
KÖSZÖNÖM.

Ibolya mondta:

Az álmodtam, hogy valakinek a cselédje lettem és sírtam. Ma reggel pedig elolvastam ezt az írást:

Hónapok óta keresem a célom, mert megszűntek a régi céljaim, és tudom, hogy ha továbbra is, a “régi féle” céljaimat akarom elérni a “régi féle” eszközökkel, akkor tényleg cselédje kell legyek “bárkinek”.

“Fontos, hogy tudatosítsuk a különbséget: amíg valamilyen cél érdekében, várt eredményért akar az ember ilyen vagy olyan lenni: a körülmények rabja. A világ rabja! Ha céljaid vannak, ha valami nem akarsz vagy akarsz lenni, ezért és azért, akkor minden a világban téged rángat és irányít.”

Még a bábban érzem magam, ám aki már mozgolódik, hogy megszakadjon körülötte a burok és ki tudja bontani szivárvány szárnyait.

Ezernyi kérdés: hogyan illesszem be magam a világba, a környezetembe a megváltozott mindenemmel, mikor mindenki és minden még a réginek látszik? Hogyan beszéljek másokkal az “új énem” alapján, amikor a többiek egyszerűen nem értik meg a mondataim jelentését? Mint amikor a busz, amelyen eddig utaztál ketté válna és az egyik fele balra, a másik jobbra menne, de te továbbra is szeretnél beszélgetni a melletted ülővel, ám ő pont a másik irányba tart már és csak kiabáltok egymással, mert már alig halljátok amit a másik mond.
Valahogy így érzem magam. Emiatt nagyon jó volt ezt az írást most olvasni, sokat jelent nekem, erősített. Mert fontos azt tudni, hogy továbbra is lehetnek “régi céljaim”, mint pl. hogy szeretnék egy autót, szeretnék sokat utazni, de ezek valahogy máshogy kell, hogy célokká váljanak és máshogy kell ezeket elérnem, mint eddig hittem, hogy hogyan kell elérni. Talán túl egyszerűen fogalmazok, de kínlódom, és az új megszületés kínját érzem. Mert még csak érzem, hogy el akarom érni azt a szabadságot, amit Balázs megfogalmazott. De nagyon nehéz megszakasztani magamban ezt a burkot ( érdekes, hogy a burok a szitakötőével szemben nálam belül van). De nagyon szeretném, hogy sikerüljön. Köszönöm, hogy mindez megfogalmazódhatott bennem.

Szűcs Marika mondta:

Kedves Shaam An!
Igen felemelő gondolatokat adtál át.
Csakhogy a belülről fakadó szabadságot, azért olyan nehéz megtenni, mert azt valami nagy, és bonyolult dolognak véljük. Pedig nem az! No és szeretnénk, ha valaki megmutatná nekünk hogyan is kezdjünk hozzá. Ezt az utat senki nem tudja megmutatni, csak irányt mutathat, mint ez az írás is. Az utat járjuk, ez a tudás nem átadható, mert mindenkinek van saját múltja, jelene, amit saját maga alakított ki, így aztán a jövő kialakításának a kulcsa is ott van a saját kezében! De mindenben tudunk hinni, mindenhez tudunk ragaszkodni, csak saját magunkban oly nehéz hinni. Ha csak annyi hitetek lenne, mint egy mustármag, hegyeket tudnátok megmozdítani, mondta nekünk Jézus, és nem hiszünk neki!
Nagyon sokáig úgy gondoljuk, hogy jobb rabszolgáknak lennünk, mert legalább megkapjuk az éh-bért. Amíg mi magunkat tartjuk félelemben, ami persze szintén a bensőnkből fakad, addig nem tud megszületni a belülről fakadó szabadság gondolata sem. Ehelyett csak őrlődünk, kiszolgáltatottnak érezzük magukat, másokat hibáztatunk, ha kell másokat elnyomunk, hogy a saját rabszolgaságunkat legalább biztosítva lássuk. Ilyenek vagyunk, egy darabig, aztán lépnünk kell………….
Kedves “nemede” Furfangos ahogyan átalakítottad, a tanítód ellen fordítottad a szavakat! Furfangos elmével rendelkezel! Tudod! – a tanítóknak az utat mutatóknak nem szokás azt mondani, hogy fejezzék be eme tevékenységüket. Tanítót, vezetőt, utat mutatók mi magunk keresünk magunknak. Olyat, ami épülésünkre szolgál, és, ha a tanítónk meg szolgálja saját épülésünket, más tanítót keresünk. Mert, ki-ki saját szintjén találja azt meg. Mindannyian úton vagyunk, és, ha időnként el is csellengünk az útról a végén, mindannyian ugyan oda megyünk, ahonnan jöttünk!

Nagyné Zita mondta:

Kedves Balázs!

