Írások
Leválás a kollektív tudattalanból
Mivel kollektív szinten HATALMAS változások vannak a Föld minden szintjén, ezért könnyen lehet, hogy amit érzel életedben, az úgymond nem a Te érzésed, nem a Te “problémád”. Gondolj bele, a Föld milyen vajúdáson megy most keresztül, ami néhol fájdalommal jár. Az Ember kollektív tudatmezejében minden tudat lenyomata jelen van, egyfajta tudatalatti, nem megvilágított módon. Sok sötétség helye ez jelenleg, és ahogyan a világon a fényesség elképzelhetetlen mértékben növekszik, ami sötétben akar maradni, annál nagyobb “kínokat” él át.
Te, aki mennél a Fénybe, még bizonyos részeiddel ehhez a kollektív rétegekhez kapcsolódsz. Ami pedig itt megjelenik, sokszor érzékelhető számodra, és mivel egyre érzékenyebbé válsz, ezekre egyre jobban nyitott vagy. Sokszor nehéz eldönteni, hogy amit megélsz, az a sajátod-e vagy sem, éppen ezért egy nagyon különleges tanácsot tudok Neked adni:
- Válj ki a régi kollektív tudatmezőből!
- Ne adj energiát a problémának
Leválni a régi kollektív tudatalattiból?
“Nem meredek ez egy kicsit?? – kérdezheted. :) S én csak azt tudom mondani, hogy “nem, sőt!”.
Az a fajta kapcsolódás, ahogyan eddig kapcsolódtak az emberek, régi módszer, régi energiásnak nevezhetnénk. Mint amikor van egy nagy massza, amibe mindenkinek belelóg a lába – vagyis ez a sok láb adja ki a masszát. És amikor valaki rosszul érzi magát, csak jól eldugja a többi láb közé a lábszagát – ezáltal az egész massza igen büdös lesz, és amikor a saját lábadat keresed, elveszik a sok büdi láb között (elnézést a hasonlatért).
Ez így biztonságot adott, hiszen volt mire állni, biztos pont volt az életedben. Ezen állt mindenki, ezt láttuk, hogy ez így működik. Ha bizonytalan voltál, azt mondtad: “nahát, itt van egy halom láb, csak megtart ez engem” – és ráálltál. :)
Most képzeld el azt (talán most át is állíthatod magad, és egyből beleugorhatsz egy vizualizációs meditációba), hogy kilépsz ebből a kollektív tudattalanból. Képzeld el azt, hogy elhagyod a biztonságot jelentő, sokszor átláthatatlan energiamezőt, amire eddig csatlakoztál. Képzeld el, hogy felállsz, majd elmész, elhagyod, kivonod belőle a részeidet. Kicsit bizonytalan az ember, ahogyan elhagyja az eddig egyedüli biztonságként ismert stabil pontokat, mert most egyedül kell megélned és megállnod. Kicsit ijesztő, de mindenképpen elengedhetetlen lépés a növekedés során.
S mi vár rád? Lehet, hogy még most nem látod, de el kell indulnod, ki kell lépned, ha érzed a hívást, ha érzed, hogy már nem szolgál téged ez.
S akkor milyen kapcsolódás vár az emberiségre?
Akik voltak az utolsó egy-két alkalommal a 12 DNS meditáción vagy a táborban, ott erről már beszéltünk és meditáltunk. Az Emberi 12 DNS rétegei közül a 4/5- ös, és részben a 6-os réteg az, amely által megélhető az, hogy MINDEN emberi lény interdimenzionálisan össze van kötve.
Ezt legjobban úgy tudnám megvilágítani, mint ahogyan Te egy Tudat vagy, egy Mer-Ka-Ba mező közepén, és mintha minden Emberi Tudat felé egy fonál nyúlna ki, és azzal össze lennél kötve. Ez így, ha elképzeled egy vizualizációban, egy csodálatos, fényes hálót ad ki, amely behálózza az egész Földet.
Így csatlakozol mindenkihez, mindenhez. Ez egy teljesen ŐSZINTE és TUDATOS kapcsolódási mód. Nincs szükséged semmilyen eltitkolásra, hiszen bátran, és őszintén megmutathatod magad. Csak az hat rád, amit Te látsz, amiről Te tudsz, minden tisztán és fényben.
