Csillagüzenetek

Visszatekintés ? átfordulás

2010. jan. 11

Egy kicsit most visszakanyarodunk az időben a tavalyi év szeptemberéhez, mert ami eddig hónapok óta itt volt a szemem előtt, csak most állt össze egy új jelentéssé, és ezt mindenképpen szeretném megosztani Veletek.

Gondolatban idézzük fel, miről is szólt a tavaly szeptember. Gondolom sokan emlékeznek a  szeptember 18-i dátumra, amelyről több közlés is egy új minőség megjelenését jelezte. Akkor egy igen különleges együttállás-halmaz volt jelen az égen, ezt akkor részletesen ki is fejtettük, és az élő előadásokban is sokat meséltem róla.

Tömören: Négy íráson keresztül fejtettük ki, a lényeg: a SZÜLETÉS. Egy új minőség érkezett meg a Földre. Első rész, Második rész, Harmadik rész, Negyedik rész.

Nos, nagyjából ez idő tájt, pontosabban szeptember 4-én egy olyan ?csillagászati? esemény is bekövetkezett, amely 10-15 évente egyszer fordul elő, legutóbb pedig 1996 februárjában történt.

Ez pedig a Szaturnusz gyűrűinek az ún. átfordulása, azaz eltűnése. Azért írhatom, hogy eltűnése, mert az esetek közel 100%-ban a Szaturnusz bolygót fizikai szemünkkel vagy ?alulról? vagy ?felülről? látjuk úgymond, azaz a gyűrűrendszerét ebből a két irányból tudjuk megpillantani, attól függően, hogy éppen hogyan helyezkedik el a Földhöz képest.

Ám szeptemberben mintegy eltűnt ez a gyűrűrendszer, mert pont ?oldalról? tudtunk rápillantani a Földről, és ez kozmikus mértékkel nézve olyan vékony, hogy a Földről oldalról nem is lehet látni, tehát ekkor a Szaturnusz a gyűrűi nélkül jelent meg!

Illetve, jelent volna meg, merthogy pont ekkor, a Nap is ebben az irányban állt, tehát a Földről a látható világban ez az esemény nem volt megfigyelhető! Csak előtte, és utána, amikor már nem volt teljes az eltűnés… (megjegyzem, a csillagászok és amatőr csillagászok nagy bánatára).

Tehát, itt voltak ezek a szeptemberi események, és pont ekkor az amúgy is kulcsszerepben lévő Szaturnusszal egy ilyen fontos és ritka esemény történik: ráadásul fizikai szemünkkel nem megfigyelhető formában, azaz csak a belső látás által érzékelhetően! Mondhatnánk tudatlanul, hogy ?micsoda véletlen?. :)

De miért is olyan érdekes ez a gyűrűrendszer? Hiszen, ez maga a Szaturnusz által megjelenítő üzenetnek  mintegy allegóriája. A Szaturnuszhoz tartoznak a korlátok és az összeszűkülés. Mint arról már sokszor beszéltünk, a Szaturnusz mutatja meg, hogy bizonyos dolgoknak le kell bomlaniuk bennünk a tapasztalatok által, hogy a végén csak az igazi értékek maradhassanak. Ebben benne van ez  az összeszűkülő folyamat, amit az emberi elme esetleg szorításnak, veszteségnek vagy szerencsétlenségnek él meg. Holott, a Bölcs tudja, hogy valójában a Szaturnusz a legnagyobb áldás, hiszen általa jelenik meg az, hogy végre azokat a dolgokat lebonthatjuk, amelyekre VALÓJÁBAN nincs szükségünk.

És ez a gyűrűrendszer eltűnt. Eltűnt, egy korlátok nélküli minőségben mutatkozott meg előttünk a Szaturnusz, ahol az emberiség mintegy átrendezhette az értékeit. Eltörölhettünk mindent, és egy új nézőpontból tekinthetünk a Szaturnuszi minőségre. Eddig, tavaly szeptember előtt mintegy ?alulról? néztünk a Szaturnuszra, most pedig ?felülről? tekinthetünk rá. Felülről, azaz tudatosíthatjuk azokat a megnyilvánulásokat, amelyeket a Szaturnusz jelölt. Ez a felső világot jelenti, azaz a tudatosított, szellemi világot: tehát a szaturnuszi lebontásokat itt kell végrehajtanunk.

A gyűrű eltűnése még egy olyan üzenetet is átadott számomra, mintha ahogy eltűnt volna ez a gyűrűrendszer, a Földre új információk, újfajta energiák tudtak betöltődni. Maga a Születés információja mutatja, hogy az új minőség megszületéséhez, ennek a Szaturnusz-kapunak nyitva kellett lennie!

Talán úgy érezhetjük, hogy ennek így utólag már nincs jelentősége, de nyilván nem véletlen, hogy ez most bukkant fel bennem, és a szeptemberi események olyan fontosak voltak, hogy talán valakinek pont ez az információ hiányzott.