Ha Te nem lennél nekünk akik az írásaidat, tanításaid kapjuk
sok szeretettel,koldusok lennénk, de kírálynők,kírályok vagyunk
általad, és ezt köszönjük.Most már tudom, mi bajom van már hetek óta.
Köszönöm, az Isten áldjon meg.

Kassai Csilla mondta:

Kedves valaki, kifejtenéd, hogy ezt a vad baromságot, hogyan gondoltad a többi között?

“Ha céljaid vannak, ha valami akarsz vagy éppenhogy nem akarsz lenni, ezért és azért, akkor a világban minden téged rángat és irányít.”

HA EGGY FÖLDI ember nem ad magának célt, akkor depressziós lesz, mert a tudatalattija kudarcmechanizmusként működik. Én már csak tudom, mivel így álltam talpra a trutyiból.

Ha már megosztasz valamit, az ellenőrzött , kipróbált, hasznos és gyakorlazi infó legyen, mert különben csak lila gőz az egész.

Minden jót.

Köveskuti Tünde mondta:

Köszönöm Balázs irány a Földi paradicsom. Jó, hogy vagy.

Vass Eva mondta:

Koszonom Kuno te hozod a napot mindig mikor nalam felhok jelennek meg.FANTASZTIKUS iras Megegyszer koszonom es hala neked!!!!

juti.hu mondta:

Kedves Kassai Csilla !

Szerintem lehet, hogy Te nem érzed, mi van a sorok mögött és között. Abban a világban, ahol vagyunk és együtt létezünk Balázzsal együtt, nem létezik ” ellenőrzött, kipróbált, gyakorlati infó “.
Érzések és tapasztalatok vannak, melyeket MINDEN CÉL nélkül osztunk meg egymással. Csal szeretetből. Az elme féle racionalitás itt már nem működik. Pont erről szól . Szerintem a cél ( a maga hétköznapi, gyakorlati értelmében ) megkötöz, korlátoz.Balázs pont ezt sugallja, hogy pont a minden nélküli szabad létezésben való önátadásban találjuk meg magunkat. Szerintem minden konkrét, földi cél csak eltereli a figyelmet a lényegről. Az igazi szellemi célról, ami inkább vágy már. Önmagunk megtalálása és megnyílvánítása, mely persze ugyanúgy benne van a fizikai életben is, lehozva ide a Földre, átkonvertálva a napi életbe. Minden szinte múlandó, egyetlenm örök, és ez a lélek igazi szabdsága. Mint ahogyan persze az is, hogy egy ilyen írás mit ad és mit nem ad.Te nem olvashattad ki még a sorok közül a szeretetteli ölelést, mert még nem érzed. Ez nem baj, de jobb, ha azért nem zokon veszed, ha mást meg éppen felemel.Mégha az éppen egy másik ember saját tapasztalata.
Kívánom, hogy boldogan, Magad próbáld ki és ellenőrizd, Neked igaz e Balázs mondanivalója.Nincsenek szabványok, egyedi, egyéni megélések vannak.szeretetel: Judit

Kedves Balázs !
Egyszerűen csak szeretlek ! Úgy látom, és ez nekem is erőt ad, hogy nem átallasz Magadba menni, és bátor vagy megosztani Önmagadat, csak így tovább !Egyek vagyunk, és ez ilyenkor nagyon erősen jó érzés. Mert átjön, amit mondasz. szeretettel ödvözöllek!

Ildikó mondta:

Köszönöm ezt a fantasztikus írást… Itt motoszkál bennem napok, hetek óta, hogy vmi megváltozott. Magam sem tudtam, hogy mi, de mintha 180 fokos fordulatot tettem volna a tengelyem körül. Érdekes volt megtapasztalni, hogy most mennyire más dolgok foglalkoztatnak, mennyire más dolgokat tartok fontosnak. Mintha nem is én lennék. Azáltal, hogy más dolgok is fontosak lettek, látom meg a saját magam által teremtett korlátaimat. Bomlanak le a falak, a gondolatok, és ez most olyan jó.

KÖszi még egyszer. :)

Detti55 mondta:

Kedves Nemede!
Szerintem itt nem arról van szó, hogy egyik pillanatról a másikra fordulj ki önmagadból és legyél ellenkezője annak, ami voltál idáig. Különben sem kell bántani egymást, az nem visz előre.Én mindig érzem magamon a változást, pont úgy, ahogy azt a Balázs leírja.A rabszolgázásban is igaza van, önként és dalolva választottuk magunknak valamikor régen. Ajánlok a figyelmedbe egy rendkívül aktuális
és különösen értékes információkat tartalmazó könyv sorozatot: Vlagyimír Megre:
Anasztázia. /ez nem összekeverendő az orosz Anasztázia hercegnővel!/
Szeretettel:
Detti55