Ebben az állapotban már Te ÖNMAGADBAN állsz – remélem ezt sikerült meglátnod. Nem vagy “része” úgymond egy masszának, mégis része vagy egy csodálatos hálónak. Egy egyedi, csodálatos eleme – mégis ezzel együtt teszed ki mindenki mással az Egyet. Ami egy nagyobb Egy része – és így megy ez a végtelenbe, ahogy a Tudat tágul… de ne rohanjunk ennyire előre. :)
Így is csatlakozol a Kollektív Emberi Tudathoz – de már egy tudatos, világos módon, MINDEN LÉTEZŐHÖZ teljesen EGYEDIEN. Így is teljesen érthető és olvasható számodra a kollektív Ember Tudat – de az már így nem kívülről “hat” rád. A különbséget tapasztald meg, csak ki kell próbálnod.
Nem hat rád – ne adj neki erőt
Ahogy szépen lassan engeded el az eddig biztonságosnak érzett tudattalant, úgy nyílnak ki Benned új lehetőségek, immár a saját közvetlen kapcsolatodon keresztül a Forrással.
Ez egy kicsit félelmet is kelthet benned, hiszen kihúzzuk most a szőnyeget a talpad alól, hogy megtanulj repülni. S itt jön a kulcs – ne adj neki erőt, mert nem hat rád!
Azaz ha találkozol egy fura érzéssel, egy “hülye” napon, amikor mintha minden összeesküdne ellened, akkor ne agyalj rajta! Ne adj neki erőt! Ne büntesd magad, mert nem úgy viselkedtél, mint egy megvilágosodott Buddha. Ne próbáld meg kijavítani! Ne akard megváltoztatni, ne akard megérteni, ne akard kitalálni, hogy miért történt veled az, ami.
Amikor ezt csinálod, a tudatod belenyúlik valamibe, ami legtöbbször nem is az, aminek gondolod. Múlt – nem létezik, bár tudom, hogy ezt sokszor nehéz elhinni? de amikor agyalsz valamin, és boncolgatod a múltat, akkor olyanba fekteted az erőidet, ami nem úgy létezik, ahogyan hiszed? Vagy most, olyan energiákat akarsz megérteni a saját életedben, ami nem is a “tiéd” úgymond, csak jött a kollektív tudatalattiból.
Ezen elkezdesz gondolkodni, máris a magadévá tetted az egész emberiséget érintő dolgokat, amivel neked lehet, hogy nem is kell foglalkoznod.
Éppen ezért mindig arra figyelj, hogy MOST mit érzel belül. Milyen állapotban vagy? Csak figyeld meg – és nevezd meg. ÉS KÉSZ. ENNYI.
Nincs más dolgod! Nem szabad rá címkét ragasztani? csak menj bele, érezd át. Nevezd meg. Kész. Lépj tovább, mintha mi sem történt volna.
Tudom, hogy ez az egonak nem tetszik, mert túl egyszerű, és látszólag nem csinálsz semmit. Próbáld ki, és meglátod. Csináld napokon, heteken keresztül, és azt fogod látni, hogy letisztul az életed, eltűnik belőle egy csomó dolog? Lehet, hogy hiányozni fog, és újra beleveted magad – de ez már rajtad múlik, hogy mennyire van még szükséged a szenvedésre, mennyire van még szükséged mások energiájára? de ez jó térképet ad neked Önmagadról.
37 hozzászólás
Gigalájk!:o)
Kedves Balázs!
Lehet, hogy mi “titokban” találkoztunk valahol? Mondom ezt azért mert engem most nagyon telibe találtál! Én sajnos belementem egy “Ne akard megérteni,ne akard megváltoztatni!” dologba, s rosszul is éreztem magam miatta. Szerencsére meg tudtam fordulni, és fizikailag volt érezhető az érzelmi hozzáállásom. Amint elengedtem a negatív energiába való kapaszkodásomat, pozitív gondolatokra cseréltem föl az értetlenségemet, a mérgemet, mindjárt másként, jobban éreztem magam. Tehát a pozitív hozzáállásnak fizikailag érezhető jelentősége van! Köszönöm, hogy olvashattalak, minden jót kívánok: Schmidt Károly.
Kedves Balázs!