Ezért, az asztrológusoknak/asztrozófusoknak például érdemes lehet megvizsgálni azt, hogy egy születési képletben a Szaturnusz gyűrűi hogyan álltak, hogyan láttunk rá erre ? meggyőződésem, hogy ez is hordoz magában információt egy ember életében. (ez bármilyen planetárium programmal könnyedén megtekinthető).

14 hozzászólás

Győrffi Enikő mondta:

Szia Balázs,

Én tavaly ekkor épp egy lengyelországi zarándokúton voltam.

A 18-át megelőző napokban rákérdeztem az Úr Jézusnál erre a dátumra, és a következő üzenetet kaptam tőle:
ELJÖVÖK AZ EMBERI SZÍVEKBE! MINDENKI MEGKAPJA A MAGA PECSÉTJÉT!

Azt hiszem, magáért beszél.

Szép napot!

Anyec mondta:

A múlt év szeptemberében hihetetlen energiák vezéreltek, ennek apropójaként meredek dolgokat éltem át hatalmas élmények közepette, az ezekhez történő viszonyulásom pedig szept. 18-ától egy suhintásra megváltozott bennem,és körülöttem. Akkor érthetetlen volt és hihetetlen, hogy mi volt ez a “suhintás”, viszon most már teljesen megmagyarázható ez a csodaszerű változás a lelkemben és körülötte…. köszönöm neked SZATURNUS, és persze köszi az infót Balázs… :-)

Barbara mondta:

Fontos a visszatekintés, ebből tanulunk és sokáig ki is hatnak az életünkre.
Amikor így beigazolódik a múlt, mindig elkerekedik a zsemem, mennyire hatással vannak ránk a csillagállások. És ha az bejött, akkor az előrejelzésekre is jó odafigyelni.

Nos, nekem tavaly szeptemberben szakítópróbám volt a párommal, épp “szünetet tartottunk”. Hamarosan megjelent valaki, aki felkavarta az egész életemet – épp úgy, olyan intenzitással mint 1996ban (ahogy írod is) egy illető. És azt gondoltam égi jel, bíztam benne, akartam és jól is indult minden. Aztán novemberben borult a kapcsolatom és nyitott voltam a másikra. Az meg leépítette a kapcsolatunkat, talán megijedt. A viszony egyre romlott, harag lett belőle és most januárban végre lezártnak tekithetem magamban.
Azért érdekes ez, mert a Szaturnusz ezek szerint nem új, jobb lehetőségeket kínált, más céllal történtek a dolgok. el kellett engedni valakit és át kellett élni valamit, amiből tanulhatok.
Sajnos ez a bizalmatlanságot erősítette meg bennem…

Szigeti Andi mondta:

Megszeretném kérdezni ,hogy mi van az aznap született gyerekekkel?
Mit hoz nekik a jövő?….

Kiss Balázs Kunó mondta:

Ezek az új gyerekek már teljesen más hozzáállást kívánnak. Ez közhely lassan. :)
Ha pontosan szeptember 4-én született, az mutathatja, hogy nála a Szaturnuszt ebben a formában, ahogy fentebb kifejtettem kell értelmezni…
Ha 18-án? Hát, ezt így nem lehet megmondani… az biztos, hogy hatalmas potenciál van a babában :)

Személyesen írok még pár dolgot.

Balázs

Bálint mondta:

Kedves Balázs!

Nagyon köszönöm a cikket. Mióta elindult ez az új honlap, azóta ha jól számolom, ez a harmadik olyan cikk, ahol utólag írod meg, hogy mi történt. Én így is köszönöm a munkádat, meg értem, hogy ez most esett le és nem korábban, és jó lenne, ha van időd, ha tudnál előre írni a dolgokról. Nagyon fantasztikus lenne előre felkészülni. De pl. a szilveszter éjfélit előre írtad, amit köszönök. Remélem, nem kelt negatív érzéseket, gondolatokat a kérésem, illetve hogy ezek nélkül megy át.

Még egy visszajelzés: nem tudom, felül miért vannak napi csillagüzenetek és csillagmagüzenetek, nem láttam számottevő különbséget a megjelenő írások között, szerintem felesleges két ilyen fül, szerintem úgyis egy témáról szól mindkettőben, mint ahogy az előző website-on. Szerintem egyszerűbb egy fül/menüpont a megjelenő írásokhoz.

De így is, köszönöm az írásokat (PR-t).

A szaturnusz-os is így utólag is jó. De előre még jobb :-)

Üdvözlettel,
Bálint

Detti mondta:

Kedves Balázs!

Sokat segített ez az utólagos értelmezés. Egy ideje úgy érzem, mintha a Holdról csöppentem volna ebbe a világba, ahol még többniyre a hazugság, a lopás, a csalás, az embertelenség, a pénz dominál. Bennem letisztult sok minden a magánéletem fenekestől való felfordulása után. Számomra már csak az igazság, az őszinteség, a bizalom, a szeretet, az ember mint érték létezik. Alig találok visszhangra. Szeretném megélni, hogy lesznek emberek, akik értik, mire gondolok, akikkel tehetünk valamit egy emberibb világért. Ezért nagy szerencse, fény a zéjszakában ez az oldaol.