Az elmúlt héten magam is belekeveredtem ebbe az örvénybe, amiről írtál. Volt ugyan rá némi ok, de nem olyan, amitől fel se tudjak kelni egy hétig. Mindent megpróbáltam, hogy erőre kapjak, de nem ment. Abba hagytam az erőlködést és ma egyszer csak kipattantam az ágyból és tettem vettem a dolgomat, ahogy kell. Tőled azt a magyarázatot kaptam, hogy a föld is szenved, vele együtt meg mi is.
Egyet nem értek, sőt többet is, de kérlek egyszer írjál arról, hogy amit te csinálsz a tudomány vagy hit? Hogyan egyezteted össze a kettőt? Én nem hiszek Istenben, mint lényben, de hiszem, hogy a kozmosz részei vagyunk mindannyian. Hol itt az Isten? Ennyi felé tud figyelni ebben az őrületes világban? Ugyanakkor! Ki teremti meg azt a rendet, ami a Világűrben -szerintem – tudományosan működik. Ez több kérdés mint egy, de talán lassanként tudsz rá választ adni?!
Köszönöm és további jó munkát kívánok. Mari
Kedves Balázs!
Én egy pár nappal ez előtt nem csak a tudatommal, hanem fizikailag is lekapcsolódtam a tömegtudatnak az egyik családi vonaláról. Szó szerint azzal, hogy ne bújjon senki a hátam mögé. Amit írsz azzal én mindig szinkronban vagyok. Szépen, a kegyelem állapotában oldódik ki és meg minden.
Komolyan mondom ilyenkor szinte ujjongok belülről. Igen, időnként bizonytalan érzés fog el, nincs is ok rá még is, a következő pillanatban tudom, hogy minden rendben. Semmi értéktelen nem szolgál már engem. Köszönöm ezt a rendkívüli írásodat.
Kedves!
Köszönöm, hogy (mint már oly sokszor, ismét) szavakat adtál a bennem kavargó gondolatoknak, érzéseknek!
Megyünk a Fénybe! Hála Neked (IS)!
Áldás!
Ez a cikk most nálam is nagyon aktuális, sőt, az előttem lévő komment is. A múlt héten alig tudtam összekaparni magam, rengeteget aludtam, volt rajtam egy megmagyarázhatatlan tompaság, a munkámat pár órára szűkítettem, nem érdekelt semmi, és úgy éreztem, hogy ez már így is marad. A legfurább az volt, hogy közben az járt a fejemben, hogy mintha ezek nem is az én érzéseim lennének. Tegnap estére tért vissza az életkedvem és az erőm, és kezdek visszatalálni magamhoz.
Ébredezünk… egyre többen leszünk… milyen jó, hogy itt lehetünk…:D
Varázslatos, csodákkal teli teremtéseket Nektek!
Szuper írás, köszönöm
Szia Balázs!
Igen régóta olvasom írásaidat. Elég mélyértelmű igazságmagokról írsz, nekem tetszenek. Igazán jó a honlapod. Néha előfordult, hogy 3-4 hónapig nem látogattam meg honlapodat, aztán meg egy ideig rendszeresen, de minden írásodat elolvastam. Eddig még nem írtam a “közösbe”, de azt hiszem, most eljött ennek is az ideje.
Bár régóta “képzem” magam különféle könyvekkel, kb. egy évtizedes meditálási gyakorlattal is rendelkezem, és valamennyire értek a csillagászathoz is, úgy gondolom, hogy az élet húzó, feszítő és (ki)nyíró erői annál erősebben hatottak rám, minél közelebb kerültem a fényhez.
Most, 2012-ben én is azt hiszem, hogy hatalmas változások előtt áll az emberiség, “benne” mi is mindannyian. Sőt, ezek a változások már több éve elkezdődtek.
Nagyon szívesen olvasnék írásaidról bővebben, még részletesebben. Jól jönne nekem még némi plusz információ, amiből erőt meríthetnék, mert azt hiszem, már nem nagyon tudok a problémák tengerében eligazodni. Már nem tudok több pozitív gondolatot táplálni emberekbe és helyzetekbe.
Tehát nagyon örülnék egy kis plusz információnak.
Köszi.
“….és ahogyan a világon a fényesség elképzelhetetlen mértékben növekszik,….”
:) végtelen nyugalom és béke áraszt el, amikor ezt újra-és újra elolvasom és elképzelem…:))
Csak így tovább Balázs!
üdv.
Mági
Köszönöm kedves Balázs!Magam is sokszor éreztem úgy hogy nem a saját gondolataim kavarognak a fejemben,és eleinte nem értettem,hogyan került oda.ahogy tanultam,tapasztaltam,már egy értelmű volt,kívülről jön,nem kell vele foglalkozni.köszönöm a megerősítést,és a meditációs tanácsot.
ÜDVÖZLETTEL:ESZTER
Kedves Balázs! Zseniális..honnan tudsz te ilyeneket, pont ezt és így érzem, kivonom magam a masszából_végre készen állok erre_letisztul-letisztult minden körülöttem, bennem.
köszönöm írásod
Kedves Mindenki!
A lelki KO-ok arra jók,hogy fizikai testünkben megjelenjen a fájdalom,következzék az ELFOGADÁS,majd szárnyaljunk a FÉNYBE!
Szeretettel kívánom,mindenkinek,LEGYEN ÍGY!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Irka
Nagyon hasznos olvasnivaló. Most már értek sok dolgot. Például nem érdekel az általános társadalmi nézet, hogy aki több pasival tart fenn kapcsolatot elvált nőként élete virágjában, az rosszéletű. Hanem csak úgy megélem ezt, nem címkézem, nem ítélkezem mgam felett úgy, ahogy azt a társadalom nekem tanította. Mindig kilógtam a sorból, de most már különösen élvezem ezt. Mindenféle feladatot elvégzek a munkahelyemen, mert kifizetik, a többiek meg puffognak rajta, de nekem így jó, hogy mindent meg tudok csinálni, mert érdekel. Nem tudok nem dolgozni, mert a többiek kinéznek ezért. Nekem nagyon jólesett, amit olvastam, végre lehet az ember szuverén, önálló egyéniség.
:)
Tanulom egy pár éve, hogyan nem kell foglalkozni másokkal, teret adni energiájuknak saját életünkben. Azt szoktam mondogatni magamnak: “Mindenki a saját házatáján söprögessen!” – milyen igazak a magyar mondatok! Éljük hát a sajátunkat! Köszi Balázs!
Kedves Balazs!
Minden irasod olvasom es alig “varom” az ujat :)
Koszonom szepen ismet “..Nincs más dolgod! Nem szabad rá címkét ragasztani? csak menj bele, érezd át. Nevezd meg. Kész. Lépj tovább, mintha mi sem történt volna.” “veletlenul” ketszer olvastam egymas utan :) Hala es szeretett neked koszonom hogy vagy ?
Hálás KÖSZÖNETEM minden írásodért!!!!
Mindenkinek kívánom a legjobbakat! :-)
Zozó
Sziasztok Balázs és Mindenki!
Balázs Köszönöm ezt az írást is! Mintha a leválást gyakorolnám már hetek óta, csak nem tudtam, mit teszek. Az eredmény pedig kézzel fogható. Helyzetekben könnyebb vagyok, vidámabb, játszóbb, és egyszerűbb…Nem komplikálok, és nem szeretnék megoldásokat találni mások életére, mert azért ők vannak ezen a Földön, nem én. Szűkül a kör, és ettől “több az idő érzetem”. Különös érzés, és néha tényleg egy kicsit ijesztő, de csak egy kicsit.
Képzeljétek el, mostanában “gyakorolok” egy számomra felszabadító eredményű dolgot. Leírom ,hátha valakinek kedve támad kipróbálni…:)
Annyi az egész, hogy naponta legalább 3x próbálok másként dönteni kisebb helyzetekben, mint ahogy eddig tettem volna. Hallgatom a lelkiismeretemet, és azt cselekszem, amit súg. Olyan, mint egy fény-kontra ego játék. És ha legalább 3x sikerül, akkor olyan boldogságérzet tölt el, mintha a színötös bizonyítványomért kaptam volna 10 gombóc fagyit…:))) Azért ezt a hasonlatot írtam, mert ez az öröm olyan gyermeki és tiszta…:)
Egyébként nagyon hálás vagyok Balázs Neked és Nektek, minden hozzászólónak, mert ide mindig “hazajövök” :)
Szép Napot Mindenkinek!
Kata
Kedves Balázs!
Nagyon értékelem a munkádat, az intelligenciádat, épp ezért szólok hozzá most, más előjellel.