Üdvözlettel

Bernadett

Évanéni mondta:

Kedves Balázs!
Köszönöm, hogy visszatértél erre az időszakra, mert nekem is
magyarázatot adott a számomra érthetetlen családi történésekre. Ezek az események hosszantartó, esetleg több éves tanulási sorozatot indítottak el, elöbbrehozva egy -általam- késöbb esedékesnek tartott kezdést
Évanéni

Anikó mondta:

Kedves Balázs!
Ekkor volt a legsötétebb korszak a tavalyi évemben.
Csalódás, szeptember első két hetében sötét napok-éjszakák.
S erre írod ezeket a sorokat. Az én eseményeim igazolják. Elsírtam magam, amikor olvastam.
Csak nem értem teljesen a magyarázatodat, hogy hogyan kell értelmezni. Ami utána maradt, az az igazi érték az életünkben? Ami elveszett, azért meg nem kár? (de a bizalmam veszett oda, s nagyon is kárlalom)
Lássuk most már felülről?
Segíts kérlek!
Köszönöm.

Kiss Balázs Kunó mondta:

Kedves Anikó!

Igen, a “szaturnuszi” dolgok ezt jelentik, hogy bár a veszteség egy szinten lehet, hogy fájdalommal jár, de egy másik, magasabb nézőpontból ez valójában Téged szolgál, érted van.
És lehet, hogy most – vagy akkor – nem érted, hogy pontosan hogyan, de idővel ez le fog tisztulni, ha megengeded magadnak.

Persze, néha keményen szembe kell tudni nézni magunkkal, a fájdalmainkkal,hogy mi abból az igaz. És ez először fájdalmas – de ha továbbmegyünk, akkor mindig feloldódik és kisüt a nap.

Minden jót,
Balázs

PJudit mondta:

Kedves Anikó!

ha megengeded csak egy mondatot írnék arra a kérdésedre, hogy
“Ami utána maradt, az az igazi érték az életünkben? Ami elveszett, azért meg nem kár? (de a bizalmam veszett oda, s nagyon is kárlalom)”

igazából szerencsére nem a bizalmad veszett oda, hanem csak a valakibe vetett bizalmad, és ez esetleg lehetett “értéktelen”, vagyis, hogy olyanba vetetetted, aki esetleg nem volt méltó rá. Talán ezt kellett meglátnom ebből akkor, és hogy vissza tudd venni a bizalmad és ez által a hatalmad magad felett, és csak olyannak add oda legközelebb aki valóban méltó rá.

remélem valamit segítettem vele

szeretettel
Judit

Anikó mondta:

Kedves Balázs!
Épp ezt határoztam el tegnap, az írásodat olvasván, hogy “megengedem”, nem küzdök tovább, hagyom magam az árral vinni, nem csapkodok ellene. A “soha nem szabad feladni!”-t kidobom immár a szótáramból.
Köszönöm a fényt gyújtó gondolataidat, írásaidat.

Kedves Judit!
Igazad van, s mindjárt másképp is hangzik ezzel a pontosítással. Segítettél igen, s köszönöm kedvességed.

Szeretettel:
Anikó

Trinity mondta:

Nekem most pont ez az információ hiányzott, köszönöm szépen!
Akkor volt minimum 2-3 olyan hét az életemben, amikor minden lebomblott és behúztam a kezeimet hogy ne akarjam a falakat megtartani… inkább csak ugráltam ezután még hónapokig is, a lehulló darabok elöl :)
Kicsinek pont ez a “kis” infortuna mayor néven elhíresült, gyűrűs égicirkáló volt a kedvencem, de csak azért mert annyira szép :)
Ezeket a beszűkült életperiódusokat, amiket hoz az életemben, eleinte igen nehezen éltem meg, de hozzá lehet szokni, hogy ez tulajdonképpen nem zárás, hanem nyitás. Ahol egy ajtó bezáródik, ott nyílik egy új.

Trinity mondta:

Általános igazság ez, annyira sokat használtuk már, hogy elcsépelt is lett, így talán már a belé vetett hit is megingott. Azt érzem, a jelenlegi változás pontosan erről szól, visszamennyi a gyökerekig, a legmélyebb pontra… azt pedig már nálunk sokkal okosabbak megmondták előre, vagy utólag hogy ott mi van :)
Beszűkült a matéria, de ugyanakkor megnyílt a szellem, az irracionális, a megfoghatatlan, amiről nekem eszembe jutnak a forgó dervisek is. Az egyik kezem lent, a másik fent és az állandó mozgás, a forgás, tulajdonképpen az egyensúlyra való törekvés illusztrálása koordinált mozgáson keresztül.

Aztán az összeomlás, vagyis ami nem hajlik az törik, és be is lép szépen a Többet ésszel, mint erővel című történet, elvégre azért kaptuk hogy használjuk, de az összes többi szervünket és érzékelőszervünket is ezért kaptuk… helló! :D

Kinek nem inge ne vegyen magára!