Két éve olvasom az írásaid, egyszer az a magyar népdal részlet jutott eszembe, hogy “ez a világ olyan világ, mint a mogyorófa virág, sokat ígér keveset ád, amit ád is keserűt ád”, a világ szót a Te neveddel helyettesítve. Aztán amikor nagyon kínlódok és vizualizálni szoktam a szituációt, akkor megjelent egy kép. Én Erdélyben nőttem fel, városon, volt szerencsém a legdurvább román kommunizmus idejében a bőlcsödét látogatni. Nagyon koránról vannak emlékeim, így pontosan fel tudom idézni a látottakat és a hozzá fűződő benyomásokat. Tehát adott egy nagy terem, tisztaság, meleg, ételszag, cukros tea, minden. (A világban minden rendben van.)Van benne töméntelen mennyiségű kiságy, jó magas rácsokkal, tiszta ágynemű, szó nem érheti a ház elejét. Ezekbe a kiságyakba belerakva az embergyermekek, akiknek a szülei őmiattuk dolgoznak, ennek az az ára, hogy intézményekben tartják.Az embergyermekek meg ülnek benn az egyéni biztonságot nyújtó kiságyaikban, dadus nénik néha körbejárnak és osztanak nekik játékokat, döntően sárga műanyag kacsa, az jól leköti a figyelmet. És minden rendben van, nem? Mindenki a kis sajátjában, biztonságban, csak ha nagyban látod, akkor nagyon gáz, sok kényelmes börtönbe zárt emberke, egymással szinte semmilyen kapcsolatot nem tartva bütyürgeti az aktuális játékkáját, anélkül, hogy lenne esélye egyeztetni a többiekkel, hogy te, miért kell nekünk sárga műanyag kacsákkal játszani és miért kell cukros teát inni, mikor az nem éppen jó? És még rengeteg olyan vonzat, ami csak a közös megélésből látható át és javítható. Az egész Föld és az emberiség érdekében. Mert ez a magyar program.
Persze, azt látom, hogy ezt a ma élő magyarságból alig néhányan képesek átlátni és ennek megfelelően élni, cselekedni. Ez is nagyon megvisel, de aki még tudatosan építgeti az egyéni gettót és filozófiát gyárt hozzá és még intelligens is, az… Inkább nem fogalmazom meg.
De megközelítem más oldalról is, nehogy a magyarkodásom sértsen valakit, mert itt ez sem ritka.
Jézus azt mondta, hogy azt cselekedjétek másokkal, amit veletek szeretnétek, hogy cselekedjenek mások. Ha valami ártalmas, hát a közömbösség az az. Az általad erősített filózófia néhány szóban: légy Te, vedd észre, hogy Te, minden csak Te, tehát a negatív benned van, te teremted meg stb. Csak így nem fogod észrevenni az éhezőt, a szenvedőt, a kilakoltatottat, mert a sok mantra hatására a tudat lezár.
Jó tudom, ez is a cél.
Csak abban reménykedem, hogy nincs senki mögötted, Te csak az egyszerű, jó szándékú egyszerű dadus vagy, és nincs tudomásod arról, aki megtervezte, felépítette és működteti a bölcsődét, hogy aztán gyugya, ellenben engedelmes, szabályokat betartó, kis ketreccel elégedett és ezt természetesnek elfogadó egyedeket neveljen, hiszen neki az a szándéka, hogy minden egyed így élje le az életét, észre se vegye, hogy mit szolgál, viszont ha szerezhet egy narancssárga műanyagkacsát, akkor úgy érezheti, hogy elért már valamit. Ez igazi, nemes emberhez való élet, hajrá!
Ezzel aztán, az Istenek is magatokra hagynak.
Imádkozzatok Krisztushoz és meditáljatok! E kettő segít igazán az utatokon! Legyetek alázatosak, bármi megjelenik és ha jobb így, mondjátok magatokban: “csak a tapasztalás van”.
Balázs írásai egyszerűek, igazak és őszinték. Akkora mankók egyeseknek, hogy képesek átlendülni a fájdalmukon, a meg nem értésükön, a kiakadásukon. Ő ezért van nekünk. Hozzáértő, mi meg elolvassuk, és általa mi is kicsit hozzá értünk. A NAGY DOLGOKhoz. Aki ezt felismeri, jó, aki nem, annak is.
Nagy a szétválasztás, nagyok az energiák, nagy a feladat. Ismerjétek fel, hogy mi a helyetek e világban és tapasztaljatok! Lehet gyakorolni egy csomó rendszeren keresztül (imádság, jóga meditációk stb.), válasszátok a hozzátok legközelebb esőt, a legkedvesebbet. Ennyit vár el tőlünk a Teremtő. Legyünk alázattal az életünk iránt és legyünk a MOST-ban boldogok. Amennyire telik ez tőlünk.
Amikor kész a tanítvány, megjelenik a mester! Balázs is ilyen mester az ő írásaival. Ha kész vagy rá, utat mutat neked, mankó és kiragad a hétköznapi gondolkodásodból, tetteidből. Hála néki! Ha nem vagy kész még rá, ellenkezel, beleszólsz, hogy “ácsi, nincs ez még így!”. Fogadd el, bármi is legyen. Az segít és kiold. És KÉRJ! Türelmet, elfogadást, hitet, megbocsátást. Bármit!
Szeretettel: Anna
Tudom Balázs nem szorul rá, hogy megvédjem, csak eszembe jutott Noémi írásáról egy vers, amit most megosztok veletek. Szép napot kívánok szeretettel: Adri
Weöres Sándor:
Ki minek gondol, az vagyok annak…
Ki minek gondol, az vagyok annak…
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.
S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.
Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.
Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod:
Szemem tavában magadat látod.
Kedves Olvasók, Hozzászólók!
A Fülöp Noémi érzései miatt “ragadtattam” magam írásra. Na és persze Balázs “védelmében”. Az írás nem arról szól, hogy ne vegyük észre a körülöttünk zajló problémákat, csupán arról, hogy ne rágódjunk rajtuk. Amennyiben a körülöttünk élő emberek gondjait látva segíteni szeretnénk, hát tegyük meg, valóban SEGÍTSÜNK! A gondokon rágódás nem igazán viszi előre az embereket, inkább a tettek azok, amelyek elmozdíthatnak a holtpontról. Segíteni mindig lehet, a múlt pedig megváltoztathatatlan. Jobbá tehetjük egy barátunk napját, de helyette nem oldhatjuk meg a gondjait.
Üdvözlettel: Katus41
Kedves Adri, nagyon jol eltalatad ezt a versidezetet. Kedves Noemi, nagyon erdekes kerdest fogalmaztal meg, ez mar bennem is folmerult. Elgondolkoztam azon, hogy erzeketlenne valtam-e masok problemaira, vegul rajottem, hogy nem, meg mindig eszreveszem ha valakinek segitsegre van szuksege. Most viszont mar a szivemre hallgatok ami megmondja nekem, hogy az illetonek valoban az en segitsegemre van-e szuksege vagy sajat maganak kell megoldani a helyzetet. Balazst nem karhoztatom semmiert mert o megmutat EGY utat a szamunkra (a sok kozul), a dontes viszont az enyem, hogy ralepek-e arra az utra.
Kedves Balzs, nagyon erdekes, amit irtal. Egeszen idaig nem ertettem, miert van az, ha jol mukodik minden az eletemben az adott pillanatban es engem megis elfog egyfajta rossz erzes, sot neha panik. Amit irtal, hogy a kollektiv tudattalan igy nyilvanul meg – hat az bizony meglehet. Jo otletnek tartom a levalast a kollektiv tudatalattirol es egy masfajta racsatlakozast amiben mar egyenek lehetunk. MIndenkinek szep napot kivanok. Szeretettel: Agi
Üdv Mindenkinek,
A saját meglátásom a következő:
Sose felejtsük el, hogy az ember pénzből él. Így Balázs is pénzből él. Ez az oldal is többek között azért jött létre , hogy ismertesse magát és könyvét és egy oylan témával foglalkozik, amire sokan ugranak. A beavatás egy nagyon nehéz terep és az életünk az, ami sok szenvedésen keresztül vezet, mire az ember jól tud választani és igaz lesz . A segítség nagy erő , tehát akkor még is csak közösen tudjuk megoldania gondjainkat. Ha Balázs egyedül lenne és senki se támogatná , hogy tudta volna volna megírni elvonulva a könyvét ????
Tehát az én meglátésom kell az egység és szeretet. A magány nem hoz előremenetet.
Sokan vannak a világban , akik úgy mond segítő szándékkal közvetítenek , úgy nevezett magasabb dimenziókból és könyvek garmadát szórják ki magukból. De a választás az a mienk, hogy melyik úton járjunk. Aztán vagy elbuktunk vagy nem . Majd meglátjuk.
Kedves Balázs !
Én csak a hálámat tudom kifejezni neked,olyan jó hogy törödsz
velünk.S hogy mindig megmagyarázod mi is történik,mit várhatunk,
mit tegyünk.
Nagyon köszönöm az irásaidat,most értettem meg mi is történik
velem.
Nagyon sokat segített az írásod és választ is kaptam arra amit már régen keresek. A könyved nagyon jó, tényleg olyan mint a “Biblia” legalábbis nekem. Azt kaptam általa amire számítottam és már várom a 2013 as könyvedet :))
“Isten megteremtett egy fényvilágot számunkra, hogy játszhassunk benne és hogy szeressük egymást.
Ha a szótár összes jelzőjét egyetlen szóba tudnánk sűríteni, az sem tudná kifejezni azt a belső nagyságot, ami egy hétköznapi kisgyermek szemeiből sugárzik.
Nyissuk meg szívünket félelem nélkül az ismeretlennek és nézzünk egy gyermek ártatlanságával Isten szemébe minden emberben, akivel találkozunk. Mindez oly egyszerű”
Drunvalo Melchizedek
Kedves Balázs!
Drága Kiss Kata!
LIKE! LIKE! LIKE!
P.
a honlap nem az enyém, én vagyok a honlapé :-)
csodálatos a kapcsolódás:nem véletlenül megvettem Balázs könyvét, tetszik, készültem, hogy megnézzem a honlapját, erre egy kedves ismerősöm elküldi ezt :-)
a Reconnection után az élet a szinkronicitások folyamává válik, minden pont akkor, pont úgy történik, csak figyelni kell…
ahogy a Melchizedek-idézetben van
szeretettel:
Wavrik Zsuzsa
Sziasztok! Kedves Balázs!
Azt hiszem, mindannyian ugyan azt a fájdalmas érzést tapasztaltuk meg az elmúlt, napokban, hetekben. A kollektív fájdalmat. Rémes és ijesztő volt. Annához csatlakozva, nekem is az ima segített. A DUDUS. hu-n húztam Mihály arkangyal kártyát. Ott találtam meg a rövid fohászt és imát, ami pillanatok alatt segített leválni mások problémájáról. Most már sokkal könnyebben vagyok és végre mosolygok.
Ági
Kedves Balázs!
Nagyon vártam már ezt az írásodat is, mert valóban “érdekes élményeket” éltem meg én is, amit nem tudtam igazán hova tenni, mert nem éreztem magaménak…már kezd fény gyúlni bennem a “miért”-re. Olvasom a hozzászólásokat is, melyek szintén nagyon értékesek – mind, kivétel nélkül!
Fülöp Noémié is az volt számomra. Az ő hozzászólását olvasva bevillant egy korábbi, más, mégis hasonló “meglátás” és az arra írt reagálás.
Bagdi Bella kapta a “Fényt hozok” c. dalával és videójával kapcsolatban, amire ő részben ezt válaszolta: “Azért teljes felelősséget tudok vállalni, amit énekelek, és ahogyan. De azért már nem, hogy te mit hallasz ki belőle.(…) Azzá válunk, amit a világban észlelünk. Amit másokban észreveszünk, az mindig elsősorban rólunk szól.”
Nem tisztem senki – így Balázs – mellett sem kiállni, viszont Bella válaszát szívemből jövőnek, ide is találónak érzem, ezért osztottam meg veletek.
Köszönöm mindannyiunknak, hogy együtt (is) megyünk az úton. További fényességes élményeket kívánok.
Szeretettel, Éva :)
Kedves Balázs!
Én nem tudom, hogy a hozzászólásokat olvasod-e, van-e rá időd. Bevallom, én nem nagyon szoktam elolvasni azokat, csak időnként. Biztosan meg van ennek is az oka, amikor eljön ez az időnként, akkor viszont valóságos gyöngyszemeket találok, és nagyon elgondolkodtatnak, mint most is! Drága Fülöp Noémi! Annyira plasztikusan írtad le azt a képet, hogy belesajdult a szívem. Oda szerettem volna rohanni azokhoz a kis lelkekhez, hogy magamhoz öleljem őket, pedig tudom, hogy a múltban vannak. Azt tudom mondani, hogyha Te még mindig ilyen nehéznek érzed ezt az emléket, ahogyan az én szívembe belehasított, akkor ez egy igen fájdalmas emléked. Kérem szépen engedd el, mert elmúlt, ne hagyd, hogy fogva tartson és így fájjon. Nem könnyű dolog, amit kérek, jól tudom! – de kérem higgy magadban, mert meg tudod tenni.
Kedves Adri! Köszönöm a verset. Én is küldök minden kedves társamnak egy idézetet, sajnos nem tudom ki írtam, és honnan mentettem ki a gépemre, de mindannyiunk épülésére szól és tökéletesen összefoglalja az én gondolataimat, érzéseimet:
“Akinek kívül ellensége van, az a saját démonával küzd, a saját árnyékát vetíti ki mindenre, ami körülötte létezik.
Aki már rátalált saját igazi lényére, az egyszerűen a mosolyával hirdeti ezt, és ezzel gyógyít mindenkit, akivel összehozza a sorsa.
Nem ítélkezik, hanem egyszerűen csak szeret.
Mindenkiben, akivel összeér az útja, meglátja az isteni csillagot, mert látja annak csillogását a rárakódott szenny alatt is.
Senkinek nem mondja meg, mit kell tennie, hogyan kell élnie, miről mit kell gondolnia, hanem egyszerűen csak sugározza azt a gyógyító fényt, ami saját igazi lényéből árad, és ebben a ragyogásban minden ember megtalálja a saját útját, ami a valódi lényéhez vezet.”
Ha kedved van meghallgathatod az általam a ide közénk lecsalogatott Mandaláim hangját:
http://amandala.hupont.hu/5/mandala-uzenete
itt el is mondom saját hangomon:
http://www.facebook.com/photo.php?v=292643404111307
Végül: úgy gondolom, hogy Balázs mutatja, vagy világítja az utat és mindannyiunk a saját ütemében és szándéka szerint lépegethet ezen az úton.
A mindenség békéje legyen mindannyiunkban ezen a hosszú úton: Szeretettel Szűcs Marika
Kedves Marika!
Minden hozzászólást elolvasok :)
Szép napot,
Kunó
Kedves Balázs! Köszönöm szépen válaszodat, és köszönöm szépen a felemelő, szívhez szóló írásaidat, és a Csillagleső 2012 egy csodálatos könyv, amiből én már eddig is nagyon sok erőt meríthettem, amikor egy-egy “forgószél” elkap. Minden szépet és jót: Szűcs Marika
Kedves Társaim, akik szintén olvassák ezt a blogot!
Nagyon sokat tanulok abból, amit itt leírtok! Úgy érzem, ez egy olyan közösség, ahol szeretik egymást az emberek. EZ NAGYON JÓ!!!!! Már elég idős vagyok ahhoz, -én is sok keserű tapasztalattal rendelkezem- hogy elmondjam nektek, a fájdalmainkat, s azokat is, akik okozták, EL KELL ENGEDNÜNK! Ha már elviselhetetlenül fáj, eljön a katarzis, s megnyugszunk. Sok sikert kívánok hozzá! Szeretettel üdvözlök mindenkit.
Kedves KUNÓ!
Hálás köszönetem a ..MINDENSÉGNEK(ebben TE is benne vagy+éndirekt kisbetűvel is benne vagyunk:o))hogy a Csillagmagba “csapódhattam”
Véletlenül,de még sem…nyilván..hisz TE is tudod..(.na mit is???:o))
Szeretetteltisztelettel:”Egy húron pendülős”
Üdv Mindenkinek!
Köszi Kúnonak a honlapért, adjon a Teremtő sok erőt a további munkájához.
A mai Tolle: Amikor a kényszeres küzdelem megszűnik, a Létezés öröme áramlik minden tettedbe. Amint figyelmed a Mostra irányul, jelenlétet, nyugalmat, békét fogsz érzni.
A Csillagmag írásai engem valahogy mindig a legjobb időben kapnak el és ez alól a mostani sem kivétel. Köszönöm! Tudom, nincsenek véletlenek.
(OM SHANTI)